Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:37

Akik autóval indultak az év utolsó napján, de már jogosítvány nélkül érkeztek az új évbe

17:23

Román állampolgár is eltűnt a svájci üdülőhelyen történt tragikus szilveszteri tűzvészben

16:32

Kedves naplóm, új év van

16:22

Kitehetik a keretből a Sepsi OSK korábbi húzóemberét

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Gyanús ismétlődés: újabb egyházi ingatlan vált a lángok martalékává Kászonjakabfalván

Halálos tűzeset történt Hargita megyében: egy idős férfi életét vesztette

Kászonjakabfalvi tűzesetek: egy személyre terelődik a gyújtogatás gyanúja, de bizonyíték nincs

Csíkszeredában nemcsak adót emeltek, hanem Udvarhely mintájára még egyet visszavezettek

Ötgyerekes család maradt otthon nélkül, segítséget kérnek

Csíkszeredában nemcsak adót emeltek, hanem Udvarhely mintájára még egyet visszavezettek

Az utolsó pillanatban közölték: nem adnak engedélyt a tűzijátékra Csíkszeredában

Készülnek a csíkszeredai Dracula Park tervei

Mutatjuk, hogy mennyi adót fognak fizetni a székelyudvarhelyiek

Bolojan: 2026 sem lesz könnyű, de ha a kijelölt pályán marad Románia, akkor jobb év lesz az ideinél

Összevonják az önkormányzati és az EP-választásokat

Fotó: Haáz Vince

Az önkormányzati és az európai parlamenti választások összevonásáról döntött szerda este a PSD-PNL-kormánykoalíció, akik egyúttal arról is határoztak, hogy közös jelöltlistát indítanak az EP-választáson.

Székelyhon

2024. február 21., 19:202024. február 21., 19:20

2024. február 21., 22:072024. február 21., 22:07

Az összevont választások június 9-én, míg az államelnök-választás első fordulóját nagy eséllyel szeptember 8-ára tolják, a második forduló pedig várhatóan szeptember 22-én lesz. A parlamenti választásokat a tervek szerint december 8-án tartják – írja a Digi 24.

A helyhatósági és a júniusi európai parlamenti választásokat összevonják,

a két kormánypárt közös jelöltlistát állít az EP-választásokon, és önálló jelölteket indít a helyhatósági választásokon

– számolt be szerda este a koalíció döntéseiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Nicolae Ciucă.

Fotó: Grigore Popescu/Agerpres

A politikus elmondta, hogy ezeket a döntéseket előzetesen mindkét párt vezető testülete megvitatta – írja az Agerpres.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Nicolae Ciucával közös sajtótájékoztatón Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke beszélt az európai parlamenti és a helyhatósági választások összevonásának előnyeiről is. Szerinte

a döntés nem demokráciaellenes, sőt éppen a demokratikus elvek érvényesülését, „a romániaiak tisztességes képviseletének biztosítását” segíti elő.

Marcel Ciolacu elmondta, az államelnök-választás két fordulóját vagy szeptember 1-jén és 15-én, vagy szeptember 8-án és 22-én, vagy „szeptember végén” tartják meg. Szerinte

a középső változat, azaz 8-a és 22-e lenne a legmegfelelőbb időpont.

A parlamenti választásokra a terveik szerint december 8-án kerülne sor.

Fotó: Grigore Popescu/Agerpres

Az elnökválasztás előre hozatala kapcsán a szociáldemokrata pártelnök rámutatott, nincs semmi szokatlan abban, ha az államfői mandátum átadása és átvétele „normális körülmények között, előre megszabott ütemterv szerint” zajlik le. Hozzátette, jómaga és Nicolae Ciucă is így jártak el, a miniszterelnök-csere előtt „két-három hónapon át” együtt dolgoztak. „Több mint 30 évnyi demokrácia után az egymás iránti tisztelet jegyében kell cselekednünk, akkor is, ha éppen politikai ellenfelek vagyunk” – fogalmazott.

A közös EP-lista kapcsán kifejtette, mindenki számára egyértelmű, hogy

a két nagy párt csak együttes erővel képes szembeszegülni a szélsőséges hullámmal.

„Önmagában egyik politikai alakulat sem tudja felvenni ezt a harcot” – szögezte le.

Ciolacu szerint a tét Románia stabilitása és az ország jövője. Emlékeztetett, hogy a PSD és a PNL hozott már ilyen politikai döntést, és ennek köszönhetően sikerült csatlakoznia az országnak az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.

Most két ugyanilyen fontos célkitűzésünk van: a schengeni térség teljes jogú tagjává válni ebben az évben, majd 2026-ban csatlakozni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez”

– nyomatékosította.

Belföld