Nemrég egy meglepő cikket olvastam róla a Székely Nép 1940. november 18-i számában. A f. gy. (Ferencz Gyárfás – szerk. megj) monogrammal ellátott cikk írója az alábbiakat jegyezte le.

A Székely Nép számából

„Ez aztán az „igazi” pályafutás... A Faragóból Farogává vedlett csíkszeredai polgármester 22 év alatt hatmilliós vagyont lopott össze. Egy szál ruhában érkezett Csíkszeredára az egykori magyar tanító, és mint a Székelyföld egyik leggazdagabb román hatalmassága menekült el. Koldus székely falvak és városok lakói csak most kezdik a maga igazi valóságában felmérni, milyen elképesztő, felmérhetetlenül nagy károkat szenvedtek az elmúlt 22 esztendő alatt. Csak most látják, mibe került egy-egy román úr „működése” és eltartása. Nyugodt lélekkel megállapíthatjuk: a történelem során soha nem vesztett, tán együttvéve sem annyit ez a sok veszedelmet, nyomorúságot átélt nép, mint az elmúlt 22 esztendő alatt. Sok közül csak egyetlen ember: Faroga Viktor volt csíkszeredai polgármester „esetét” mutatjuk be.

Faragóból Faroga

Faroga, annak idején Faragó Győző, még friss magyar állami tanítóképzős oklevéllel vonult be katonának. A világháború alatt hadnagyi rangot ért el. Az őszirózsás forradalomkor Faragó hadnagy úr sapkarózsájára román nemzeti kokárda került, s neve szempillantás alatt Faragó Győzőről Faroga Victorra változott. Az ilyen „csodához” abban az időben hamar hozzászoktak az emberek. Trianon szele fújni kezdett, s lerongyolódott, éhségtől alig vánszorgó, hosszú szuronyos román bakák igaz magyarok, sokszor 12-18 éves magyarok végeláthatatlan menetét kísérték sötét börtönökbe és internáló táborokba. A sziguránca, az állambiztonság legfőbb és legkegyetlenebb őrzője rettenetes tortúrákkal csikart ki vallomásokat. Ebben az időben érkezett Csíkszeredára rendfokozat nélkül honvéd formaruhában Faroga Victor, Csíkszereda későbbi hatalmassága. Összes vagyonát zsebében hozta az első másodpercekben nagy ügyességet és életrevalóságot tanúsító fiatalember.

Polgármester a kis senkiből…

Faroga a közélelmezés irányítását vette át, és minden minőségű és mennyiségű árut elkobozott. A „zárolt” áruk mennyiségével egyenes arányban jelentkezett Faroga legénylakásán az eredmény. Pár éves közélelmezési működés után városi tisztviselő, jegyző, majd főjegyző lett Faroga Victor. Becsvágya nem ismert határt. A román államban abban az időben külön államot képező liberális párt tagjai sorába lépett. Ettől fogva gyors iramban emelkedik a pályája és hitetetlen módon szaporodik a vagyona.

Mint közjegyző a város nevében a csíksomlyói Szent Péter egyházmegyével szemben több ezer hold erdőre igényt jelentett be. A város kapott is 3000 holdat a Gyimesvölgyén. Csak most derült ki, hogy ez az erdő kizárólag Faroga Victor egyéni céljait szolgálta. 1926-ban már polgármester, a város teljhatalmú ura lett Faroga. A rendelkezésére álló, mindég kéznél levő politikai erőket akkor és úgy állította a szolgálatába, ahogy és amikor akarta. Tanácsüléseken nem titkolta, hogy akaratát mindenáron keresztülviszi. Meg is csinálta. A városi tanács határozott s a minisztérium útján Faroga intézkedett. Nagyszabású városfejlesztő munkákat indított. Nem a polgárokon múlott, akkori polgármesterük nagyszabású üzleteket bonyolított le saját zsebére a munkálatok révén. Balogh Lajos, a bécsi döntés után Romániába menekült Faroga vagyonának zárgondnoka most összeállított leltárában óriási vagyont mutat ki. Most derült ki, hogy minden erdőeladás, utcakövezés, gyalogjáró-építés, parklétesítés, vágóhídépítés egy-egy házat vagy legalább telket jövedelmezett Csíkszereda volt polgármesterének.

Hogyan született a hatmilliós vagyon?

Egyetlen erdőeladásnál 6000 köbméter fával károsult a város. Nem is beszélve a háttérben kikötött sáp- és más üzletrészesedésekről. De nemcsak az erdő, a kő is kitűnően jövedelmezett Faroga polgármester úrnak. Csíkcsicsó község két és fél lejes árban tett ajánlatot a városnak az utcakövezéshez szükséges kockakőmennyiség leszállítására. Az ajánlatot nem fogadták el, illetőleg a megkötött szerződést felmondták, és Ionescu mérnök, a gyászos emlékű Goga-kormány „operett-megyefőnökétől” 4 lej 80 banival vették meg ugyanazt a követ. A csíkszeredai Szentlélek utcában levő háza testvérek között is megér 600 ezer lejt. A brassói házat másfél millióval vette. A csíkszeredai állami óvoda közelében 300 ezer lejes háza van. A városban és közvetlen a város mellett fekvő telkeit 400 ezer lejre becsülik. Fényes bútorai, nagy értékű szőnyegei és más ingóságai értéke megközelíti a félmilliót. Ezek a kisebb, nagyobb mértékben látható dolgok. Farogát és „csendes társát”, Cristea volt közjegyzőt láthatatlan szálak fűzték az üzlethez. A román liberálisok e két csíki vezetője végtelenül szerette a pénzt. Minden kínálkozó üzleti alkalmat kitapogatott és megfogott. A Lempert-féle több milliomos petróleum és benzinlerakatnak fele még telekkönyvileg is Farogáé. Ezenkívül dohánytőzsdét tartott. Más neve alatt benzinkutat épített, és egyik vasöntöde tőkeszükségletét is Faroga fedezte. Ellenszolgáltatásként az egész jövedelmet zsebre vágta.

Hargitafürdőn 2, Tusnádfürdőn 2 és a Gyilkostónál 1 telket vásárolt, illetőleg „szerzett” Faroga Victor. Legalacsonyabb becslés szerint 22 év alatt közel hatmillió lejt „takarított” meg Faroga Victor, Csíkszereda volt polgármestere a fizetéséből. Semmivel érkezett Csíkszeredába, s a Székelyföld egyik leggazdagabb embere lett. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fenti számítás csak a látható dolgokra vonatkozik. Az üzleti útjai kiszámíthatatlanok és rejtelmesek. Ki tudja megállapítani, mennyi pénze fekszik Farogának a romániai vagy más külföldi bankokban? Hány és milyen üzletben érdekelt? Egyetlen esetet mutatunk be a sok közül. Évek kellenének, míg sorra tudnók venni a kiszipolyozókat, a mindenáron meggazdagodni akarókat. A székelység belátható időn belül nem tudja kiheverni azt a sok és nagy kárt, amit ezek az emberek okoztak neki, olyan vagyont vittek a 22 esztendős trianoni sötétség teljhatalmú uralkodó „betyárjai” a bécsi határokon túlra.” Eddig tart a Székely Nép 1940. november 18-i számának cikke.

A Csíki Lapok 1938-as számából

A cikkben szereplő Cristeának, azaz Cristea Ioannak szép háza volt a Hargita utca 3-as szám alatt. Ezt a házat államosították, később lebontották. A Csíki Lapok 1938. február 20-i számában megjelent Új ügyvédi iroda cím alatt: „Faroga Viktor Mercurea-Ciuc (Csíkszereda) város volt polgármestere ügyvédi irodáját Strada Rosetti (volt Szentlélek-ucca) 2. sz. alatti lakásán megnyitotta.”

Erdélyben van Faragó nevű falu Maros megyében, ennek román neve Fărăgău. Faragó románul cioplitor, a fiatal ember Cioplitor helyett inkább a Faragó családnevének két utolsó magánhangzó felcserélésével, Faroga új családnevet választott! De térjünk vissza a fent említett emlékkönyvhöz, részlet az előszavából:  „(...) kiváló iparosvezéreinek visszaidéző emlékezésében példát kapjon a jövő iparosnemzedék a becsületes munka hitéhez”. A neve alatt: polgármester, 1920 óta a csíkszeredai Ipartestület iparhatósági biztosa.