A szakemberek szerint régészeti szempontból történetével és környezetével együtt vizsgálva válnak értékessé a falu határától hét-nyolc kilométer távolságban, a Hargita egyik dombján található Pogányvár romjai.

A csíkrákosi polgármesteri hivatal és Sógor Csaba EP-képviselő kezdeményezte találkozón Botár István csíkszeredai régész ismertette a vár történeti jelentőségét, míg Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium projekt ötletgazdája és kivitelezője annak közösségi szintű és turisztikai jellegű használatára hozott fel példákat.

„Az a célunk, hogy a Pogányvár ne merüljön feledésbe, hanem hozzuk vissza a köztudatba, tárjuk fel a romokat, és közösségi programokra hasznosítsuk annak területét” – jelentette ki Császár Attila csíkrákosi polgármester. Elmondta, tavaly sikerült közösen kitakarítani, ezáltal megközelíthetővé tenni a vár környékét, és egy információs táblát is elhelyeztek a romoknál. A

Az elöljáró a tavalyi év végén kereste meg Sógor Csaba EP-képviselőt, segítségét kérve a tervek megvalósításához. Utóbbi elmondta, szívesen kapcsolódott be a munkába, mert úgy véli, hogy nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem gazdasági szempontból is előnyös lehet a régi várromok felélesztése és hasznosítása.

„Az elmúlt évek során Csíkvacsárcsiban is támogattunk hasonló kutatásokat a Sándor-kúria területén, ahol jelentős, 12. századi településre utaló nyomokat sikerült találni. Egy ilyen feltárás a falu számára is fontos, hiszen a közösség saját múltját, értékeit ismerheti meg alaposabban” – magyarázta Sógor Csaba. Hozzátette, Csíkrákoshoz hasonlóan más székelyföldi településeknek is foglalkozniuk kellene ezzel, hisz ez bekapcsolódást jelenthet az európai turisztikai vérkeringésbe is.

Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze elmondta, a korabeli leletek alapján az Árpád-kor utolsó felében, a 13. században már lakták, használták a várat, a 14. században azonban elhagyták. A területen az 1950-es években végeztek utoljára ásatásokat, melyek szerint a várnak lakótornya is volt. Botár úgy véli, első körben ezt kellene tisztázni.

„Amennyiben a várnak volt lakótornya, akkor nem csupán menedékvár, hanem magánvár volt, amelyet állandó jelleggel használt valamely nemesi család. Ez azt igazolná tehát, hogy kellett itt lennie korábbi falvaknak és nemesi családoknak” – hangsúlyozta a szakember.

Fazakas Szabolcs szerint közösségi szempontból akkor lesz jelentősége a vár feltárásának, ha környékét sikerül élettel és élő hagyományokkal megtölteni. „Több székelyföldi településen az iskolák bekapcsolódásával elindult a székely legendák újjáélesztésének folyamata. Csíkrákoson is van két monda, amellyel érdemes lenne az iskoláknak foglalkozniuk. A diákok színdarabot tanulhatnak be, amelyet majd ott, a vár romjainak környékén is eljátszhatnak. Ezzel oda lehet vonzani az érdeklődőket, és rendszeressé tenni a helyszínhez kapcsolódó eseményeket” – magyarázta.

A jelenlévők egyetértettek abban, hogy már idén nyáron érdemes lenne hozzákezdeni a munkálatokhoz, első lépésként a lakótorony körüli ásatásokat végeznék el.