Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:16

3x3-as utcai kosárlabda a főszerepben: jön a Székely Pattogó

11:06

Kezdődik a harmadik forduló a vébén – szerdán a tévében

10:46

Rovarirtás lesz Csíkszeredában

10:27

Évi négymillió lejért népszerűsítenék Marosvásárhelyt külföldön

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Megsebesítették, majd elmenekült a medve, és amikor újra felbukkant, akkor támadt

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram

Kiderült, mi okozta a székelyudvarhelyi lakásban történt robbanást

Jogi lépéseket fontolgatnak a Vasárnap menesztett újságírói

Magyar Péter: kezdeményezzük Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését

Tudtuk, csak nem sejtettük

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Ősszel beüzemelik az intelligens forgalommenedzsment-rendszert

Összevonják az önkormányzati és az EP-választásokat

Fotó: Haáz Vince

Az önkormányzati és az európai parlamenti választások összevonásáról döntött szerda este a PSD-PNL-kormánykoalíció, akik egyúttal arról is határoztak, hogy közös jelöltlistát indítanak az EP-választáson.

Székelyhon

2024. február 21., 19:202024. február 21., 19:20

2024. február 21., 22:072024. február 21., 22:07

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az összevont választások június 9-én, míg az államelnök-választás első fordulóját nagy eséllyel szeptember 8-ára tolják, a második forduló pedig várhatóan szeptember 22-én lesz. A parlamenti választásokat a tervek szerint december 8-án tartják – írja a Digi 24.

A helyhatósági és a júniusi európai parlamenti választásokat összevonják,

a két kormánypárt közös jelöltlistát állít az EP-választásokon, és önálló jelölteket indít a helyhatósági választásokon

– számolt be szerda este a koalíció döntéseiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Nicolae Ciucă.

Fotó: Grigore Popescu/Agerpres

A politikus elmondta, hogy ezeket a döntéseket előzetesen mindkét párt vezető testülete megvitatta – írja az Agerpres.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Nicolae Ciucával közös sajtótájékoztatón Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke beszélt az európai parlamenti és a helyhatósági választások összevonásának előnyeiről is. Szerinte

a döntés nem demokráciaellenes, sőt éppen a demokratikus elvek érvényesülését, „a romániaiak tisztességes képviseletének biztosítását” segíti elő.

Marcel Ciolacu elmondta, az államelnök-választás két fordulóját vagy szeptember 1-jén és 15-én, vagy szeptember 8-án és 22-én, vagy „szeptember végén” tartják meg. Szerinte

a középső változat, azaz 8-a és 22-e lenne a legmegfelelőbb időpont.

A parlamenti választásokra a terveik szerint december 8-án kerülne sor.

Fotó: Grigore Popescu/Agerpres

Az elnökválasztás előre hozatala kapcsán a szociáldemokrata pártelnök rámutatott, nincs semmi szokatlan abban, ha az államfői mandátum átadása és átvétele „normális körülmények között, előre megszabott ütemterv szerint” zajlik le. Hozzátette, jómaga és Nicolae Ciucă is így jártak el, a miniszterelnök-csere előtt „két-három hónapon át” együtt dolgoztak. „Több mint 30 évnyi demokrácia után az egymás iránti tisztelet jegyében kell cselekednünk, akkor is, ha éppen politikai ellenfelek vagyunk” – fogalmazott.

A közös EP-lista kapcsán kifejtette, mindenki számára egyértelmű, hogy

a két nagy párt csak együttes erővel képes szembeszegülni a szélsőséges hullámmal.

„Önmagában egyik politikai alakulat sem tudja felvenni ezt a harcot” – szögezte le.

Ciolacu szerint a tét Románia stabilitása és az ország jövője. Emlékeztetett, hogy a PSD és a PNL hozott már ilyen politikai döntést, és ennek köszönhetően sikerült csatlakoznia az országnak az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.

Most két ugyanilyen fontos célkitűzésünk van: a schengeni térség teljes jogú tagjává válni ebben az évben, majd 2026-ban csatlakozni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez”

– nyomatékosította.

Belföld