A kúria, ahol életre kelt a nemesi vendéglátás

Ez a kúria is a nagyvilág zajától elzárt, vidéki településen bújik meg, ahol a felújítás előtt csak a csend mesélte tovább az itt élő székely középnemesség mindennapjait. Egykori lakóinak társasági élete a kúria legnagyobb terében, a szalonban zajlott, itt fogadták vendégeiket is, itt voltak a közös felolvasóestek, itt vitatták meg az aktuális közéleti eseményeket. Ide ült össze a két család is, hiszen

– meséli nekünk Csiszér Gábor, a Közösségért Alapítvány képviselője, a kúria ügyvezetője miközben körbevezet minket a régi pompájába visszaállított udvarházban és a hozzá tartozó épületekben, birtokon.

Az utóbbi időkben azonban számos nemesi és kisnemesi udvarház talált új gazdára, majd új funkcióra, legtöbbjük szálláshelyként szolgál, hiszen nem elég megmenteni a műemlékeket, fenn is kell tartani azokat.

A műemlékvédelem engedélyével a benti nyílászárókat fából készült, hőszigetelt elemekkel oldották meg, hogy fűthető legyen a kúria. Csiszér Gábor szerint az volt a legnagyobb kihívás, hogy téliesíthető legyen az udvarház.

Csempekályhákkal oldották meg régen, ma viszont fatűzelésű központi fűtés is van a kúriában. A szalon fókuszpontja ma is a sarokban magasodó kandalló, amely egykor csempekályha volt. Érdekessége, hogy

A szalon padlóját is sikerült megmenteni, és eredeti állapotába visszaállítani.

– teszi hozzá Csiszér Gábor.

Visszavásárolt értékek

A berendezés egy részét a faluból vásárolták vissza, de sok bútor van a környékről is, például Csernátonból, ahol több antik kereskedés is működik a környékről származó bútorokkal, de

Előbb a környéken néztek szét, hogy ne kerüljenek be tájidegen bútorok. Így is van ónémet és francia bútor is, amelyek beillenek az enteriőrbe, de azért igyekeztek a helyi forrásból történő berendezésre fókuszálni. Sok fotográfia is fennmaradt a régi kúria beltereiről, így sikerült nagyjából visszaállítani a régi hangulatot. Az Ikea-ülőgarnitúrán kívül körülbelül ugyanígy volt berendezve a szalon – magyarázza Csiszér Gábor.

– tudtuk meg.

Az étkezőben lévő asztalok és az egyik hálószobában lévő szekrény, ágy és éjjeliszekrények, illetve három ajtó volt a kúriában, amikor megvették, ezek a felújítás után vissza is kerültek ide.

Ezt restaurátorok felkutatták, és vissza is állították – magyarázza Csiszér Gábor, majd hozzáteszi, amire nagyon büszkék az a kis szalonban lévő, tipikus székely motívumokat tartalmazó mennyezeti falkép, amelyet tíz négyzetméteren meg tudtak őrizni. Egyszerű zöld-okker festés, amelyet nemcsak a kúriákban, hanem a legegyszerűbb székelyházakban is megtalálunk.

A Közösségért Alapítvány 2019 óta foglalkozik turizmussal a dálnoki Gaál Kúriában, és mára már három házra bővült a kínálatuk. A kúrián kívül ott van a csűrépület is, amely szintén szálláshelyként szolgál, és 2013-ban épült fel az egykori gazdasági épület helyén.

A kisasszonyok pedig már 16 évesen át is költöztek ide a kúriából, hogy legyen privát szférájuk, az egyik Gaál-lány itt is öregedett meg – meséli Csiszér Gábor mielőtt benyitna a házba, amelynek egyik legizgalmasabb része a télikert, ahol

– emeli ki Csiszér Gábor a sok történet közül, amelyeket ma is őriznek a háromszéki kúria falai.