Már a zsebünkön érezzük a lej értékvesztését

A lej folyamatos értékvesztéséről a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja, Nagy Ágnes a Marosvásárhelyi Rádiónak elmondta, ennek egyik oka az, hogy Románia külső folyó fizetésimérleg-hiánya meredeken emelkedett. A nagyarányú energiaimport szintén hozzájárult a lej euróval szembeni értékcsökkenéséhez, valamint az is, hogy

A decemberben előzetes egyeztetés nélkül meghozott adóügyi intézkedések, így a kapzsisági adó bevezetése szintén nem tett jót az árfolyamnak – tette hozzá.

Nagy Ágnes véleményét támasztotta alá a Székelyhon által megkérdezett gazdasági szakértő is. Szabó Árpád közgazdász szerint is az egyik fontos ok, hogy energiaimportra szorultunk.

– magyarázza a gazdasági szakértő, utalva a minimálbérek emelkedésére, a nyugdíjpont júliusi emelésére, az üdülőjegyekre vagy a szeptemberi népszavazásra is, ami mind-mind rengeteg pénzébe került az államnak.

„Addig vásárolták a szimpátiát, hogy elfogyott a pénzük. A 2018-as év utolsó negyedében az uniós tagállamok közül Romániában volt a legnagyobb költségvetési hiány, a lyukat pedig be akarták foltozni, s kitalálták a kapzsisági adót, amivel a bankokat akarják megadóztatni, ha túl magas a bankközi kamat. Ez nagyon erős beavatkozás a piac működésébe, de ami leginkább befolyásolja az árfolyamot, az az, hogy az országnak még január végén sincs költségvetése. Normális országokban november végén, december elején elfogadják a következő évi költségvetést, semmiképp sem mennek át az új évbe úgy, hogy ne tudják, miből gazdálkodnak” – magyarázza a gazdasági szakértő az árfolyam emelkedésének okait.

Hozzáteszi, ez mind későbbre tolja az euró bevezetését is – amit Románia meg szeretne lépni –, ugyanis annak egyik kritériuma, hogy az államadósság nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Márpedig ez a harmadik negyedévben 3,8 százalék volt, ami azt jelenti, hogy két évig nem is beszélhetünk az euró bevezetéséről. De ugyanez a következménye a nagyfokú inflációnak is.

Az emberekre nézve is számos hatása van az euró folyamatos emelkedésének, hiszen a legtöbb hitelnél a bankok az euróhoz kötötték a törlesztőrészletet.

– magyarázza Szabó Árpád. Hozzáteszi, másik hatásként bevásárláskor fogjuk érezni, hogy mi minden drágul, hiszen az ország nagyon sok mindent importál, amiért külföldön euróban fizetnek, így itthon magasabb lesz az ára.

amire mondhatjuk, hogy nem sok, de ha egy bevásárlókosarat megtöltünk, az már 15–20 lejjel kerülhet többe, és aki minden héten vásárol, nagy családja van, annak akár havi 100 lejjel is többet kell költenie. Az euró árának emelkedése legfeljebb azoknak jó, akik külföldre gyártják termékeiket, mert míg a nyersanyagot lejben veszik meg és a fizetéseket is lejben adják ki, a terméket euróban adják el, így többet kapnak majd érte. A gazdasági szakértő szerint azonban a legnagyobb gondot az ország költségvetésének hiánya jelenti, mert így a közintézmények nemhogy tervezni, fejleszteni nem tudnak, de lassan a mindennapi működésük is veszélybe kerül.

S hogy hol a vége? Meddig tart az euró áremelkedése? Kétfajta elmélet is van:

• a BNR igazgatótanácsának tagja, Nagy Ágnes szerint a lej térvesztése időszakos, és amint lesz költségvetése az országnak, és korrigálják a decemberi adóügyi intézkedéseket, a lej erősödni fog;

• Szabó Árpád marosvásárhelyi gazdasági szakértő szerint olyan elemzések is napvilágot láttak, melyek szerint elképzelhető, hogy 4,9 lejbe kerül majd az euró, sőt év végére az 5 lejes eurót is megérhetjük.

„Bárcsak ne lenne igazuk!” – fogalmazott a gazdasági szakértő. Szerinte a közgazdaságban mindig többféle elmélet van, ő viszont abban reménykedik, hogy ha lesz költségvetése az országnak és a kapzsisági adón is változtat a kormány, akkor valamelyest visszaesik majd az euró ára, ha nem is oda, ahol volt, de legalább a 4,7 lejes szint alá.