Új baktériumfajokat fedeztek fel a Sapientián

Mintegy húsz, a tudományra nézve új baktériumfajt sikerült kitenyészteni a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán működő Biomérnöki Tanszékén indult kutatási projekt keretében. A felsőoktatási intézmény és az Eötvös Loránd Tudományegyetem együttműködésének köszönhetően, az utóbbi három év leforgása alatt bebizonyosodott, hogy az újonnan felfedezett baktériumok közel egyharmada felhasználható a káros vegyületeket tartalmazó szennyvizek (pl. gyógyszeripari, papíripari, vegyipari szennyvíz ) tisztítására is, ezzel csökkentve az emberi tevékenység okozta környezetkárosító folyamatokat. A Új baktériumfajok izolálása bioremediációs és biotechnológiai alkalmazások céljából című projekttel kapcsolatban Felföldi Tamás, a projekt vezetője, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója és Máthé István, a Sapientia EMTE oktatója osztott meg információkat szerkesztőségünkkel. Az Országos Tudományos Kutatási Hivatal által támogatott kutatások eddigi eredményeit nemrég az egyetemen mutatták be egy nyilvános minikonferencián.

„A földünkön élő baktériumok döntő többsége (99 százaléka) jelenleg ismeretlen. Az általunk végzett kutatás próbálja ötvözni a tudományos kíváncsiságot és hasznosságot. A tudományra nézve húsz új baktériumfajt különítettünk el és vizsgáltunk meg a későbbiekben. Általánosságban véve, hasznosságukat tekintve a baktériumok kétféleképpen is alkalmazhatók: egyrészt termelhetnek hasznavehető dolgokat (például antibiotikum), vagy lebonthatják az emberi tevékenység által létrehozott szennyeződéseket” – magyarázta a projekt vezetője.  Mint hangsúlyozta, a most is zajló kutatásban az utóbbi szempont volt a mérvadó, azaz az újonnan kitenyésztett fajok a környezetbe kijutott, főleg ipari tevékenység által termelt szennyeződések és a különösen veszélyes hormon-hatású mikroszennyeződések eltávolítására használandóak. „Ezek a szennyeződések kis mértékben jelen lehetnek a talajban, patakokban vagy akár a megtisztított szennyvizekben is. Sajnos sok esetben a szennyvíz nem tisztul meg teljesen, ezért akár az ivóvízbe is belekerülhetnek ezek a mikroszennyeződések” – tette hozzá Máthé István.

A több éve zajló kutatás célja, hogy kiderüljön, az új baktériumfajok tudják-e növelni egy szennyvíztisztító reaktor hatékonyságát azáltal, hogy gyorsabban és hatékonyabban bontják le a kismértékben megtalálható ipari szennyeződéseket. A baktériumok tesztelése jelenleg a Sapientia egyetem csíkszeredai laborjában található kisméretű szennyvíztisztítóban folyik. A kutatók elmondták, főként szennyezett helyekről vettek vízmintákat, példaként megemlítették a marosújvári sóstavat, illetve különböző szennyvíztisztítókat.

„A projekt már lassan két és fél éve folyik, amelyben egyetemi hallgatók is részt vesznek. Az a célunk, hogy a tesztelési fázis lejártával, nemzetközileg elismert tudományos cikkeket publikálhassunk az elért eredményeinkről. Viszont akár eljuthatunk odáig is, hogy szabadalommal levédjük ezt az általunk kifejlesztett szennyvíztisztítási technológiát segítő eljárást” – értékelte az eddigieket Máthé. Hozzátette, hogy a témáról már jelentek meg cikkek nemzetközi szaklapokban, és külföldi tudományos konferenciákon is bemutatták az eredményeiket, többek között Dél-Koreában és Milánóban. „Ez a húsz faj gyakorlatilag húsz új fajt jelöl, mivel hosszú procedúrája van ezek bejegyzésének, amely akár éveken át is eltarthat. Ha a tesztek után a megfelelő tudományos folyóiratba leközöljük az eredményeinket, akkor lesznek elfogadva” – tájékoztatott Felföldi.