„Nem volt mit tennünk, másodfokon is elveszítettük a prefektus által indított pert. Ha nem teszünk eleget a jogerős ítéletnek, napi ezer lejes büntetést kellett volna fizetnünk” – indokolta meg a döntést Vass Imre, a település frissen megválasztott polgármestere. Maros megye egyetlen polgárpárti elöljárója azonban tudja, miként lehetne úgy szentesíteni a három történelmi nevet – Csókfalvát, Székelyszentistvánt és Atosfalvát –, hogy azon sem a jelenlegi, sem a következő prefektus ne találjon fogást.

Mivel a magyarellenes lépéseiről elhíresült kormánybiztos, Lucian Goga azt kifogásolta, hogy a fehér alapon, zöld betűkkel feltüntetett falunevek megtévesztik a gépkocsivezetőket, az önkormányzat más megoldáshoz folyamodik. „Ha csakugyan megtévesztő volt a helységnévtáblára hasonlító felirat, elkészítjük más formában. Szépen, díszesen, fakeretbe helyezzük, hogy még véletlenül se zavarja meg a sofőröket, mint ahogy a prefektus úr kifogásolta” – mondta el Vass.

Vannak még hasonló táblák

Lucian Goga nyilvánvalóan nem a gépkocsivezetők védelmében kezdeményezte a pert. Ugyanis az elmúlt három év alatt egyetlen, Marosvásárhely és Szováta között közlekedő sofőr sem emelt kifogást a települések megjelölése ellen. Hasonló táblákkal az ország több sarkában is lehet találkozni. A Naszód által bekebelezett Liviu Rebreanu (magyarul Priszlop) ma is szabványos helységnévtáblán hirdeti az ismert román íróról elkeresztelt falu nevét. Hasonló a helyzet a Prahova megyei Nistoreşti-en is: itt is településnévjelző táblán jelenik meg a lakónegyedi szintre degradált, Breazahoz csatolt egykori falu neve. A közlekedési rendőrség statisztikái szerint a DN1-es – melynek mentén fekszik Brassó és Ploieşti közt Nistoreşti – az ország legforgalmasabb útszakaszának számít. Ennek dacára a „megtévesztő” tábla miatt még senki sem balesetezett, és nem is tévedt el.

A kérdés végleges lezárását a hármasfaluiak és polgármesterük a településnevek hivatalos visszaszerzésében látják. Az elképzelés nem újszerű, Kiss Dénes református lelkipásztor hosszú éveken keresztül fáradozott az illetékesek meggyőzésével, azonban 2012-ig a községet irányító RMDSZ és polgármestere hallani sem akart a név-visszaváltoztatásról. A szövetség helyi elnöke azzal hárította el a kezdeményezést, hogy ezzel pluszkiadásba vernék a lakókat, holott lényegében az önkormányzat feladata lett volna a fejenként mintegy tízlejes kiadás átvállalása.

A négy esztendővel ezelőtt bekövetkezett váltás ismét felcsillantotta a reményt, annál is inkább, mivel a 2012-ben megválasztott MPP-s községgazda, a másfél évvel ezelőtt síbalesetben elhunyt Márton Zoltán az ügy egyik felkarolójának bizonyult.

Egy évvel ezelőtt az RMDSZ is változtatott álláspontján. A tavaly májusban Brassai Zsombor megyei elnök és Biró Zsolt, a polgári alakulat országos vezetője közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a községvezetéssel karöltve nemsokára kiíratják a három település eredeti nevének a visszavételéről szóló népszavazást. Azóta az önkormányzat minden egyes helyi családhoz bekopogott és kikérte a véleményét. Vass Imre szerint a hármasfalviak 99 százaléka támogatja a név-visszaváltoztatást.