A káposztavágás ünnepe, és ami mögötte van

Megjegyezte azt is, hogy habár a zöldségtermesztésnek évtizedekkel korábban nem volt nagy hagyománya vidékünkön, a káposztának az említett településeken már akkor is híre volt. Annak szemléltetésére, hogy korábban is jó üzlet volt a káposztatermesztés, a Csíkborzsovában élő szakember elmondta, családjának az első autóját a rendszerváltás után az az évi káposztatermés értékesítéséből származó összegből vásárolta meg.

Ma is élő hagyomány

Mint arra Ferencz Tibor, Szépvíz polgármestere rámutatott, az ősök felismerték, hogy hol minek kedvez a föld, és tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy bizonyos települések káposztások lettek – Szépvíznek volt egy tőzeglápja, ami ideális volt ennek a zöldségnek a termesztésére. Hogy valóban foglalkoztak itt a káposztatermesztéssel, arról az 1800-as évek eleji írásos dokumentum is árulkodik, de inkább a szájhagyományból ismerik ennek múltját – részletezte a polgármester. Meglátása szerint mivel a kommunizmus ideje előtt is

ünnepként élték meg annak elvégzését. A kommunizmus alatt ez a szokás nem élt, hiszen a termelőszövetkezet művelte a Nád-dűlőt, de ahogyan visszakapták a helyiek a földeket, folytatták az egyéni káposztatermesztést. Miután polgármesternek választották Ferencz Tibort, többen is panasszal keresték fel őt, hogy lopják a káposztatermést. Így elsőkén megszervezték az őrzést, ami után az egységes vágást rendszeresítették, s mivel nehézkes volt az értékesítés, a vásárjellegét is megteremtették a rendezvénynek – ezeket mind az idős emberek elbeszélései alapján tették, a cél ugyanis az volt, hogy

Idén öntözőrendszert építettek ki a dűlőben, hogy megkönnyítsék a gazdák dolgát, a további terveik közt pedig az szerepel, hogy még jobban felfuttassák a káposztatermelést – akár egy feldolgozó létrehozásával – foglalta össze.

Újrahonosítanák a termesztést

Csicsóban idén az önkormányzat egy hektárnyi területet ültetett be káposztapalántával, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy visszaállítsák a káposztatermesztés hagyományát a településen. Péter Lukács polgármester elmondása szerint ugyanis a földek kollektivizálása előtt rendszeres volt a településen a káposztavágás, az utolsó mezőgazdasági munkálat közös megünneplése Gál napján. Írásos feljegyzésekből tudják, hogy valamikor a településen az egyetlen kultúrnövény a káposzta volt, ami pénzforrást jelentett a gazdálkodók számára – nem véletlen lett a csicsóiak gúnyneve a káposztások, torzsások. A kollektív időszak elején még termesztettek káposztát a faluban, a vizenyős talajban ugyanis más nem termett jól. A nyolcvanas években viszont feljavították, lecsapolták a területeket, így a rendszerváltás után visszakapott földeken a helyiek inkább más kultúrát termesztettek –

– részletezte a községvezető. További terveiket illetően elmondta, szeretnék jövőben növelni a káposztával beültetett terület méretét, bízva benne, hogy a helyi gazdák is bekapcsolódnak a termesztésbe.

– akkor a fesztivált azért szervezhetnék, hogy megkönnyítsék a gazdák számára az értékesítést.