A szakemberek szerint a román állam nem kezeli kellő komolysággal a medveproblémát
Fotó: Bíró Blanka
Egyre több lesz a vadkár és az áldozat a háromszéki vadásztársaságok vezetői szerint, ha a hatóságok nem alkalmazzák a törvényt a medvék jelentette veszély elhárítására. Közölték, az elszaporodott ragadozók egyre szokatlanabbul viselkednek, a bukaresti illetékesek pedig gúnyt űznek a lakosok panaszaiból.
2019. március 26., 19:272019. március 26., 19:27
Nehéz évet jósolnak a vadászok az amúgy is elszaporodott romániai medvepopuláció létszámának növekedése, valamint az erdőben fellelhető élelem várható apadása miatt. Sárkány Árpád, az Abies Hunting vadászatszervező cég vezetője keddi – vélhetően a kőrispataki, halálos áldozatot követelő medvetámadásra időzített – sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján úgy vélekedett,
A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke emlékeztetett, 2016-ban az akkori technokrata román kormány a civil szervezetek nyomására teljesen betiltotta a vadászatot a nagyragadozókra, megkérdőjelezve a hivatalos állománybecslést. Mivel abban végül mindenki egyetértett, hogy
Ráadásul a hazai medvepopuláció 78 százaléka Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében él, ezért ebben a térségben rendkívül gyakoriak a támadások és a vadkárok.
A vadászok úgy vélik, noha a bukaresti környezetvédelmi minisztériumnak és a többi állami szervnek minden eszköze megvan rá, semmit nem tesznek a megelőzés érdekében. Tavaly megjelent a Hivatalos Közlönyben a barnamedve-gazdálkodás hosszú távú akcióterve,
Annak ellenére, hogy 2017-ben jóváhagytak 140 medve kilövésére vonatkozó kvótát, azóta csak 124 engedélyt bocsátottak ki, 174 kérést pedig visszautasítottak.
Az akciótervet a bukaresti Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) koordinálása alatt szakemberek készítették, akik a tavaly elfogadott dokumentumban elismerik, hogy a vadászat az egyetlen mód a túlszaporodott állomány visszaszorítására.
– jelentette ki Sárkány Árpád. A szakember rámutatott, a veszély idén fokozódik, hiszen a tavalyi bő makktermést ínséges esztendő követi, az elszaporodott medvék pedig már nem is félnek, hiszen nem vadásznak rájuk. Arra is kitért, hogy
László Béla, a Kovászna Megyei Vadászati és Horgász Egyesület elnöke felhívta a figyelmet, hogy miközben az ICAS megállapítja egy terület medveeltartó képességét, akad olyan terület, ahol 29 példány lenne az optimális szám, ehhez képest 270 egyedet tartanak nyilván.
– részletezte László Béla. Elmondta, a medvék szokatlanul viselkednek, a települések közelében, energiafűz-ültetvényekben, hidak átereszei alatt bocsoznak.
Fodor István, Bodok polgármestere, a helyi vadásztársaság vezetője arról beszélt, noha medveveszély esetén a beavatkozást a csendőrökre bízták, ők nincsenek erre felkészülve, és megfelelő fegyverük sincs.
– részletezte a polgármester, aki szerint a civil szervezetek, a minisztérium csak a medvét és a kutyákat védik, az viszont senkit nem érdekel, hogy közben tizedelik az apróvadat, eltűntek a farkasok.
A Kovászna megyei vadásztársaságok gyűjtést indítottak a kőrispataki medvetámadás során elhunyt áldozat árván maradt két lánya javára. Sárkány Árpád ennek kapcsán megmagyarázhatatlannak nevezte, hogy
Felidézte, bűnvádi eljárás indult annak nyomán, hogy tavaly októberben egy Nagyajta közeli vaddisznóvadászaton az egyik vadászra rátámadt a medve, a társa pedig az életét mentve lelőtte róla a vadat.
– jelentette ki a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke.
Integrálni a természetvédelmet és a vadgazdálkodást
A román környezetvédelmi minisztérium által kidolgozott, a hazai barnamedve-populáció megőrzését célzó akcióterv tényként kezeli az állomány túlszaporodását, és az elmúlt évek gyakorlatától eltérően a populációszabályozás érdekében végzett vadászattal is számol. A megelőzésre fekteti a hangsúlyt, és teljesen betiltaná a vadászatot azokban a régiókban, ahol csak néhány barnamedve él, ám engedélyezné a beavatkozást, ahol túlszaporodott az állomány. Az akcióterv integrálni próbálja a természetvédelmi és vadgazdálkodási érdekeket: fő célja a medveállomány, illetve az élőhelyek megőrzése, de hangsúlyosan szerepelnek benne a ragadozó által okozott károk, az emberre veszélyes támadások megelőzésének, illetve kárpótlásának szükséges elemei is.
Őrizetbe vettek egy fiatal férfit kórházi rendbontás miatt Maroshévízen szerda délután – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Homoródszentmártonban tartottak házkutatásokat szerdán – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
A Gyulafehérvári Caritas adománygyűjtő akciót szervez november 17-én a főegyházmegye minden katolikus templomában és a honlapukon. A bejövő összegeket a Caritas idős ellátottjaira fordítják.
Lassan minden, útburkolatot érintő munkálatot felfüggesztenek Székelyudvarhelyen: a hideg időjárásra való tekintettel a korábban feltört aszfaltot is helyreállították, hogy zavartalanul folyhasson a téli útkarbantartás.
Nekünk magyaroknak el kell mondanunk, hogy itt vagyunk, másként nem tehetünk, és élni akarunk, élni azokkal a jogokkal, amely a többséget megilleti, s azokkal is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy önazonosságunkat, anyanyelvünket megőrizzük.
Több Bögöz községi faluban szünetel a vízszolgáltatás csütörtökön 9 és 14 óra között – értesíti a lakosságot a Harvíz Rt.
A Pécsi Tudományegyetem oktatója tart előadásokat csütörtökön Gyergyószentmiklóson, a Csiky-kerti egyetemi tagozat hallgatóinak ökoturizmus kérdéskörében, illetve az akadálymentes turizmus jó gyakorlatairól. Az esemény mindenki számára nyitott.
Nyolcvan éve halt hősi halált Laczkó László, aki ugyan nem volt győztes csatákat vívó hadvezér, csak tartalékos zászlós, ám helytállásával példát mutatott, személyes tragédiájával fájdalmas képét nyújtva a második világégés okozta borzalmaknak.
Három autó volt érintett abban a közúti balesetben, amely szerdán este történt Máréfalván. Két személy sérült meg.
Évek óta nem igazoltak szamárköhögés-fertőzést Hargita megyében, de a napokban két megbetegedést is diagnosztizáltak. Az eset körülményei miatt azonban nem tart a szamárköhögés elterjedésétől a megyei tisztifőorvos.
4 hozzászólás