A kúria, ahol életre kelt a nemesi vendéglátás

Az erdélyi Szászföld és a délkeleti románvidék közé ékelt Háromszéket nemcsak a pityóka hazájának, hanem a kúriák földjének is nevezik. A krumpli, azaz pityóka pedig a kúriák világával is szorosan összefonódik. Dálnokon jártunk, az 1844-ben épült Gaál Kúriában, amelyet a Gaál-család leszármazottaitól tizenegy éve vásárolt meg, majd újított fel a kolozsvári Közösségért Alapítvány. Az új tulajdonosok pedig a régi középnemesi székely család – a település legrégebbi családjainak egyike – úri szalonjában pityókahalmokat találtak régi bútorok helyett, hiszen

Ez a kúria is a nagyvilág zajától elzárt, vidéki településen bújik meg, ahol a felújítás előtt csak a csend mesélte tovább az itt élő székely középnemesség mindennapjait. Egykori lakóinak társasági élete a kúria legnagyobb terében, a szalonban zajlott, itt fogadták vendégeiket is, itt voltak a közös felolvasóestek, itt vitatták meg az aktuális közéleti eseményeket. Ide ült össze a két család is, hiszen

– meséli nekünk Csiszér Gábor, a Közösségért Alapítvány képviselője, a kúria ügyvezetője miközben körbevezet minket a régi pompájába visszaállított udvarházban és a hozzá tartozó épületekben, birtokon.

Mindent széthordtak a kommunisták

A 19. század romantikus hangulatának a második világháborút követő államosítás vetett véget. 1949 tavaszán kitelepítették a családot a kúriából, amely akkor már a Borbáth nevet viselte, hiszen a Gaál-családnak három lánya született, az egyik lányuk pedig a Borbáth családba házasodott be.

Az utóbbi időkben azonban számos nemesi és kisnemesi udvarház talált új gazdára, majd új funkcióra, legtöbbjük szálláshelyként szolgál, hiszen nem elég megmenteni a műemlékeket, fenn is kell tartani azokat.

„Borbáth Dezső bácsit, az utolsó örököst, akitől megvette az alapítvány a kúriát, még én is ismerhettem. Özvegye, Katica néni ma is itt dolgozik az alapítványnál a kúriában. A család is megvan elégedve a kúria felújításával.

A tíz éve felújított műemléképület a 19. század végét idézi, a főhomlokzatot négyzetes oszlopokon nyugvó tornác és a feljárat 1850-es években épült lépcsősora tagolja, amelyet sikerült megőrizni és restaurálni, akárcsak a főbejárat ajtaját.

A műemlékvédelem engedélyével a benti nyílászárókat fából készült, hőszigetelt elemekkel oldották meg, hogy fűthető legyen a kúria. Csiszér Gábor szerint az volt a legnagyobb kihívás, hogy téliesíthető legyen az udvarház.

Csempekályhákkal oldották meg régen, ma viszont fatűzelésű központi fűtés is van a kúriában. A szalon fókuszpontja ma is a sarokban magasodó kandalló, amely egykor csempekályha volt. Érdekessége, hogy

A szalon padlóját is sikerült megmenteni, és eredeti állapotába visszaállítani.

A pincében található helyiségek közül a család borpincéje maradt meg eredeti állapotában, a többi helyiségből, amelyeket régen tárolásra használt a család, most étkező, konyha, mellékhelyiség és bár lett.

A hátsó kijárattal szemben a domboldalba beépített jégverem van, amelybe egykoron a birtokon lévő tó jegét hozták fel, és a romlandó élelmiszereket itt tárolták.

– teszi hozzá Csiszér Gábor.

Visszavásárolt értékek

A berendezés egy részét a faluból vásárolták vissza, de sok bútor van a környékről is, például Csernátonból, ahol több antik kereskedés is működik a környékről származó bútorokkal, de

Előbb a környéken néztek szét, hogy ne kerüljenek be tájidegen bútorok. Így is van ónémet és francia bútor is, amelyek beillenek az enteriőrbe, de azért igyekeztek a helyi forrásból történő berendezésre fókuszálni. Sok fotográfia is fennmaradt a régi kúria beltereiről, így sikerült nagyjából visszaállítani a régi hangulatot. Az Ikea-ülőgarnitúrán kívül körülbelül ugyanígy volt berendezve a szalon – magyarázza Csiszér Gábor.

Akárcsak ma, régen is itt voltak a könyvespolcok, a könyvtár, hiszen ez volt a kulturális élet helyszíne.

– tudtuk meg.

Az étkezőben lévő asztalok és az egyik hálószobában lévő szekrény, ágy és éjjeliszekrények, illetve három ajtó volt a kúriában, amikor megvették, ezek a felújítás után vissza is kerültek ide.

A műemlékvédelem nem szabja meg, hogy milyen bútorok legyenek benne, csak a nyílászárókról rendelkezik, illetve

Ezt restaurátorok felkutatták, és vissza is állították – magyarázza Csiszér Gábor, majd hozzáteszi, amire nagyon büszkék az a kis szalonban lévő, tipikus székely motívumokat tartalmazó mennyezeti falkép, amelyet tíz négyzetméteren meg tudtak őrizni. Egyszerű zöld-okker festés, amelyet nemcsak a kúriákban, hanem a legegyszerűbb székelyházakban is megtalálunk.

A Közösségért Alapítvány 2019 óta foglalkozik turizmussal a dálnoki Gaál Kúriában, és mára már három házra bővült a kínálatuk. A kúrián kívül ott van a csűrépület is, amely szintén szálláshelyként szolgál, és 2013-ban épült fel az egykori gazdasági épület helyén.

Továbbá kulcsosházként működik a kúria melletti Gaál-villa is, amelyet egykor a Kisasszonyok házának is hívtak, hiszen

A kisasszonyok pedig már 16 évesen át is költöztek ide a kúriából, hogy legyen privát szférájuk, az egyik Gaál-lány itt is öregedett meg – meséli Csiszér Gábor mielőtt benyitna a házba, amelynek egyik legizgalmasabb része a télikert, ahol

A Gaál Kúria felújításával nem csak egy műemléket mentettek meg a pusztulástól, hanem egy korszerű és kényelmes vendéglátóhelyet is teremtettek Háromszék szívében. Ezen kívül pedig a kúria ma

– emeli ki Csiszér Gábor a sok történet közül, amelyeket ma is őriznek a háromszéki kúria falai.