Tavaly kezdett hajtóvadászatot a Maros megyei prefektúra a székely zászlók ellen, amelyeket több önkormányzat épületére kitűztek a megyében. Ezek között első volt Makfalva is. A megye kormánymegbízottja tavaly nyáron fordult a marosvásárhelyi törvényszékhez, azt kérve, hogy határozatában rendelje el a kék-arany zászló eltávolítását a makfalvi községháza faláról.

Indoklásában többek közt az áll, hogy a zászló kitűzése törvénytelen, ugyanis egyetlen törvény sem ad jogi alapot egy el nem ismert lobogó kitűzéséhez. Rámutat arra, hogy a székely zászló jelképeit az etnikai alapú területi szepratizmussal hozzák összefüggésbe, ezért kitűzése jogi és alkotmányos előírásokat sért, és azt jelképezi, hogy az illető közösség egy alkotmányosan el nem ismert entitáshoz tartozik.

Ellenkeresetében Makfalva azt kérte, hogy a perbehívót vessék el, ugyanis az törvénytelen és alaptalan, mivel a zászló kitűzése nem egy tanácsi határozat eredménye, ezért nem közigazgatási per tárgya, továbbá a székely zászló egy tagadhatatlan történelmi területi egység történelmi-kulturális jelképe. A lobogó kitűzése pedig egyetlen törvénynek sem mond ellent, nem is idegen állam jelképe, ezért a prefektus akciója tárgytalan.

Válaszában a kormányhivatal azt állítja, hogy nemcsak közigazgatási határozatok jogtalansága esetében fordulhat a közigazgatási bírósághoz, és a zászlóhasználatot szabályozó 1994. évi 75-ös törvény értelmében nem tűzhető ki közintézményre olyan lobogó, amelyről a törvény nem szól.
A peranyag alapján a közigazgatási bíróság szerepét betöltő törvényszék helyet adott a prefektúra perbehívójának, arra hivatkozva, hogy székely zászló ugyan jelkép, de nem vonatkozik rá a törvényes előírás, továbbá annak kitűzését a 2001. évi 215-ös közigazgatási törvény sem engedélyezi a helyhatóságok számára – számol be szerdai lapszámában a Vásárhelyi Hírlap.

Élve a törvény adta lehetőséggel, a makfalvi önkormányzat idén fellebbezett a törvényszéki döntés ellen, június 17-én kérve annak megsemmisítését és a prefektusi perbehívó visszautasítását. Az egyik felhozott ok az, hogy a prefektus lépése nem képezi közigazgatási per tárgyát, ugyanis a törvény világosan meghatározza, hogy milyen esetekben indíthat közigazgatási pert a prefektus. Az az indoklás, hogy prefektus mint a törvényesség felügyelője indított pert azt sugallja, hogy a kormánymegbízott bármikor bármi ellen pert indíthat, ha úgy akarja. Második érvként azt hozzák fel, hogy a prefektus egy 2013 márciusában iktatott feljelentés nyomán indított vizsgálatot a székely zászló ügyében, de pert csak 2014 júliusában kezdeményezett, azaz négy hónappal túllépte az egyéves elévülési időszakot. Harmadsorban azt is kifogásolják, hogy a törvényszék által is említett zászlótörvény nem szabályozza, hogy egy történelmi-kulturális jelkép kitűzhető vagy sem, ezért felhívják a törvényhozók figyelmét: amit a törvény nem szabályoz, arra nem lehet hivatkozni, továbbá az igazságszolgáltatás feladata az, hogy ne értelmezze, hanem alkalmazza a törvényt. A zászlótörvény a román lobogó kitűzését, használatát szabályozza, ezért nem lehet rá hivatkozni a székely zászló tiltásakor.

Makfalva önkormányzata 2013-ban a közösség kérésére kihelyezte Hármasfaluban a települések egykori neveit jelző táblákat. Idén áprilisban a prefektus értesítette az önkormányzatot, hogy a megyei rendőrség szerint ezek a táblák összetéveszthetők a települések be- és kijáratát jelző tábláival, ezért veszélyeztetik a forgalmat. Továbbá a táblák nem felelnek meg a közúti jelzőtáblák szabványainak. Ezek felállítása az útkezelő feladata a rendőrség jóváhagyásával, sőt mi több, a feltüntetett helységnevek nem is léteznek. Ezért kérte a prefektus az önkormányzatot a helyzet kiigazítására.

Válaszában Vass Imre polgármester kifejti: a Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva nevek több évszázada használatosak, míg a Hármasfalu nevet csupán a kommunista rezsim erőltette rájuk, hogy a magyar közösség emlékezetéből kitörölje az előbbieket. A felállított táblák csupán a turistákat tájékoztatják, és mint ilyen, nem jelenthetnek veszélyt a közúti forgalomra nézve, továbbá magánterületen állnak, így azok elmozdítása meghaladja az önkormányzat hatáskörét – mutatott rá az elöljáró, kérve a prefektust, hogy jelölje meg az átirata alapjául szolgáló törvényeket.

Erre ugyancsak áprilisban érkezett a kormányhivatal válasza, amely különböző törvények felsorakoztatásával bizonygatja igazát: tettének nincs kisebbségellenes jellege, továbbá bármilyen táblát csak az útkezelő engedélyével lehet felállítani a közutak mentén, függetlenül attól, hogy köz- vagy magánterületről van szó. A prefektus a 2001. évi 1206-os törvényre is rámutat, amely a helységnévtáblák feliratozását és kihelyezését szabályozza, kiemelve, hogy annak mellékletében Makfalva községben nem szerepel az említett három településnév. Ezért tíz nap haladékot adott az önkormányzatnak a táblák levételére – megjegyezve, hogy prefektusként a törvények és az alkotmány betartásáért dolgozik.

A teljes írás a Vásárhelyi Hírlap július 29-én, szerdán megjelent lapszámában olvasható.