Szokatlan jelenségre figyeltek fel a bálványosi Csiszárfürdőn

A történteket néhány napja a közösségi médiában is megosztották, ekkor kezdődtek el a találgatások is, mi állhat a változás hátterében. Többen földtani jelenségekre gyanakodtak.

Taierling Péter szakemberek segítségét kérte, akik kedden vízmintát vettek a Hammasból, és a mérések beigazolták, hogy

Emellett jóval kisebb mennyiségben mangán-szulfid is kicsapódott a vízben, ami általában kísérője a vasnak. Ami különleges, hogy a Hammas vize erősen reduktív, sótartalma magas, ugyanakkor hidrogén-szulfidban gazdag – utóbbinak köszönhetően csapódott ki a vas is.

A Csiszárfürdőn – és tulajdonképpen az egész Csomád-hegység egész zónájában – korábban is végeztek kutatásokat, amelyekben Zsigmond Andreához csatlakozott Kis Boglárka geológus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Geológiai Intézet oktatója is. Tőle tudjuk, hogy évekkel ezelőtt is mérték a Hammas vizének elektromos vezetőképességét, amely kisebb értéket mutatott a mostanihoz képest. Ez is annak a jele, hogy

Nyugtatólag hozzáfűzte: a különleges jelenség nem kötődik vulkáni aktivitáshoz.

„Száraz ősz és tél után március közepétől kezdődött a csapadékos időszak. A Csiszárfürdőn eleve mállik a talaj a területre jellemző erőteljes szén-dioxid feláramlás következtében, amely nyomon követhető nemcsak a Csiszárfürdőnél, hanem a Gyógyvizeknél, az Apor-lányok feredőjénél valamint a Torjai Büdös barlang és környezeténél, tehát gyakorlatilag

Március 20–21-e után kezdett el átalakulni a medence színe, de nem hirtelen, hanem fokozatosan, körülbelül egy hét alatt” – magyarázta Kis Boglárka.

Leszűrve a víznek sárgás színe van, ezzel keveredik a fekete, apró szemcsés csapadék” – fűzte hozzá. A Hammasban a kénhidrogéngáz mennyisége magasabb, mint a többiben (>200 ppm), ennek tulajdonítható az a bizsergető ereje is, ami miatt olyan sokan szeretik.

A vaskicsapódás okozta színváltozás ezt nem csorbítja,

Egyébként nem csak ebben az első a Hammas, hiszen a Csiszárfürdő medencéi közül ennek a leghűvösebb a vize, mindössze 4-5 Celsius fok. Azt, hogy mikor nyerheti vissza szürkés színét a medence, nem lehet előre megmondani.

A szunnyadó vulkán kincsei

Évszázadok óta tapasztalják a borvizek jótékony hatásait, de csak kevesen tudják, valójában milyen folyamatnak köszönhető, hogy a medencében hol gyengébben, hol erősebben törnek fel a gázbuborékok. Kis Boglárka részletesen vizsgálta a Csomád zónájának gázömléseit. Mint mondta,

korábban írtuk

Erdély kincsei: a torjai Büdös-barlang

A Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy déli oldalában található Európa legnagyobb természetes mofettája. A földből felszínre törő gázok gyógyíthatnak, de belélegzésük életveszélyes lehet – ezért is nevezte Jókai Mór a Büdös-barlangot a pokol tornácának.

A Torjai Büdös-barlang ma is gyakran látogatott kirándulóhely, ezért sokan ismerhetik. Az a záptojás szag, amit a barlanghoz közeledve egyre intenzívebben érezhetünk, valójában a kénhidrogéngáznak köszönhető.

A kénhidrogén mellett nagyon magas koncentrációban van jelen a szén-dioxid is, 90–95 százalék fölötti mennyiségben. Ezek keveréke hozza létre az úgynevezett mofettákat, azaz gázfeltöréseket.

A szén-dioxid a kőzeteken átszivárogva átalakítja azokat, erőteljes mállási folyamatot idéz elő.

– magyarázta a geológus. Gyakran tapasztaljuk, hogy műanyag palackba töltött borvíz megszínezi azt – ez lényegében a vas, ami oxidált állapotban sárga színű.

Népszerű medencéi közé tartozik a Csokoládés, amelynek vize nyáron sem haladja meg a 20-22 fokot, továbbá a sárgás vizű, valamivel melegebb Timsós.

Kis Boglárka rámutatott: mindegyik medence más, a víz összetétele más és más, attól függően, hogy milyen mélyről fakad, milyen mennyiségű gáz tör fel, milyen kőzeteken jön át.