
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Spanyolországban a legmagasabb a várható élettartam az Európai Unióban, 84 év, míg Romániában a harmadik legalacsonyabb, 76,6 év. Az uniós átlag 81,5 év – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
2024. május 04., 14:502024. május 04., 14:50
A várható élettartam szempontjából Romániánál csak Lettország áll rosszabbul 75,9 évvel, illetve Bulgária 75,8 évvel. Magyarország csak egy hellyel van Románia előtt – ismerteti az Eurostat adatait az Agerpres hírügynökség.
Ugyanakkor viszont Romániában nőtt a leggyorsabb ütemben a várható élettartam 2019 és 2023 között, egy egész évvel. Lettországban 0,8, Bulgáriában, Csehországban, Luxemburgban és Máltán 0,7 évvel nőtt ugyanebben a periódusban a várható élettartam.
A rangsor végén áll ebből a szempontból Ausztria és Finnország, ahol 0,4 évvel csökkent a jelzett időszakban a várható élettartam, Észtországban és Hollandiában pedig 0,2 évvel.
Általánosságban elmondható, hogy a kelet-európai és a balti országok lakosságának a legalacsonyabb a várható élettartama, míg a mediterrán térségben, Skandináviában és Közép-Európában magasabb.
Íme a sorrend: Spanyolország (84), Olaszország (83,8), Málta (83,6), Svédország (83,4), Luxemburg (83,4), Franciaország (83,1), Belgium (82,5), Ciprus (82,5), Portugália (82,4), Hollandia (82), Szlovénia (82), Dánia (81,9), Finnország (81,7), Görögország (81,6), Ausztria (81,6), Németország (81,2), Csehország (80); Észtország (78,8), Horvátország (78,8), Lengyelország (78,6), Szlovákia (78,1), Litvánia (77,3), Magyarország (76,9), Románia (76,6), Lettország (75,9) és Bulgária (75,8).
Ha összehasonlítjuk a 2023-as adatokat a koronavírus-járvány előtti év, azaz 2019 adataival, kiderül, hogy 18 uniós tagállamban nőtt ebben az időszakban a várható élettartam, míg Spanyolországban változatlanul 84 év maradt.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
szóljon hozzá!