Kolcsár Endre és Benedek Gabriella Gergő és Juliska szerepében
Fotó: Tamás Gyopár
Gyergyóditró és a Juhászlegény harmadszorra is egymásra talált: ismét színpadra kerül Török Rezső Juhászlegény című falusi életképe. Huszonéve mutatták be legutóbb, de azt megelőzően két évtizeddel szintén betanulták az akkori ditrói színjátszók.
2017. december 11., 14:522017. december 11., 14:52
2017. december 11., 14:532017. december 11., 14:53
Gyergyószéken mostanság nem aktívak a színjátszócsoportok, így alighanem egyedüli a ditrói-szárhegyi társaság, amely előadást készít. 2018 januárjának közepére tervezik a bemutatót, élőzenével. Noha ditróiaké az ötlet, a jelenlegi csapatnak szárhegyi, sőt orotvai tagjai is vannak. Két szárhegyit kértek fel a szereplők megformálására, de egyik közülük, Gál-Pál László – mint mondta – Orotvát is képviseli.
Ki mivel tudott, érkezett a próbára, amelyet a szárhegyi kultúrházban tartottak. Egy ideje ott gyakorolnak, így nemrég ott látogattam meg, hiszen a gyergyóditrói művelődési házat felújítják. Hálásak is azért, hogy a próbafolyamatot nem kell szüneteltessék, mert Szárhegyen rendelkezésükre bocsátották a színpadot. A tervek szerint ezért itt lesz majd a nyilvános főpróba a ditrói, felújított kultúrházbeli bemutató előtt.
Volt, aki zacskókban cipelte a jelmezét, más autóval szállította a díszlet frissen elkészült darabjait. Zsebből, táskából, szatyorból kerültek elő a kellékek. Ki, amit tud, szó szerint bevisz a darabba, hogy az minél jobb legyen. A vidám társaság még a színpadi függönyt is gördülékenyebbé tette: addig-addig javították, míg elhúzhatóvá vált. Ekkorra hozták be a régi, több mint húsz évvel ezelőtti előadásról készült képeket is. Meg is állapították, ami a jelmezeket, díszletet illeti hasonlít a jelenlegi a régihez, de merőben más lesz. Ragaszkodtak a szöveghűséghez, így akad, amit tanulni, hiszen régi nyelvezete van a darabnak. De mindez nem akadály, hiszen szívesen gyűlnek össze.
A több évtizedesi forgatókönyvet lapozzák a színjátszók
Fotó: Tamás Gyopár
A ditrói Biró András és Gál Imre volt a kezdeményező, már évek óta próbálkoztak e színműnek a színpadra alkalmazásával, korábban szereplői is voltak – mesélte Gál-Pál László. „Láttak bennünk fantáziát, igaz, nem pontosan azok a szereplői, mint akiket ők szerettek volna, mert akadt, aki nem vállalta elfoglaltságai miatt. A tagtoborzásban nagy szerepe volt Mezei Mihálynak, akárcsak Bálint Zitának. Fiatalok, 9–10. osztályos ditrói diákok is színpadra kerülnek, mert Mezei Mihály a pedagógusok segítsége révén őket is bevonta a színjátszó csoportba. Sokadik próbán vannak túl, s már nincs sok hátra, jegyzik meg a felnőttek, akik hetente egy-két alkalommal dolgoznak a darabon. Mindenkinek más elfoglaltsága van, az időpont egyeztetés a legnehezebb.” Keresték, meg is találták, a segítőt, mert kellett egy külső szem.
– tette hozzá Gál-Pál László, az Orotvai komák egyike. Arról is szólt, hogy a húsz évvel ezelőtti színjátszóknak is volt külső segítségük. A jelenlegi jelmezek nagy része, akárcsak a díszletötletek is segítőjük munkáját dicséri. Az anyagbeszerzésben pedig a gyergyóditrói polgármesteri hivatal segít.
– fogalmazott az orotvai koma. Megértők is, ha valakinek problémája van, és hiányzik a próbáról, nem csinálnak gondot belőle. „Használjuk a modern technikát, Facebook-csoportunk is van, hogy könnyebben kommunikáljunk” – tette hozzá Gál-Pál. Elmondta azt is, itt bizony nagyobb figyelemre van szükség részéről, mint amikor a komájával ketten próbálnak. „Ott én írom a szövegeket, tudom előre, hogy komám mit fog válaszolni, s tudom, hogy meg is tudja tanulni, s annyira ismerjük egymást, hogy ha tévedünk is, ki tudjuk igazítani úgy, hogy más ne vegye észre” – magyarázta a különbséget.
– teszi hozzá Mezei Mihály.
Bálint Levente és Gál-Pál László jelenete – szövetkezik a félkegyelmű a gazdag kérővel
Fotó: Tamás Gyopár
Arról is szóltak, hogy sikeres volt a legutóbbi előadás, Magyarországon is előadták a 90-es években. Nemcsak ott, Ditróban is rajongott érte a közönség apraja-nagyja. Merthogy Bálint Zita látta tizenéves korában a Juhászlegényt. A színpad előtt állt, és csodálta Juliska piros szoknyáját. Az Őszirózsa Néptáncsoport vezetőjeként mindig is arról álmodott, hogy előadást készítsenek. Tavaly ősszel ültek össze beszélgetni a darabról, elővették a szövegkönyveket, mivel lehetetlen volt fénymásolni az írógéppel írt szöveget, hát számítógépbe vitték, kinyomtatták. Aztán szünet következett, de Gál Imrével közösen nem adták fel, és csak összetoborozták a tagokat. Férje, Bálint Levente is a csoport tagja.
– fogalmazott, miután az általa megvásárolt kellékeket helyükre tette. „Jó hangulatúak a próbák, s közösségé formálódtunk.”
A szereplőtoborzás során az is szempont volt, hogy jó énekhangúakat kellett felkérni. Így esett a választás többek között Benedek Gabriellára és Kolcsár Endrére. Gabriella, mint mondta, nem könnyű időt szakítania, de elvállalta a közösség kedvéért. „Egyre inkább tetszik, hogy áll össze, bár még vannak gondok a szöveggel, mert sok, hiszen ötszereplős e darab. A kommunista világban kötelező volt a népnevelés, most nem kötelező, de önként vállalom” – mondta a Juliskát alakító pedagógus, aki hozzátette, reméli, hogy lesz sikerélménye a csoportnak. Kolcsár Endre szintén a közösségért, a jó hangulatért vállalta el a másik főszereplő, Gergő alakjának megformálását, akárcsak Mezei Lóránt a szereplést.
A tizedikes Bajna Beáta, Bajna Krisztina, Ferenczi Szidónia, Puskás Arnold, valamint a kilencedikes Mezei Szabolcs és Puskás Adorján is a csoport tagja. Szaktanáruktól, Mezei Mihálytól értesültek e lehetőségről. Szívesen járnak próbára mindig. Mint mondják, csodálkoznak a felnőtteken, hogy milyen jól feltalálják magukat a színpadon, és mindig jó élményekkel távoznak a próba után, jó szórakozás, kikapcsolódás számukra ez az együttlét. Szüleik is támogatják őket abban, hogy részt vegyenek a próbákon. Tudogatják a szöveget is, sőt a Bajna lányok, mint mondták, otthon is gyakorolják a veszekedős jelenetet. Várják a bemutatót, természetesen, és azt, hogy kiderüljön, hogyan reagál a közönség, hiszen vidám megoldásokat alkalmaznak a nézők megnevettetéséért.
A Juhászlegény története egy magyar faluban zajlik. S mint az lenni szokott, a gazdag özvegy kocsmárosné egyetlen szép leányát szereti a szegény, becsületes juhászlegény. Az anya ellenzi, és egy félkótya legény segítségével szövetkezik egy idősebb gazdag kérővel. És ezzel elkezdődik a bonyodalom… S hogy mi lesz a vége, az január közepén kiderül, a ditróiak ígérete szerint.
Első alkalommal szervezett búzaszentelést a Pro Agricultura Egyesület a mezőségi Buzában, amely 2022-től csatlakozott a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű programhoz.
A Román Posta megkezdte a májusi nyugdíjak kiosztását – közölte szombaton az intézmény.
A helyi termelőkre és a szezonalitásra esküszik Csapó Sándor főszakács, aki hat éve dolgozik a marosvásárhelyi Petry Bistro Grill and Wine étteremben. Vallja, mindenből lehet tanulni, még a balul elsült íztársításokból is.
Nem történt ugyan halálos kimenetelű kígyómarás az elmúlt néhány évtizedben Hargita megyében, de volt súlyosabbnak mondható eset. Éppen ezért érdemes tudni, hogy miként kerülhetjük el a vidékre jellemző mérgeskígyók, azaz a viperák marását.
Medve az egyik üzemanyagtöltő-állomás közelében, majd medve a Dr. Dénes László utcában - figyelmeztették a csíkszeredaiakat és a környéken lévőket a Ro-Alert rendszeren pénteken késő este és szombatra virradóan.
Szombaton – a tavaszi vakációt is kihasználva – két fontos útkereszteződésben kezdik meg az aszfaltozást Marosvásárhelyen.
Egy éven át tartó rendezvénysorozattal ünnepelte a csíkszeredai Mikó-vár történetének négyszáz évét, amelyet ezen a hétvégén zárnak be – ennek kapcsán adnak helyet a Mikó-vár története című kiállításnak.
A XXXV. Kájoni János Egyházikórus-találkozót tartják április 27-én, szombaton 10 órától Gyergyótekerőpatakon.
Három, Balavásár községbéli férfit gyanúsítanak azzal, hogy kiraboltak egy marosvásárhelyi látássérült férfit. Őrizetbe vették őket.
Első alkalommal szerveznek bazsarózsa-fesztivált a Maros megyei Mezőházon szombaton és vasárnap.
szóljon hozzá!