A Horea tűzoltó alakulat szakemberei a megyei önkormányzat szeptemberi ülésén mutatták be az idei évre érvényes, többek között a földrengésveszélyes épületeket is tartalmazó tanulmányukat. Ezt évente frissítik, bemutatják. A törvény értelmében a megyei és a városi önkormányzat köteles közpénzből elvégeztetni az épületek műszaki tanulmányát, s az abban javasolt megoldásokat a lakók tudomására hozni. Ezt kérniük kell az érintett épületek tulajdonosainak, amennyiben azt tapasztalják, hogy az ingatlanon repedések jelennek meg.  Eddig Maros megyében műszaki tanulmány négy marosvásárhelyi épület (három tömbház és a régi kaszárnya), valamint két dicsőszentmártoni tömbház és a nyárádszentannai református templom esetében készült el.

A marosvásárhelyi Nicolae Grigorescu utca 4/A, 4/B, 4/C házszámú épületekről jó pár évvel ezelőtt kiderült, hogy első fokozatú földrengésveszélyes besorolást kaptak. A tulajdonosi társulás 2004-ben megpróbált megoldást találni a megsüllyedt épületek kijavítása érdekében. A műszaki tanulmányt 2008-ban végeztette el a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal. A tulajdonosi társulás adminisztrátora, Kovács Tamás maga is építészmérnök, így jól ismeri és átlátja a helyzetet. Tőle tudjuk, hogy a fő probléma nemcsak az, hogy a tömbházakat \'62-\'63-ban építették, hanem hogy rossz volt az alapozás, valószínűleg töltésre készült. Ez az évtizedek során megsüllyedt, így a négyemeletes panelház egyik sarkán az alap megszakadt. A műszaki tanulmány két lehetséges megoldást vázolt fel: az egyik esetében ki kell üríteni a tömbházakat, összesen 80 lakrészt, és az épület alapját, betonszerkezetét újjá kell építeni. Ez majdnem egyenlő lenne egy teljes újjáépítéssel, nagyon sok pénzbe kerülne. Előnye, hogy a nagy munkálathoz a pénzt kormányalapokból biztosítanák, s lakók 25 éven belül kellene visszafizessék. A másik megoldás: alábetonozzák az alapot, megerősítve azt. Ez esetben saját pénzforrásból kell dolgoztatni.

„A lakókkal és a polgármesteri hivatal képviselőivel tartott közös gyűlésünkön ismertettük a két lehetőséget. A lakók úgy döntöttek, hogy a második megoldást választják. Hivatalos levélben értesítettem erről a városházát, kérve, adjanak támogatást, hogy elvégeztessük a  tervet, amely tartalmazza, mit kell konkrétan tenni, s mennyibe kerül a munkálat. 20 ezer lejt kértem a helyi költségvetésből erre. Szerdán levélben kaptam választ, amelyben azt írják, hogy nem tudnak segíteni. Így a lakástulajdonosok kell összepótolják a terv elkészítéséhez szükséges pénzt is. Most ezt a folyamatot elindítjuk” – mondta Kovács Tamás adminisztrátor.

A tűzoltóság által összeállított „feketelistán” 19 oktatási intézménynek helyet adó régi épület és öt templom is van. Többek között földrengésveszélyes a marosjárai, mezősályi, szászlekencei iskola, a mezőpaniti, a radnóti óvoda, de a Teleki Téka, a levéltár épülete és a Pedagógiai Gimnázium étterme is, Nyárádszeredában a városháza és a tornaterem. A templomok közül veszélyeztetett a szászkézdi és fületelki evangélikus, a nyárádszentannai református, a szászrégeni fatemplom és a marosvásárhelyi Vártemplom.

Bár nem szerepel a kimutatásokban, Kovács Tamás építészmérnök szerint minden 1977 előtt épített tömbházban lehetnek rejtett szerkezeti hiányosságok, amelyek egy nagyobb földrengés esetében tartószerkezeti gondokat okozhatnak. Jó hír, hogy Maros megye, Erdély nem tartozik a földrengésveszélyes övezetek közé, Bukaresttel ellentétben, amely a földmozgások szempontjából a legveszélyesebb az európai fővárosok közül.

Az első kategóriás földrengésveszélyes épületek a Richter skálán mért 7 foknál nagyobb rengés esetén nagy valószínűséggel teljesen összedőlnek. Ide főként az 1977 előtti épületek tartoznak. A II-es kategóriába tartozó épületeket nem veszélyezteti az összedőlés, de lehetséges, hogy a belső terek megrongálódnak. A III-as kategóriás épületek esetében repedések keletkezhetnek, leeshet a vakolat, de a lakók élete nem kerülhet veszélybe.