
Fotó: Jancsó László
Október 31-én éjfélkor zárult a Polgár-Társ Alapítvány által meghirdetett Év fája elnevezésű vetélkedő. Az ötven napos internetes szavazás után, fölényesen vezetve a mezőnyt, a csíkszentléleki hárs lett az Év fája Romániában 55 126 szavazattal. A vetélkedőt Romániában most szervezték meg első ízben.
2010. november 01., 14:402010. november 01., 14:40
2010. november 01., 21:012010. november 01., 21:01
Fotó: Jancsó László
Az Év fája Romániában versenyre nyolcvanhét fát neveztek magánszemélyek és szervezetek az ország minden részéből, és ezekből tizenkettő jutott a döntőbe.
Második helyen – 23 243 szavazattal – az Eminescu fája végzett, amely a iaşi-i Copou parkban található, harmadik egy újmárnai platánfa lett 5944 szavazattal, negyedik a brăilai Edmond Nicolau Iskolaközpont tölgyfája 5764 szavazattal, míg ötödik helyre az énlaki hárs került 4892 szavazattal.
\"A csíkszentléleki fa sikere egyértelműen a Zöld SzékelyFöld Egyesület sokoldalú kampányának és az összefogásnak tulajdonítható – vélekedett Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány igazgatója. – Mások is próbálkoztak, de ilyen átfogó, jól átgondolt kampány egyetlen fáért sem folyt, mint a szentlélelkiért.\"
Az igazgató szerint mindenképpen érdemes volt a vetélkedőt megszervezni, hiszen közösségeket mozgósított, és összesen több mint százezer szavazatot adtak le az verseny honlapján. Arra is volt példa, hogy egyetlen nap alatt hatezer látogatója volt a honlapnak. \"Ugyanakkor keserű szájízt is hagyott ez az ötven nap – jegyezte meg Potozky László. – Többek között volt, aki menet közben megkérdőjelezte a verseny igazságosságát, úgy vélve, hogy nem lehetséges, hogy egy olyan kis közösségből, mint a szentléleki ilyen sok szavazat érkezzen. Voltak félreértelmezések, kellemetlen megjegyzések bőven, de mindennek ellenére érdemes volt lebonyolítani ezt a programot. Az alapítványunknak ez volt talán a legkisebb, és mégis legszélesebb sajtóvisszhangot kiváltó, országos szintű programja. Ez is azt igazolta számomra, hogy a mai világban, amikor mindenhonnan az egymás pocskondiázása hallszik, és botrányoktól hangos a sajtó, szóval ma is szükség van pozitív, évszázadokon átívelő történetekre.\"
Meglátogattuk a hársfát
A csíkszentléleki hárs korát ötszáz évre becsülik. Kerülete 3,9 méter, magassága húsz méter. Koronájának levelek nélküli, leghosszabb átmérője mintegy 23 méter. A csíkszentléleki hárs szerepel Hargita megye védett fáinak jegyzékében. Túlélt számtalan olyan természeti csapást (pl. az 1864-es árvizet, több tűzvészt), amely végzetesnek bizonyulhatott volna számára, ha a településhez közelebb áll. A szájhagyomány szerint alatta hozták meg a falut érintő legfontosabb döntéseket. A csíkszentléleki hársfát a Zöld SzékelyFöld Egyesület egyik tagja, Darvas István nevezte be a versenybe.
Fotó: Jancsó László
Talán mi voltunk az elsők, akik a csíkszentléleki hársfát nevező szervezet, a Zöld SzékelyFöld Egyesület elnökével, Csonta Lászlóval meglátogattuk a győztest. Késő őszi, szinte csupasz állapotában díszes kérge még inkább érvényesült, de feltűnőbbek voltak sebei is, mint zöldellő lombokkal. Egyik letört ágának helyét még a múlt század elején betonnal kezelték, hívta fel a figyelmünket Koncsag László helybéli plébános, aki azt is elmondta, hogy a szentlélekiek azt is az öreg hárs javára írják, hogy a területet nedvteleníti, és elszívja a vizet az épület alól.
A hársmatuzsálem sikerének a helybéli közösség és a helyi plébános is örvend. \"Olyan sok időnk még nem volt gondolkodni – mondta Koncsag László –, viszont van elképzelésünk a környék rendezésére, a fa közelében található 1746-os pestiskereszt felújítására, s esetleg egy szabadtéri oltár elhelyezésére is, de mindez megfontolt, átgondolt, műemlékvédelmi szempontokra is odafigyelő tervezést igényel. Tudjuk, hogy kincseink közös értéket képviselnek, s a helybélieknek egy kicsivel még többet jelentenek.\"
\"Szerintem egyértelműen a mozgósításnak köszönhető a siker – vélekedett Csonta László. – Szerencsénk is volt, hogy a régióból kevés volt a nevezés, és azzal, hogy mi hamarabb kezdtük a kampányt (más kampány nagyon nem is érződött a magyar nyelvű médiában), sikerült egy alap-szavazóközönséget megszerezni, és ezt folyamatosan meg is tartani. Az internetes körüzenetek kb. napi kétezer szavazót jelentettek.\"
Az internetes vetélkedés az Év fája Romániában cím elnyeréséért szeptember 10-én kezdődött. A szabályzat szerint a győztes fát nevező szervezet háromezer lejt vehet át ünnepélyes keretek között, és az összeget magára a fára, annak környezetére, vagy ha ilyen intézkedésekre nincs szükség, akkor csemeték ültetésére, zöldövezet rendbetételére fordíthatja. Az Év fája vetélkedőt első alkalommal szervezték meg Romániában.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.