
Potápi Árpád János. Nem szakad meg a támogatás
Fotó: Illyés Tibor/MTI
Zavartalanul működik tovább a nemzetpolitikai intézményrendszer: folyamatosan kapják a forrásokat azok az intézmények, amelyeket 2011 óta támogat a kormány – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Potápi Árpád János úgy vélekedett, hogy mindenképpen szükség van a külhoni nemzeti jelentőségű intézményekre és programokra.
2021. január 18., 15:292021. január 18., 15:29
Idén 82 nemzeti jelentőségű intézmény és 12 nemzeti jelentőségű program, a programok keretében pedig 192 további program fenntartható működését biztosítja a kormány – számol be az MTI.
Nemzeti jelentőségű intézmény, illetve program olyan intézmény, illetve program lehet, amely a határon túli magyarság közösségeiben nagyfokú szervezőerővel rendelkezik, továbbá a nemzeti identitás megőrzése érdekében nemzetstratégiai szempontból kiemelkedő szerepet tölt be oktatási, kulturális, egyházi és egyéb társadalomszervezési területeken.
Míg 2012-ben még csupán 49 nemzeti jelentőségű intézmény volt, a számuk mára 82-re nőtt – közölte az államtitkár. Hangsúlyozta:
A kabinet egységes nemzetben gondolkodik, rendszerszintű és folyamatos támogatásban részesíti az érintett intézményeket – tette hozzá.
A nemzeti jelentőségű intézmények és programok esetében lényeges a fenntarthatóság és a kiszámíthatóság. A pályázatok a következő időszakban jelennek majd meg – mondta Potápi Árpád János.
Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények és programok a külhoni magyarság megmaradásának biztosítékai, fenntartható működésük, kiszámítható támogatásuk ezért nemzetpolitikai prioritás.
Ebben szerepelnek nemzetpolitikai kritériumok, a többi között:
az intézmény kiemelten hozzájárul a hosszú távú nemzeti érdekek megvalósításához;
hatékony szerepet vállal a külhoni magyar közösségek megmaradásában, identitásának erősítésében, fejlődésének szolgálatában;
elősegíti a Kárpát-medencei magyar nemzetrészek közötti, határon átnyúló együttműködéseket.
Pénzügyi kritériumok is vannak, a többi között:
az intézmény Magyarország határain kívül működő bejegyzett szervezet, amely létét az adott ország jogrendje szerint, 30 napnál nem régebbi dokumentumokkal igazolja;
tevékenységét legalább egy éve folyamatosan ellátja, és hivatalosan lezárt éves gazdálkodási beszámolót nyújt be;
rendelkezik éves szakmai és pénzügyi tervvel.
A sajtóanyagban kiemelték, hogy a járványhelyzet idején sem engedik el a külhoni magyarság kezét, folytatják az eddig sikeres programokat.
– fogalmaznak.
A támogatások, programok minden magyarlakta településre, az összes magyar közösségbe eljutottak.
– írják a Nemzetpolitikai Államtitkárság tájékoztatójában.
Nemzeti jelentőségű intézmény például Erdélyben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Kallós Zoltán Alapítvány, a Felvidéken a Csemadok és a Rovás Polgári Társulás, a Vajdaságban az Európa Kollégium és a Zentai Magyar Kamaraszínház, Kárpátalján a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Nagyberegi Református Líceum, a Muravidéken a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, a diaszpórában pedig a Külföldi Magyar Cserkészszövetség.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
2 hozzászólás