Egy 1,2 millió lej értékű, főként az árkok tisztítására és az útszéli fű levágására alkalmas multifunkcionális gépet, két 900-900 ezer lejes kotrógépet és egy 444 ezer lejbe kerülő csíkhúzó szerkezetet vásárolt Maros megye önkormányzata annak érdekében, hogy az idéntől jobban karbantarthassa a fennhatósága alá tartozó utakat. A tanács egy háromfős intervenciós karbantartó csoportot is létrehozott, melynek feladata a kisebb hibák elhárítása, a hiányosságok pótlása lesz. A csapat bevetésére már most szükség lenne, hiszen számos útszakaszról eltűntek a figyelmeztető táblák, a korlátok vagy a fényvisszaverő kis oszlopok. A Maros megyei utak közül lényegében csupán a 2015-re felújított Nyárádmagyarós–Sóvárad, illetve a Vajdaszentivány–Beresztelke szakaszok azok, amelyek a KRESZ-ben előírt szabványoknak megfelelően vannak kijelezve. A többi útról elsősorban az út szélét jelző csíkozás hiányzik, de annak megfestése nem lehetett prioritás, mivel számos szakaszon a megkopott felezővonal is alig-alig észlelhető.

Nehéz munkaerőt találni

A nagy gondot nem is annyira az útjavítás, mint inkább az árkok tisztítása és a hiányzó táblák pótlása jelenti. Szabó Árpád, a megyei tanács alelnöke szerint ezek mind apró, de korántsem egyszerű, ráadásul nem is túl jól fizetett munkák. „Számtalan esetben azzal szembesülünk, hogy kiírjuk a versenytárgyalást, de egyetlen cég sem jelentkezik az efféle munkákra. Sokkal könnyebb és jövedelmezőbb egy kilométert leaszfaltozni, mint ilyen apróságokkal foglalkozni. Viszont ezt is meg kell csinálni valakinek” – magyarázta Szabó. A megyei tanács éppen ezért döntött úgy, hogy saját munkacsoportot alakít ki, amelynek korszerű gépeket biztosít. Mint kiderült, ennek a tervnek a megvalósítása sem volt a legegyszerűbb: a háromfős karbantartó csoportot többszörösen meghirdetett versenyvizsga nyomán sikerült kialakítani. „Ha olyan munkáról van szó, amely valóban nem túl jól fizetett, az emberek vonakodnak tőle” – fogalmazott Szabó Árpád.

Ésszerűbb tenderekre volna szükség

Az egyik Maros megyei útépítő és -javító vállalat vezetője, Balogh József szerint az önkormányzat téved a karbantartási tenderek feladatfüzeteinek összeállításánál. „Nincs minden cégnek aszfaltkeverője, de ez nem azt jelenti, hogy kisebb karbantartási munkát ne tudna elvállalni. Sokkal ésszerűbb lenne például, ha a hóeltakarításra úgy írnák ki a versenytárgyalást, hogy a nyertes az árkokat is takarítsa. Ilyenkor, amikor fagypont feletti a hőmérséklet és tiszta az út, nyugodtan végezhetne egyéb kis munkálatot. Másrészt nem lenne szabad évente licitáltatni ezeket a munkálatokat, amikor akár négy évre is oda lehetne ítélni” – vélekedett a szakember, aki valamikor ő is tagja volt a megyei közgyűlésnek. Az utak szélének megjelölését Balogh túl nagy luxusnak tartja mindaddig, amíg az árkokból kinövő burjánok helyenként majdhogynem a felezővonalig is beérnek. „A ki nem takarított sáncok, elhanyagolt padkák az utak halálát jelentik” – tette hozzá Balogh József.

Valamikor a megyei önkormányzat saját útjavító céggel rendelkezett, de azt még a kétezres évek elején magánosították. Most, ha nem is új céget, de egy kisebb telephelyet igyekszik összehozni a hatóság. A tanács a csődbe jutott és felszámolt SURM vízszolgáltató vállalat irodaházát és udvarát nézte ki a majdani gépparknak.

Még nem gondolkodtak a kétnyelvűsítésen

Kérdésünkre, hogy a térség magyarlakta vidékein – európai, illetve Hargita és Kovászna megyei mintára – mikor kerülnek ki a kétnyelvű irányjelző táblák, Szabó Árpád, a megyei tanács elnöke nem tudott válaszolni. Megígérte viszont, hogy felveszi a kapcsolatot a másik két székelyföldi önkormányzattal és utánanéz ennek a lehetőségnek.