Fotó: Iochom Zsolt
Igencsak összekuszálta a helyzetet a gazdák körében a sebtében kihirdetett, a természetes személyek saját mezőgazdasági termékeikkel való kereskedéséről szóló törvény. Akik ugyanis október végéig nem igényelték a régi típusú termelői igazolást, azok belátható időn belül az újat sem kérhetik, így egyelőre sem piacokon, sem vásárokon nem értékesíthetik termékeiket.
2014. november 20., 19:012014. november 20., 19:01
A Hivatalos Közlönyben október végén megjelent törvénnyel tulajdonképpen egy új korszak kezdődik a kistermelők szempontjából – tájékoztatott Ábrahám Emma. A Hargita Megyei Agrárkamara igazgatója elmondta, az új jogszabállyal lezárult a termelési lapok által igazolt gazdasági tevékenység időszaka, az állam teljesen új alapokra helyezi az ilyen típusú kereskedelmet.
Pórul járt gazdák
Az igazgató szerint a törvény kihirdetése sokakat váratlanul ért, emiatt több gazda nehéz helyzetbe került. „Felkészületlenül ért mindenkit, mert egyik napról a másikra jelent meg a törvény” – fogalmazott az illetékes. Elmondása szerint, aki november 3-ig a régi jogszabály szerint igényelte a termelői igazolást, az most fellélegezhet, mert 180 napig használhatja ezt. Akik viszont nem tudtak élni a lehetőséggel, azok a jogszabály gyakorlatba ültetésének időszaka alatt igazolás nélkül maradnak, és ennek hiányában már nem értékesíthetik termékeiket piacokon, vásárokon.
Újabb lehetőség az adóra?
Az új típusú bizonylatot azon gazdáknak kell kiváltaniuk, akik gazdasági tevékenységet folytatnak. Gyakorlatilag ezzel bizonyítják majd, hogy természetes személyként mezőgazdasági termelők – magyarázta Ábrahám. Hangsúlyozta, a bizonylatot azok igényelhetik, akiknek mezőgazdasági regiszterükben föld, állatok, méhek szerepelnek. A bizonylat viszont csak egy része a rendszernek, melléje társul egy úgynevezett kereskedelmi könyvecske is.
Mint kiderült, a termelői bizonylatban fel lesz tüntetve, mekkora területtel, hány állattal rendelkezik a gazda, milyen termés- vagy termékmennyiséget becsül meg, abból mennyit szeretne értékesíteni. A kereskedelmi könyvecskébe az eladást, értékesítést kell bejegyezni. „Korábban nem volt lekövethető az egész értékesítési folyamat. A termelési lapban benne volt a birtokolt terület, a mennyiség, amit megtermelt, de nem volt feltüntetve, hogy mennyit szán kereskedelemre, és nem követte senki, hogy mennyit értékesített. Megtörténhetett az is, hogy öt áron termelő zöldséges jött ide hozzánk a piacra, és árulta azt a terméket egész nyáron, ami nem az övé” – jegyezte meg az igazgató.
Ábrahám szerint a gazda dolga több mint bizonyos, hogy nehezebb lesz, mert nagyon pontosan kell majd vezetni a szóban forgó könyvecskét. Ennek egy példányát le kell adnia az illetékes polgármesteri hivatalnak, amelynek záros határidőn belül jelentenie kell a pénzügynek az abban foglaltakat. „Valószínű, hogy egyfajta adó kivetése is a cél ez esetben, ennek a formája még nem tiszta egyelőre” – említette az agrárkamara vezetője.
Fontos szűrők a szakmai egyesületek
Az igazgató elmondta, a gazdáknak a polgármesteri hivataloknál kell majd kérniük a bizonylat kiállítását. Ezt követően öt napon belül a hivatalhoz bejelentkezett szakmai egyesületek képviselőjének kell a helyszínen leellenőriznie a mezőgazdasági regiszterben bejegyzett adatok valódiságát, és láttamoznia kell az igénylést. „Nagy a felelősség a szakmai egyesületek számára. Csak olyan egyesület végezheti ezt a tevékenységet, amely országos egyesületnek a tagja” – említette az illetékes, hozzátéve, ennek hiányában a mezőgazdasági igazgatóságok és az agrárkamarák szakembereire hárul a feladat.
„Ez a törvény előírja azt is, hogy a piacokon 40 százalék kell legyen a kistermelő. Az lenne a hozadéka ennek, ha a köztes kereskedőket ki lehetne szorítani, és tudnának jönni a kistermelők értékesíteni termékeiket. Nem lesz könnyű ezt elérni” – jegyezte meg a szakember.
Több mint negyven éven keresztül Moldvában töltötte nyári szabadságait, vissza-visszatért Magyarországról csángó barátaihoz, szokásvilágukat kutatta, a lelkükig ért el. A számos díjjal elismert néprajzkutató tíz éve Gyimesközéplokot választotta otthonául.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjaként Gál Sándor nevét szokás emlegetni. Szülőfaluja, a csíkszentgyörgyi közösség az elmúlt években több előrelépést is tett emlékének és munkásságánk megőrzésében.
A ballagás dátuma körül kialakult helyzet ugyanis nem a betegség maga, hanem egy kitüremkedő szimptómája egy komplex folyamatnak – állítja a szerkesztőségünknek eljuttatott véleménycikkében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori diákja.
Két hete, hogy kénytelenek voltak felfüggeszteni a csíkszeredai ideiglenes távolsági buszállomás működését egy bírósági ítélet nyomán, akkor elszállították az információs irodaként, és váróteremként működő konténereket.
Az öreg, kihalt fákban is megannyi lehetőség rejlik még – erre hívja fel a figyelmet a Projekt Bag Egyesület és a Sapientia EMTE csíkszeredai karának eseménye, amelyet hétfőn tartanak Csíkszeredában.
Megcsúszott és lesodródott az úttestről egy Kománfalva és Csíkszereda útvonalon közlekedő pótkocsis teherautó kedden Gyimesközéplokon, a 12A jelzésű országúton – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Átfogó közúti ellenőrzést végeztek Hargita megyében a rendőrök pénteken, ezúttal a tömegközlekedési járművek voltak az akció célkeresztjében. Kimagasló kihágást nem tapasztaltak.
A csíkszeredai városkasszába tavaly összesen 22,6 millió lej folyt be a helyi adókból és illetékekből. A több mint 54 ezer befizetés java része, hozzávetőleg 37 ezer ügylet készpénzben történt.
Egy turnéfilmmel és egy előadással készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes január folyamán: először az együttes dubaji világkiállításon készített Sivatagi álom című filmje lesz megtekinthető.
Készülnek Csíkszereda általános városrendezési tervének (PUG) frissítésére, amelyhez január 30-ig várják a lakók javaslatait – ez az első lépés a témában zajló közvita során. A város nemsokára kiírja a közbeszerzést a dokumentáció naprakésszé tételére.
szóljon hozzá!