Sarlós Boldogasszony ünnepe

Archív

Fotó: Pethő Melánia

Magyar nyelvterületen 1263-ból eredő szokás szerint ma ünnepli a római katolikus egyház Szűz Mária látogatását Erzsébetnél, régi nevén Sarlós Boldogasszonyt.

Molnár Melinda

2020. július 02., 11:372020. július 02., 11:37

A világegyházban május 31-én tartják eme szentírási emlékezetű ünnepet: a Jézussal áldott állapotban lévő Mária meglátogatta rokonát, a Keresztelő Szent Jánossal várandós Erzsébetet. Ezt a találkozást a képzőművészetben vizitációnak nevezik. A nap az örvendetes rózsafüzér második titkának ünnepe is, amely a felebaráti szeretetről tanúskodik. Sarlós Boldogasszony a szükséget szenvedők és a várandós nők égi patrónusa.

Ünneplését Szent Bonaventúra vezette be a ferences rendekben és Keresztelő Szent János ünnepének nyolcadára, július 2-ra tette. A 14. században vált általánossá, és mivel az aratási időszakra esik, munkaeszközének megnevezése különbözteti meg a többi Boldogasszony jeles naptól. 1493-ig parancsolt ünnep volt. A nép megőrizte az áldáskérő nap jelentőségét. Az aratás szertartásos megkezdéseként misét hallgattak, a munkaeszközöket megáldatták a pappal, aztán a mezőn egy-két kaszasuhintással, sarlóvágással kezdték meg a kenyérgabona betakarítását.

Zeteváralja leányegyházában, Ivóban, Székelykálon, a Csíkszentgyörgyhöz tartozó Kotormányban, Gyergyóújfaluban, Homoródkarácsonyfalván, a Székelyvéckéhez tartozó Magyarzsákodon, Gyergyószárhegy filiájában, Güdücön, Székelyszenttamás leányegyházában, Tibódban, a hidegségi Bándpatakon ajánlottak istentiszteleti helyet a védelmébe. Futásfalván a fogadalmi, Csíksomlyón a kegytemplom, Ditróban a felszegi kápolna búcsújának napja.