A magyar kormány támogatásával felépült napköziotthont avattak Székelykeresztúron

„Ma már nem tatárhordák támadnak rá a gyermekeinkre, hanem olyan ordas eszmék, amelyek bennünket, magyarokat ezeregyszáz éve megtartó alapértékeinket veszélyeztetik. Ezek az alapértékek az Isten, a haza és a család. Megnövekedett felelősséggel minél kisebb korban el kell mélyíteni a kapcsolatot az ide járó gyermekekben a magyar anyanyelv, a magyar kultúra és azok az alapértékek iránt, amelyek őket az unitárius egyház kebelébe vonják. Tehát nagyon nagy munka vár önökre.

Székelykeresztúri kötődései miatt ennek az óvodának az avatóünnepségére mindenképpen szeretett volna eljönni – jegyezte meg a miniszteri biztos.

„Átnyúl a segítő kar a határon”

„Bölcs és érett az a nemzet, amely rádöbben arra, hogy a jövőt nemcsak gazdaságilag, nemcsak a nemzeti értékeink felvállalásával és hangoztatásával, hanem mindenekelőtt a csendes építkezés ilyen módjával lehet építeni, amilyen a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program” – hangsúlyozta beszédében Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója, aki az egyház képviselőtanácsa, elnöksége nevében köszöntötte az egybegyűlteket. „Így állunk mi itt most, hálát adva Istennek, hogy egy újabb emeleten, a bölcs fundamentumépítőkéhez hozzáadhatjuk a magunk emeletét.

Közel két és fél évszázaddal ezelőtt az unitárius egyház akkori vezetősége, zsinata úgy döntött, hogy egy szőlőt ültet el Székelykeresztúron, idézte fel a gimnázium építésének a jóváhagyását Rácz Norbert Zsolt püspöki titkár.

„A sok nehézség ellenére mégis volt mindig munkás, aki ezt a szőlőst – amit oda elültetett ez a kicsiny közösség, a maga nincstelenségével és vitával – megmunkálja, aki megmetssze a venyigét, és aki leszedje a szőlőt, kipréselje a mustot, és szakértelemmel, türelemmel, bölcsességgel érlelje a bort. Ez a történet majdnem két és fél évszázad után majdnem ugyanabban a hangnemben folytatódik tovább. A szőlősben ültetünk, építünk jelen pillanatban egy újabb sort.

„Emberé a munka, de Istené az áldás”

Lőrinczi Lajos esperes beszédében arra mutatott rá, hogy az óvodaépítéssel a templom- és iskolaépítő elődök álma is valóra vált, akik közel két és fél évszázada kezdtek „a templom mellé szilárd hitre jövőt teremteni és építeni”. „Így most már nemcsak közép- és általános iskolánk, hanem óvodánk is lehet.

A székelységben, ebben a nagyon érdekes és furcsa közösségben, a sok gyengeség és hiba mellett mindig is élt az élni akarás csírája, mindig ott volt az a jóravalóság, ami sokszor névtelenségbe burkolózott, és kemény munkával, szerény gürcöléssel, lépésről lépésre igyekezett elérni azt, amit Isten jónak lát – fogalmazott a nehézségek áthidalásáról.

Otthonává kíván lenni

amely – Varró Margit, a gimnázium igazgatójának a szavai szerint – nevéhez méltón otthonává kíván lenni a gyermeki léleknek, hogy támogassa azt testi, lelki fejlődésében.

A napköziotthon három csoportnak ad helyet, étkezők, játszóházak, orvosi rendelő, tanári szobák is helyet kaptak benne, és tágas udvart, külső játszóteret biztosít a gyerekeknek. A tanintézet vezetője háláját fejezte ki mindenki számára, aki lehetővé tette a napköziotthon felépülését,

„Van jövője a családnak”

Kallós Zoltán oktatásügyi államtitkár egy nagyon szép ajándéknak nevezte az új óvodát, amelyet a székelykeresztúri unitárius egyházközség kapott. Ehhez azonban hozzá kell rendelni egy nagyon értékes összetevőt, a szellemi és lelki ajándékokat, mert

– hangsúlyozta.

„Jó magyarként élni a Kárpát-medencében, mert egyik magyar a másik magyarra számíthat. Főként az elmúlt tíz évben tapasztalható az, hogy Magyarország Kormánya együttműködő partner kíván lenni abban, hogy jó legyen a Kárpát-medence bármelyik sarkában magyarként élni” – mutatott rá Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, azt hangsúlyozva, hogy

Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere örömét fejezte ki, hogy egy álom megvalósulásának lehet tanúja.