A román rendőrség vagy a BNR nevében telefonálnak csalók, ne adja meg az adatait

A módszer lényege, hogy az áldozatot felhívja egy magát rendőrnek kiadó nő, és azt állítja, hogy egy Interpol által körözött nemzetközi bűnöző egy romániai bankfiókban megpróbált hitelt felvenni az érintett személy személyazonosságát használva, és bűnügyi kivizsgálás indult az ügyben. Az illetővel közli továbbá, hogy be fogják idézni a rendőrségre. A továbbiakban számos törvényt és cikkelyt említ meg ködösítés végett, és a hivatalos nyelvezet révén pszichológiai nyomást gyakorol az áldozatra. Személyazonosságuk „bizonyítására” a csalók WhatsApp-on keresztül elküldik egy rendőrségi igazolvány fényképét – egy hamisított, de vizuálisan hiteles dokumentumot. Ezt követően

majd a Mugur Isărescu BNR-igazgató nevével ellátott „hivatalos” e-mailt is küldenek neki – magyarázzák a kiberbiztonsági szakemberek.

Ezután felkérik az áldozatot, hogy „biztonságos környezetben”, például a Telegram alkalmazáson keresztül folytassák a kommunikációt, ahol a bankszámlakivonatot kérik el azzal az ürüggyel, hogy arra a biztosítás megkötéséhez szükség van. Mindeközben többször figyelmeztetik az illetőt, hogy azonnali letartóztatás terhe alatt nem beszélhet a nyomozásról senkivel, még ügyvéddel sem. Közlik vele, hogy „további biztonsági intézkedésként” hazugságvizsgálatnak is alá fogják vetni, hogy biztosak legyenek benne, nem adta ki az információkat – magyarázta a DNSC.

hívják vissza az adott intézmény hivatalos számát ellenőrzésként; ne folytassák a beszélgetést a WhatsAppon, Telegramon vagy Signalon; ellenőrizzék a kapott fotókat a „Reverse Image Search” segítségével; ne telepítsenek távvezérlő alkalmazásokat; ne hagyják magukat megfélemlíteni a tekintélyelvű hangnemtől vagy a felsorolt törvénycikkelyektől. Ha észlelik a csalási kísérletet, azonnal szakítsák meg a telefonbeszélgetést, és jelentsék az esetet a rendőrségen vagy a DNSC-nél.