
Tavaly és idén sem akadályozta a pénzhiány a szolgáltatás működését
Fotó: Gyulafehérvári Caritas
A járvány kialakulása óta jelentősen megnőtt az otthoni beteggondozás részaránya az egészségügyi ellátásban, lévén, hogy a fertőzés terjedése és a beutalásra szoruló koronavírusos betegek száma miatt gyakran korlátozásokat kellett bevezetni a kórházakban. Az otthoni beteggondozásra fordított állami finanszírozás több mint a kétszeresére nőtt, alig nagyobbra, mint amennyire „békeidőben” is szükség lenne a szolgáltatás akadálytalan működtetéséhez.
2021. október 27., 21:572021. október 27., 21:57
Jócskán több mint a kétszeresére nőtt a járvány kialakulása óta az otthoni beteggondozásra fordított finanszírozás mértéke Hargita megyében. 
A világjárvány kitörése előtti évben, azaz 2019-ben 665 ezer lejt kapott e célra a megye az országos egészségbiztosítási rendszerben, tavaly viszont a kórházakban bevezetett korlátozások miatt megnőtt az otthoni ápolásra szorulók száma, így a finanszírozás – amelyet központi szinten nem korlátoztak – majdnem a háromszorosára, mintegy 1,6 millió lejre nőtt, idén szeptember végéig pedig meghaladta az 1,3 millió lejt. Az egészségbiztosítási pénztár által elszámolt ilyen jellegű szolgáltatások száma is megkétszereződött, az erre jogosult betegek száma pedig nagyjából a harmadával nőtt, tavaly 806-ra, idén szeptember végén pedig ez a szám már 744 volt – ők esetenként évente több alkalommal is részesültek ilyen szolgáltatásokban.
„Mivel a kórházi tevékenységet korlátozták, egyre több olyan igény született, hogy akit otthon lehet kezelni, kapjon otthoni betegellátást, éppen azért, hogy segítsünk a kórházaknak, tehát akinek nem muszáj, ne kerüljön kórházba. Őket a szakszemélyzet otthon látta el. Ez egy nagyon hasznos tevékenység,
– foglalta össze lapunknak az otthoni betegellátás előnyeit, illetve a járványnak a szolgáltatásra gyakorolt hatását Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
További haszna az otthoni betegellátásnak, hogy a szakszemélyzettel való napi rendszerességű találkozások során a beteg hozzátartozói is tájékozottabbakká válnak az ellátással kapcsolatban. Természetesen az otthoni beteggondozás csak azon betegek esetében alkalmazható, akik nem szorulnak kórházi kezelésre. Az otthoni beteggondozás tulajdonképpen a kórházi ellátás kiegészítő szolgáltatása, ilyen például a műtétek utáni ellátás, amire a beteg állapotának a stabilizálása után van szükség – magyarázta Duda Tihamér.
Hargita megyében két egészségügyi szolgáltatónak van ilyen jellegű szerződése a megyei egészségbiztosítási pénztárral, az egyik a Gyulafehérvári Caritas, amely a megye nagy részén látja el a feladatot, a másik szolgáltató Maroshévíz térségében tevékenykedik. Az otthoni beteggondozó rendszer egyébként országos viszonylatban is példaértékű Hargita megyében:
A közel nyolcvan oldalas tanulmányban több Hargita megyei egészségügyi szakhatóság vezetője is megszólal, valamint az otthoni beteggondozásban részt vevő szakszemélyzet tagjai is. Ebben egyébként a problémákról – főként a szükségesnél kisebb finanszírozásról – is szó esik.
Az otthoni beteggondozás és palliatív ellátás költségvetése, noha folyamatosan nőtt, valóban szűkös volt a járvány előtt, mondta el kérdésünkre Duda Tihamér, aki szerint
A szűkös finanszírozás azt eredményezheti, hogy át kell ütemezni az ellátást – ami a gyakorlatban általában nem megvalósítható –, ilyenkor prioritási sorrend alapján hagyják jóvá az ellátást, vagy a beteg családja kifizeti a szolgáltatást, így nem kell várakozzanak. Tavaly egyébként, éppen a járvány miatti finanszírozási korlátozások feloldása miatt minden beteg esetében időben megkezdhették az otthoni ellátást a szolgáltatók. Így fejlesztésre leginkább csak a finanszírozás terén lenne szükség, illetve a palliatív – azaz a gyógyíthatatlan, illetve végstádiumú betegségekben szenvedő páciensek életminőségének a javítását célzó – otthoni betegellátás esetében palliációs kompetenciával rendelkező orvosokra lenne szükség, ugyanis ez is egy hiányszakma az egészségügyben – tudtuk meg duda Tihamértől. A finanszírozás esetében idei változásnak számít, hogy ugyan már központi szinten meghatározták az e célra jóváhagyott költségvetés felső határát, ez viszont lényegesen magasabb, mint a járvány előtti időszakban.
							Először fordult elő, hogy elegendő volt az állami finanszírozás.
Fotó: Gyulafehérvári Caritas
„Hál’istennek az átlagéletkor egyre hosszabb – ez a javuló orvosi ellátásnak, a jobb gyógyszereknek, illetve annak köszönhető, hogy az emberek egyre több figyelmet fordítanak a megelőzésre –, ez azonban azt is jelenti, hogy egyre többen lesznek, akiknek ilyen szolgáltatásokra lesz szüksége. Hargita megyében megfelelő finanszírozást kell erre biztosítani és akkor nem lesz probléma, mert a két szolgáltató eleget tud tenni azoknak az igényeknek, amelyeket ezeknek a betegeknek az ellátása jelent. Ezt az elmúlt év bizonyította” – mondta az otthoni betegellátás jövőjével kapcsolatban Duda Tihamér.
Az egészségbiztosítási törvény előírásai értelmében otthoni beteggondozásra az 50 százalékban mozgáskorlátozott vagy teljesen ágyhoz kötött betegek jogosultak, ez nem haladhatja meg a 90 napot az utolsó 11 hónapban, és szükség szerint több szakaszban is elvégezhető.
Hasonló a helyzet a palliatív otthoni ellátás esetében is: az ellátás hossza nem haladhatja meg a 90 napot 11 hónap alatt, otthoni beteggondozással együtt pedig a 180 napot, és szakaszosan is elvégezhető. A palliatív ellátás a pszichés tünetek kezelését is magában foglalja.
Hétfőn a védelmi minisztérium 18 darab F-16 Fighting Falcon repülőgép és a hozzájuk tartozó felszerelések megvásárlásáról írt alá a szerződést holland kormánnyal, a vételár szimbolikusan 1 euró – jelentette be a Facebook-oldalán Ionuț Moșteanu.
              Hétfőn a szenátus hallgatólagosan elfogadta a parlament létszámát 300-ra csökkentő tervezetet.
              A dió- és a gesztenyefa védettnek számít, csak különleges engedéllyel lehet kivágni köz- és magánterületről. A fenyőfának elvileg nincs mit keresnie a városban, mégis mindenhonnan visszaköszön – a városi kertészetnél mindennapi vesződéseikről meséltek.
A Halottak napján Sepsiszentgyörgy főterén történt kutyatámadásokról írt cikkünk után az Urban Locato cég nagyon sok támadást kapott az interneten. Úgy vélik, hogy méltánytalan amivel őket vádolják.
              A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének, George Simionnak nem lesz kihívója a párt november 30-i tisztújító kongresszusán.
              Egy romániai munkás a romok alá került, egy másik pedig könnyebben megsérült hétfőn, amikor részben összeomlott a római Forum Romanum mellett álló, 13. században épült Torre dei Conti középkori torony – számolt be a külügyminisztérium.
              Nem emelnek vádat a Tik-Tokon a romániai magyarokat alpári hangnemben gyalázó, Budapestre kergetni kívánó férfi ellen. Nicolae Vădineanu ugyanis a Tulcea megyei ügyészség szerint sem követett el bűncselekményt.
              Közel 30 ezer lejre bírságoltak hétfőn a közutakat ellenőrző rendőrök, ugyanakkor több mint 6000 lejre szabtak ki büntetést az állatok védelmére szakosodott kollégáik – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.
              Az első év a rendrakásról és az új alapok megteremtéséről szólt – 2024 október végén vette át második mandátumát Nagy Zoltán. Évértékelő sajtótájékoztatót tartott Gyergyószentmiklós polgármestere.
              Meleggel indult a hét Erdélyben, de nem tart sokáig a kellemes idő: kedden markáns lehűlés érkezik, a nappali csúcsok 12 fok körül alakulnak. A hét második felében pedig már fagyos hajnalokra és elszórtan csapadékra is számítani lehet.
              
szóljon hozzá!