elbagatellizálnák, és mindössze egy munkahelyi konfliktusra csökkentenék mindazt, ami történt, holott ennél jóval többről volt szó” – mutatott rá Bodó Julianna. Magyarázatként hozzátette, a ditrói ügyben két téma egymásra tevődését figyelhetjük meg, szakszóval úgynevezett tématranszformáció történt.

a csoportban, gyakran lehetett olvasni olyan kijelentéseket, hogy noha most csak két vendégmunkás érkezett, jönnek majd mások is, és ennek hatására veszélybe kerülnek a saját közösségeink, kultúránk, biztonságunk. Mindezt azonban erősen agresszív, idegengyűlölő, rasszista kifejezések sokaságával fogalmazták meg” – emlékeztetett. 

Aztán, miután ez a téma elég széles körben ismertté vált, áthelyeződött a hangsúly a munkahelyi konfliktusra, itt történt meg a már említett tématranszformálás. Mint kiderült, a helybéliek azt kifogásolták, hogy a pékségben alacsonyak a fizetések, hiányzik a munkaerő megbecsülése, felszínre kerültek különböző rossz tapasztalatok.

Itt tevődik fel a kérdés, hogy mi ennek az oka? Miért nem azzal került a nyilvánosság elé a téma, hogy egy ditrói cég például éhbérért dolgoztatja a helyieket, nem fizeti ki a túlórákat, nem biztosít megfelelő munkakörülményeket?” – tette fel a kérdéseket Bodó, aki szerint ezek megválaszolására kutatásokra, mélyreható elemzésekre van szükség.

Befolyásoló tényezők

Elárulta viszont, hogy mindebben az játszhatott közre, hogy az embereknek a gyűlölködéshez voltak szavaik, ezeket a fogalmakat ismerték a politikai kommunikációból és a médiából. „Azt hallották, hogy jönnek az idegenek és elveszik a munkájukat, elfoglalják az általuk birtokolt helyeket, szétzúzzák a kultúrájukat. A sokat hangoztatott »migráns« kifejezést használták, sok esetben ráadásul helytelenül, hiszen összemosták a vendégmunkásokat a menekültekkel. Egy

Nem ugyanazt az embert látjuk bennük, akik mi magunk is vagyunk, ha elmegyünk külföldre dolgozni, pedig gyakorlatilag ugyanaz a helyzet” – emelte ki a társadalomkutató. Véleménye szerint az, hogy a munkahelyi konfliktus csak később került felszínre, arról árulkodik, hogy erre a jelenségre az embereknek nem voltak szavaik.

korábban írtuk

Tovább forrong Gyergyóditró: nem kérnek a két vendégmunkásból

Nem tudtak megegyezni a két Srí Lanka-i pékmester „sorsáról”, ezért lakossági fórumot javasolt szombatra Gyergyóditró polgármestere. A helybéliek tapssal fogadták a salamoni döntést.

„Nincs kialakulva egy munkavállalói érdekképviseleti mechanizmus, nem tudjuk, hogyan lehet az érdekeink védelmében fellépni nemcsak az indulatok hangján, hanem érvekkel alátámasztott kijelentésekkel is. Ahelyett, hogy beismerték volna, munkavállalókként nem elég erősek ahhoz, hogy fellépjenek a velük rosszul bánó munkaadóval szemben, inkább bűnbakot kerestek, és a két idegen munkavállalóra hárították a felelősséget” – húzta alá Bodó.

Székely Kinga a gondolatmenethez kapcsolódva felhívta a figyelmet, azt sem szabad elfelejteni, hogy a térségben voltak olyan társadalmi, történelmi hatások az utóbbi évtizedekben, amelyek jelentősen meghatározzák az emberek viszonyulását, gondolkodását, ez is alakítja a félelmeiket. Ráadásul ez egy új helyzetet jelent a helyi lakosság számára, hiszen eddig pontosan a fordítottjához szoktak hozzá. Vannak ugyanis kibocsátó és befogadó közegek, előbbiből az utóbbiba mennek dolgozni az emberek. Románia tipikusan kibocsátó közeg, a kivándorlás, a lakhelyen kívüli munkakeresés pedig egy nagyon régi társadalmi gyakorlat az országban és Székelyföldön is. Ennek következtében a hazai lakosság számára természetes, ha innen elmennek külföldre dolgozni, az azonban már kevésbé megszokott, ha ide jön valaki.

Kettős presztízsvesztés

Székely Kinga arra is rámutatott, válsághelyzetekben jellemző, hogy a kiváltó ok mélyebb problémákra mutat rá, előhozza a lappangó nehézségeket, amelyek a felszín alatt vannak, vagy amelyekkel nem foglalkozunk. Sok problémát a mindennapokban figyelmen kívül hagyunk, egy-egy válsághelyzet kényszerít arra, hogy ezekkel szembesüljünk, mint ahogyan ebben az esetben is történt, hiszen a gyűlölködésen túl valójában a munkáltatóval volt problémája a helyi közösségnek. Problémát jelent, hogy

és nincs is kultúrája annak a térségben, hogy a munkáltatóval szemben igényeket, kéréseket fogalmazzanak meg. „A válsághelyzetet súlyosbítja az, hogy a vállalatokkal szembeni tiltakozást, nemtetszést a közösség gyakran a termékek bojkottjával fejezi ki, mint ahogy a ditrói pékség esetében is történt. A konfliktusos válsághelyzetek esetében a presztízsvesztés jellemző, és az úgynevezett immateriális vagyon kerül veszélybe, amely esetenként csődhöz is vezethet” – hangsúlyozta Székely Kinga.

(méltányos fizetés, megfelelő munkahelyi körülmények, képzés). Ugyanakkor nem érzékelik kellőképp a munkatársak általi megítélés fontosságát, pedig a belső imázsépítés, a belső PR, azaz a cégeken belüli hatékony kommunikáció biztosítása az egyik legfontosabb tényező kellene legyen, hiszen ha az alkalmazottak jó véleményt formálnak a cégről, akkor jó hírét is keltik, és ez hozzájárul a vállalatról kialakult szélesebb körű megítéléshez, imázshoz.

korábban írtuk

Lakossági fórum Ditróban: „nem a két Srí Lanka-i munkás a probléma, hanem az a száz, aki őket követi”

Zsúfolásig telt a gyergyóditrói művelődési ház a két Srí Lanka-i pékmester „sorsa” ügyében szervezett lakossági fórumon szombat délelőtt. A gyűlésen úgy döntöttek, hogy a napokban lakossági petíciót intéznek a helyi pékséghez, amelyben tisztázzák, mi a község elvárása.