A Suta Közbirtokosság két falu közbirtokossága: Csíkszentléleké és Fitódé. Területe összesen 921 hektár, ebből itthon 195 hektár erdő és 61 hektár legelő, Bákó megyében, Csobányosban és Kosteleken 448 hektár erdő. Van havasi kaszálójuk is: 123 hektár, ebből 88 hektár legelő. A bákói részen még 134 hektárt kellene visszakapjon a közbirtokosság. A havasi kaszálók 70 áras területek.

Ferencz Zoltán, a közbirtokosság elnöke elmondta, 713 hektár erdős joguk, 123 hektár kaszálós joguk, 85 hektár legelős joguk van, ami fás jogonként 12 árat jelent. „Támogatásra ebből be van téve 198 hektár legelőből és kaszálóból, 138 hektárunk beerdősödött legelő. Bérelünk még magánszemélyektől 103 hektárt, mert nagyon kevés legelőnk van. Hála Istennek szép számmal van állat, inkább Fitódban gazdálkodnak. Ezzel a 103 hektárral úgy vagyunk, hogy a támogatás felét visszaadjuk a gazdáknak, úgyhogy ez a bérlés az embereknek is hoz 75 ezer lej évi jövedelmet. Fele pedig marad a közbirtokosságnak.”   

Ladó Elemér, Nagy Rudolf és Molnár Csaba után 2010-től Ferencz Zoltán tölti be az elnöki tisztséget. A vezetőtanácsot négyévenként választják, a következő választás jövőben lesz. A vezetőtanácsot öten alkotják, és van öt cenzor is. Ugyanakkor létrehoztak egy 12 tagú, bővített vezetőtanácsot: mindenik falurész kiválasztott egy embert, aki képviseli őket és döntési joga van. „Nem tudom, máshol van-e ilyen, de itt ez működik. Tanultunk a múltból, mert nálunk is volt elég pereskedés annak idején, ezért is változtattunk. Minden hónapban van egy munkaülés, a cenzorokkal megbeszéljük a hónapos tevékenységet, háromhavonta a bővített tanáccsal is ismertetjük a dolgokat. Ezenkívül vannak a nagygyűlések” – magyarázta az elnök. 

A Suta Közbirtokosságnak 254 tagja van, 35 százalékuk a környező falvakban, Csíkszeredában vagy külföldön él, de az elnök elmondása szerint tartják velük is a kapcsolatot. Aki nem tud a távolság miatt elmenni gyűlésbe, az megbízza a faluban élő rokonát, hogy képviselje. Ezért is érvényes a legtöbb gyűlésük.

„A gyűlésekben nincsenek cirkuszok, persze nem tetszhet minden mindenkinek, itt is van egy pár ember, aki szeretné, ha mindent kiosztanánk. De a többség belátja, hogy a köz javára is tenni kell. A vezetőtanács tagjai azért ennyire fiatalok, mert megszavaztuk, hogy élő közbirtokossági tagnak a leszármazottja is betölthet funkciót a közbirtokosságnál, azért, hogy ne öregedjen el a közbirtokosság. Ez nálunk meg van engedve. A vezetőtanácsban van 80 éves is, de az azt alkotó 22 ember legtöbbje 30-50 év közötti.”

Míg 2010-ben egy jogra 70 lej osztalékot adtak a tagoknak, idén 140 lejt szavaztak meg. „Nálunk a járandóságot a fa ára hordozza, mert itt a tagok nyolcvan százaléka járandóságként bükkfát kér. Jogonként egy köbméter bükkfát adunk, aki pénzt kér, annak 140 lejt. Talán csak nálunk van ilyen, de adunk havasi részes járandóságot is, mert a 70 áras területre kap mindenki a támogatásból 220 lejt. Az állatok után is fizetünk: egy juh után 30 lejt, egy tehén után 90 lejt.” A legtöbb, amit egy tag birtokol a csíkszentléleki közbirtokosságnál, 18 jog, átlagban fél joguk van a tagoknak, 0,05 ártól 5 hektárig.

A közbirtokosság számláján jelen pillanatban 150 ezer lej van. Ferencz Zoltán azt mondta, általában 200-250 ezer lej szokott lenni, de nemrégiben vettek traktort, üzemterveztettek, és idén még fát nem adtak el.

Az üzemterveztetés nyomán a bákói részen 2100 köbméter fővágásuk van, de a vezetőtanács tagjainak elmondása szerint az itthoni erdőkben nem nagyon van, mit vágni, mert a 2002-es nagy széldöntés a szentléleki erdő ötven százalékát érintette. Itthon inkább fiatal, ültetett erdőik vannak. „Azért hála Istennek szép erdőink vannak. Nem vagyunk nagyok, de ha jól gazdálkodunk, akkor van amiből, mert nincsenek levágva az erdők. A 448 hektárból mindössze hét van levágva, a többi lábon áll a benti részen. Az erdeink átlagéletkora 80 év. Úgy gondolkodunk, hogy utánunk mások jönnek, s ha megbecsülik az erdőt, akkor meg van élve a falu.”

A közbirtokosságnak öt alkalmazottja van: elnök, alelnök, erdőgazda, jegyző és pénztáros. A munkálatokat – csemeteültetés, legelőtakarítás stb. – helybéliekkel végeztetik el. Tavaly közel 200 ezer lej maradt így a faluban.

A vezetőtanács tagjai elmondták, gyakran vannak tűzesetek a területeiken, ez nemcsak a tarlóégetéseknek tudható be, hanem annak is, hogy a sutai rész közel van Csíkszeredához, és a kirándulók gyakran felelőtlenül raknak tüzet. Három évvel ezelőtt például így égett le egyik ültetett erdejük, akkor 28 ezer lejes kár keletkezett.

Régi hagyományokat elevenítettek fel

A Suta Közbirtokosság székhelye Csíkszentléleken a régi iskola épületében van, szemben a polgármesteri hivatallal. „2010-ben, amikor átvettük a közbirtokosság vezetését, csak egy kis irodánk – amit most titkárságnak használunk –  és egy „papucs” Daciánk volt. Ezt az épületet a tanácstól béreljük 49 évre, kibővítettük irodával, konyhával, van egy gyűléstermünk, egy kisebb rendezvényterem, garázst építettünk, központi fűtést, fásszínt. Kosteleken, ahol vannak az erdőink, vásároltunk egy 30 áras telket, rajta egy csűrt házzal, feljavítottuk. Vásároltunk egy terepjárót is. Ugyanakkor Fitódban is van épületünk. Összesen 700 négyzetméternyi épülettel rendelkezünk. Átvettünk Fitódban egy egyházi épületet 40 évre, abban van egy kultúrház, az idősek oda járnak misére, hittanteremnek használják, konyha van benne. Azt tavaly a tanáccsal közösen újrafedtük, új esőcsatornát szereltünk fel, most folyik a belső feljavítása” – sorolta az elnök a megvalósításokat. 

A gazdálkodáshoz mezőgazdasági gépeket vásároltak, traktort, bálázót, körkaszát – amelyet a tagság is használhat –, valamint sok szerszámot a munkálatokhoz. Támogatják az egyházat, a szentléleki templomban újravezettették a villanyhálózatot. A temetőben újraállították a kidőlt kereszteket, az elhanyagolt sírokat rendbe rakták, temetőkaput készítettek. Pótoltak a 2012-ben leégett mindszenti multifunkcionális sportcsarnok újrafedésébe is.

Segítik az állattartókat, minden legeltetési költséget állnak, pásztorházat építettek, fizetik az állatok orvosi kezelését, mezei utakat javítanak, tánccsoportot működtetnek és különféle kulturális eseményeket szerveznek. „Újra bevezettük a rég kiveszett hagyományainkat, például a farsangtemetést. Szüreti bált, falumajálist, idősek napját, a gyerekeknek foglalkozásokat, kirándulásokat szervezünk. Kérés alapján mindenki még tűzifát is kap kedvezményes áron.”

A vezetőtanács tagjai elmondták, a községben működő másik közbirtokossággal (Mindszent), az egyházzal és a helyi polgármesteri hivatallal jól együtt tudnak működni. „Nem vagyunk nagyok, sok pénz kell mindenfelé, hogy működjenek a dolgok. De mi majdnem mindent saját kezűleg csinálunk. A vezetőtanács is úgy dolgozik, mint a napszámba fogadott emberek. Irodából nem lehet közbirtokosságot vezetni. A fokolástól kezdve mindenféle munkálaton ott van az egész vezetőtanács. És közösen döntünk a dolgokról. Mert tanultunk a múltból, s így csináljuk a jelenben. Mert így a tiszta” – összegzett az elnök.

Az utca hangja
Csibi Ernő: Meg vagyok velük elégedve, jól kezelik a dolgokat. Elég jól haladnak, aminek nekifognak, azt jól elvégzik.
Hozó Dénes: Az embereknek munkát adnak, csemetét ültetnek, nagyon jól csinálnak mindent.
Ilyés Zsolt (plébános): Annak nagyon örülök és értékelem a közbirtokosság munkálkodásában, törekvéseiben, hogy igyekeznek a falu régi értékeit, hagyományait, a régi, igazi faluközösség hagyományait és értékeit támogatni, akár programot szerveznek, akár anyagilag támogatják, vagy pedig segítenek a lebonyolításban. Ugyanakkor a közösségnek a másfajta közösségépítő programjait, vagy gyerekprogramokat is támogatnak. Nemcsak anyagi értékekre figyelnek oda, hanem a mi nemzeti, lelki és vallási értékeinket is támogatják.
Nagy Kálmán: Meg vagyok elégedve. Nem vagyok tag, de látom, dolgoznak, volt, hogy én is eljártam legelőt takarítani, vagy csemetét ültetni. Most már az újságban látom, hogyan van máshol, ahhoz képest itt jó.