Semmit sem lehet tudni a város tulajdonában lévő legelők sorsáról, pedig hamarosan ki kellene hajtani az állatokat az istállókból – panaszolta Balázs András, akinek ötven juha van. Mint mondta, a gazdákat az érdekelné, hogy egyáltalán használhatják-e idén a legelőket – ki fogja azokat bérbe venni –, különben el kell adniuk állataikat, vagy vidéki esztenákon kell őriztetniük az udvarhelyiek helyett.

„Kéne tudjuk, hogy mi a helyzet, hiszen ha ez később derül ki, akkor a vidéki pásztorok sem fogják elvállalni az őrzésüket” – így Demeni József Barna, egy másik juhtartó. Bartalis Imre, a szentimrei marhatartó szövetség elnöke ennyire sem volt derűlátó, szerinte a községekben nem fogadják majd a jószágokat, mivel a gazdák által igényelhető támogatások miatt csak meghatározott számú állat lehet egy-egy legelőn. Úgy érzi, hogy lehetetlen helyzetbe kerültek, lassan nincs más kiút számukra, mint az állatok eladása. Balázs elmondta, több olyan gazdáról is tud, aki már eladta állatait, vagy vidéken szervezte meg legeltetésüket.

Az, hogy miként dönt az önkormányzat, legalább negyven udvarhelyi gazdát érint közvetlenül, de közvetett módon azokat is, akik tőlük vásárolnak húst vagy tejtermékeket. Ha vidékre kell szállítani az állatokat, akkor a hús, a tej, illetve a sajt is meg fog drágulni, ahogyan a gazdák költségei növekednek. Imre Attila juhtartó szerint a szállítás okozza majd a legtöbb gondot, de a kezelések, a fürösztés költségei is megnőnek majd.

Nagyszombaton szokták összegyűjteni a juhokat, miután gazdáik eladták a bárányokat. Azért akkor, mert több állattartó nem tudja megfejni őket, ehhez a juhászok értenek igazán. Amennyiben nem fejik a juhokat, azok meddőkké válhatnak vagy megbetegedhetnek, így lényegesen csökken az értékük. Egy másik gond, hogy az állatok tavasszal érzik a friss fű illatát, ezért nem eszik meg a szénát. „Bőgni kezdenek a fű után. Ha zöld füvet viszünk a házakhoz, akkor pedig megtelik a környék léggyel, és panaszkodnak a lakók” – részletezte a problémát Imre Attila. Balázs András arra is felhívta a figyelmet, hogy eddig már meg kellett volna tartani a „pásztorfogadást”. A pásztorok viszont úgy nem vállalhatják el a feladatot, hogy az sem biztos, lesz-e hol legeltetni. Később pedig jelentkezők sem lesznek a munkára.

A gazdák többször jártak a polgármesteri hivatalban információkat kérve a nagyjából 250 hektárnyi összterületű legelőkről, de konkrét választ egyszer sem kaptak. Bunta Levente polgármester senkit nem fogad, az alpolgármester és a juhtartó szövetség elnöke pedig nem szolgál információkkal: „egyik a másikhoz küldözget” – magyarázták az érintettek.

„Nagyon jó volna tudni, hogy mi lesz, hiszen nagyon sok nyugdíjas tart egy tehenet, így próbálják pótolni a 300 lejes nyugdíjukat” – így Balázs. Imre Attila kijelentette, ha nem oldódik meg hamarosan a probléma, jobb híján a többi gazdával együtt behajtja juhait a polgármesteri hivatal elé, válaszokat követelve. Bálint Attila, a polgármesteri hivatal sajtóreferense csak annyi mondott a legelők használatával kapcsolatosan, hogy készül a határozattervezet, amit ebben a hónapban fognak tárgyalni az önkormányzati képviselők.