Meghalt Sajdik Ferenc, a Pom Pom és A nagy ho-ho-horgász szereplőinek alkotója

– méltatták az MTI szemléje szerint.

Sajdik Ferenc 1930-ban született Neuenhagen bei Berlin-ben. Iparrajziskolában tanult, 1949-től litográfusként dolgozott, majd a Rádió- és Televízió Újság tördelője és rajzolója lett.

Kedvesen esendő, szerethető figurái harminc éven át jelentek meg minden héten, sokan az ő rajzaiért vették az újságot. A Ludas Matyit 1990-től az Új Ludas követte, majd megszűnt a lap. 1993-tól az Úritök, majd a Pesti Vicc munkatársa volt – olvasható a Nemzeti Archívum Sajtóarchívum életrajzában.

Igazán népszerűvé a rajzfilm tette. Visszaemlékezése szerint a filmkészítéssel egy véletlennek köszönhetően került kapcsolatba:

A film végül nem készült el, de megismerkedett Dargay Attilával és Jankovics Marcellel, akik később felkérték, hogy rajzoljon figuraterveket, háttereket a La Fontaine-mesesorozathoz. Ezt követte a Pom Pom meséi és A nagy ho-ho-horgász, amelyek évtizedek óta gyerekek és felnőttek kedvencei.

Nevéhez fűződik a tévétorna főcíme, az 1977-es reklámfilmszemlén különdíjat kapott bontottcsirke-reklámfilm és az ő grafikai tervével készült 1981-ben Vajda Béla Moto perpetuo című Arany Pálma-díjas animációs kisfilmje. 2014-ben az I. kerületi Naphegy téren átadták a tervei alapján készült Pom Pom játszóteret.

Több mint 300 könyvhöz – köztük ifjúsági és tankönyvekhez – készített rajzokat. Illusztrálta többek között Csukás István, Alberto Moravia, Rudyard Kipling, Tabi László, Peterdi Pál, Békés Pál, Arany János és Petőfi Sándor írásait. 2024-ben adták ki rajzaival Rejtő Jenő A tizennégy karátos autó című kötetét. Karikatúrái önálló albumokban is megjelentek.

Élete végéig alkotott. Magyarországon és számos európai városban volt csoportos és önálló kiállítása. Az utolsó évtizedekben a táblaképek festése vált a fő területévé, amibe Papp László váci műgyűjtő bíztatására kezdett bele. Emellett főleg

Munkásságát 1977-ben Munkácsy Mihály-díjjal, 1984-ben a Szép magyar könyv grafikai díjjal, 1988-ban érdemes művész címmel ismerték el. 2006-ban Budapest díszpolgára lett, 2012-ben Prima Primissima Díjat kapott. 2013-ban Kossuth-díjjal tüntették ki azonnal felismerhető, egyedülálló stílusú rajzaiért, kedvesen groteszk, esendő, összetéveszthetetlen karakterű figuráiért, portréiért, nagy sikerű, mára legendává vált rajzfilmjeiért és könyvillusztrációiért, páratlan életművéért.

2014-ben Hazám-díjban, 2017-ben Magyar Örökség Díjban részesült. 2018-ban Dunakeszi díszpolgára lett, 2023-ban a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki. 2025-ben Libri szerzői életműdíjjal ismerték el munkásságát gyerekirodalom kategóriában.