
A szakemberek szerint a román állam nem kezeli kellő komolysággal a medveproblémát
Fotó: Bíró Blanka
Egyre több lesz a vadkár és az áldozat a háromszéki vadásztársaságok vezetői szerint, ha a hatóságok nem alkalmazzák a törvényt a medvék jelentette veszély elhárítására. Közölték, az elszaporodott ragadozók egyre szokatlanabbul viselkednek, a bukaresti illetékesek pedig gúnyt űznek a lakosok panaszaiból.
2019. március 26., 19:272019. március 26., 19:27
Nehéz évet jósolnak a vadászok az amúgy is elszaporodott romániai medvepopuláció létszámának növekedése, valamint az erdőben fellelhető élelem várható apadása miatt. Sárkány Árpád, az Abies Hunting vadászatszervező cég vezetője keddi – vélhetően a kőrispataki, halálos áldozatot követelő medvetámadásra időzített – sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján úgy vélekedett,
A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke emlékeztetett, 2016-ban az akkori technokrata román kormány a civil szervezetek nyomására teljesen betiltotta a vadászatot a nagyragadozókra, megkérdőjelezve a hivatalos állománybecslést. Mivel abban végül mindenki egyetértett, hogy
Ráadásul a hazai medvepopuláció 78 százaléka Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében él, ezért ebben a térségben rendkívül gyakoriak a támadások és a vadkárok.
A vadászok úgy vélik, noha a bukaresti környezetvédelmi minisztériumnak és a többi állami szervnek minden eszköze megvan rá, semmit nem tesznek a megelőzés érdekében. Tavaly megjelent a Hivatalos Közlönyben a barnamedve-gazdálkodás hosszú távú akcióterve,
Annak ellenére, hogy 2017-ben jóváhagytak 140 medve kilövésére vonatkozó kvótát, azóta csak 124 engedélyt bocsátottak ki, 174 kérést pedig visszautasítottak.
Az akciótervet a bukaresti Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) koordinálása alatt szakemberek készítették, akik a tavaly elfogadott dokumentumban elismerik, hogy a vadászat az egyetlen mód a túlszaporodott állomány visszaszorítására.
– jelentette ki Sárkány Árpád. A szakember rámutatott, a veszély idén fokozódik, hiszen a tavalyi bő makktermést ínséges esztendő követi, az elszaporodott medvék pedig már nem is félnek, hiszen nem vadásznak rájuk. Arra is kitért, hogy
László Béla, a Kovászna Megyei Vadászati és Horgász Egyesület elnöke felhívta a figyelmet, hogy miközben az ICAS megállapítja egy terület medveeltartó képességét, akad olyan terület, ahol 29 példány lenne az optimális szám, ehhez képest 270 egyedet tartanak nyilván.
– részletezte László Béla. Elmondta, a medvék szokatlanul viselkednek, a települések közelében, energiafűz-ültetvényekben, hidak átereszei alatt bocsoznak.
Fodor István, Bodok polgármestere, a helyi vadásztársaság vezetője arról beszélt, noha medveveszély esetén a beavatkozást a csendőrökre bízták, ők nincsenek erre felkészülve, és megfelelő fegyverük sincs.
– részletezte a polgármester, aki szerint a civil szervezetek, a minisztérium csak a medvét és a kutyákat védik, az viszont senkit nem érdekel, hogy közben tizedelik az apróvadat, eltűntek a farkasok.
A Kovászna megyei vadásztársaságok gyűjtést indítottak a kőrispataki medvetámadás során elhunyt áldozat árván maradt két lánya javára. Sárkány Árpád ennek kapcsán megmagyarázhatatlannak nevezte, hogy
Felidézte, bűnvádi eljárás indult annak nyomán, hogy tavaly októberben egy Nagyajta közeli vaddisznóvadászaton az egyik vadászra rátámadt a medve, a társa pedig az életét mentve lelőtte róla a vadat.
– jelentette ki a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke.
Integrálni a természetvédelmet és a vadgazdálkodást
A román környezetvédelmi minisztérium által kidolgozott, a hazai barnamedve-populáció megőrzését célzó akcióterv tényként kezeli az állomány túlszaporodását, és az elmúlt évek gyakorlatától eltérően a populációszabályozás érdekében végzett vadászattal is számol. A megelőzésre fekteti a hangsúlyt, és teljesen betiltaná a vadászatot azokban a régiókban, ahol csak néhány barnamedve él, ám engedélyezné a beavatkozást, ahol túlszaporodott az állomány. Az akcióterv integrálni próbálja a természetvédelmi és vadgazdálkodási érdekeket: fő célja a medveállomány, illetve az élőhelyek megőrzése, de hangsúlyosan szerepelnek benne a ragadozó által okozott károk, az emberre veszélyes támadások megelőzésének, illetve kárpótlásának szükséges elemei is.
Székelyudvarhely után Sepsiszentgyörgyre is ellátogatott Nagy István magyar agrárminiszter, hogy a gazdákat érintő kihívásokra válaszokat adjon, és megoldásokat körvonalazzon.
A kiskereskedelmi forgalom 2026 januárjában 6,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest Romániában, ami a világjárvány óta a legnagyobb visszaesés.
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
A gazdákat fenyegető veszélyekre, illetve az ezekkel szembeni védekezési lehetőségekre hívta fel a figyelmet pénteken Nagy István, Magyarország agrárminisztere Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán.
Minden magyar felelős a nemzet egészéért – hangsúlyozza Kövér László házelnök, aki szerint nincs külön határon inneni és túli magyarság.
Megszavazta a parlament pénteki ülésén a 2026-os állami költségvetést és a társadalombiztosítási költségvetést.
Nem volt túl nehéz a nyolcadikosok román próbavizsgája, a diákokhoz közel álló témát dolgozott fel. De a tapasztalat azt mutatja, nehezebb a valódi vizsgán kapott tétel. Éppen ezért a diákok tévesen mérhetik fel majd a júniusi vizsga nehézségét.
A 2026-os állami költségvetés parlamenti elfogadása után a kormánynak az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedésekkel kell foglalkoznia – jelentette ki pénteken Sorin Grindeanu.
Perrel fenyegeti a kormányt a legfelsőbb bíróság az igazságszolgáltatásban dolgozók bírósági döntéssel megítélt bérkiegészítései kifizetésének halasztása miatt.
4 hozzászólás