Sem behajtani, sem fellebbezni nem lehet a bírságokat

Folyamatos a kijárási korlátozások ellenőrzése a hatóságok részéről, és az összegek növelése még nagyobb elriasztó hatást jelent azok számára, akik ezt nem vették elég komolyan.

Egy 2000 lejes bírság kifizetése ugyanakkor komoly megterhelést jelenthet egy szerényebb jövedelmű személy számára.

Sergiu Bogdan kolozsvári ügyvéd, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem jogi karának tanára kérdésünkre kiemelte, szükségállapot idején a szabadságjogok korlátozásáról van szó, ilyen előírások normális helyzetben nem lehetnének érvényben. „Ez nem egy kedvező helyzet senki számára, de a korlátozást nem az egyének, hanem a közösség számára vezették be.

– részletezte. Arra a kérdésünkre, hogy a kijárási korlátozásokat ellenőrző hatóságok adott esetben visszaélhetnek-e különleges jogköreikkel, és esetleg alapos indok nélkül is bírságolhatnak, Sergiu Bogdan azt mondta:

nincs olyan rendszer a világon, ahol ne lenne mód visszaélésekre.

A pénzbírságokról szóló jegyzőkönyvek érvénytelenítését ugyanakkor a bíróságoktól kérhetik mindazok, akik ezt jogtalannak tartják. Az ügyvéd megjegyezte, a különbség az, hogy

a jelen helyzetben a bíróságokhoz benyújtható fellebbezések tárgyalására nem jelölhetnek ki időpontot, mivel csak a halasztást nem tűrő ügyeket tárgyalják.

A szabálysértési bírságokat illetően létezik egy 15 naptári napos határidő, amelyek leteltéig panaszt lehet benyújtani a bíróságokon ezek érvénytelenítése érdekében. Az ügyvéd szerint mivel ezt határidőt is felfüggesztették, aki fellebbezni akar, nem veszíti ez ezt a lehetőséget. Ha pedig lejár a rendkívüli állapot, a panaszok benyújtása és a tárgyalási időpontok kijelölése a megszokott módon folytatódik – ismertette. 

Arról is érdeklődtünk, hogy egy bírság esetén ajánlott-e kifizetni rövid időn belül az összeg felét, megelőzve azt, hogy egy későbbi bírósági eljárás nyomán a panaszost a számára esetleges kedvezőtlen ítélet miatt a teljes összeg kifizetésére kötelezzék. Sergiu Bogdan azt mondta, az erre vonatkozó határidő alkalmazása is fel van függesztve. Szerinte ezek a nagy összegű bírságok leginkább arra jók, hogy megijesszék az embereket, mivel a kényszervégrehajtás szintén fel van függesztve.

Ezek az intézkedések a hatáskeltésre jók, hogy az emberek betartsák a korlátozásokat, nem az a céljuk, hogy a költségvetési bevételeket növeljék”– fejtette ki az ügyvéd.

Beszélgetésünk során a saját felelősségre kitöltött kijárási nyilatkozat hiányát is érintettük. Sergiu Bogdan szerint

ha valakit azért bírságolnak meg, mert nincs nála ilyen nyilatkozat, akkor is fellebbezhet a bíróságon, ha úgy gondolja, hogy a dokumentum hiányára van megfelelő magyarázata.

De mint megjegyezte, ilyen nemigen létezik, mert egy papírlapnak és egy írószernek mindenütt lennie kell, ami elég egy nyilatkozathoz. Azt is elmondta, hogy a bírósági eljárás során nincs jelentősége annak, hogy a bírságról szóló jegyzőkönyvet az érintett aláírta, vagy sem, ha nem írja alá, azt az eljáró hatósági személynek fel kell tüntetnie a jegyzőkönyvben, és a bíróság előtt kell magyarázatot adni az aláírás megtagadására.

Sergiu Bogdan arra számít, hogy a rendkívüli állapot elmúltával számos per indul a bíróságokon a bírságok érvénytelenítése érdekében, mert ez a természetes helyzet és a kijárási korlátozások megszegése miatt országszerte sok bírságolás történt.

– zárta a beszélgetést.