A Márvány-tenger legkeletibb részén fekvő, több mint 200 ezer lelkes Izmit jelentős szerepet tölt be nemcsak az ókori, hanem a magyar történelemben is. Az egykor Nikomédia néven a Keletrómai Birodalom központjává fejlődött városban – amely a népszerű török édesség, a pis­ma­niye hazája is – élt száműzetésben a 17. században Thö­köly Imre kuruc fejedelem feleségével, Zrínyi Ilonával.

Felső-Magyarország és Erdély egykori fejedelmének a török szultán 1700. január 26-án kelt fermájában földbirtokot adományozott az Aladag hegység lábánál, az úgynevezett Cicek Meydanin, Izmittől mintegy húsz kilométerre keletre. Ez az annak idején Magyar-hegynek, ma Karatepének nevezett birtok biztosította a bujdosók megélhetését, Thököly Imre pedig itt halt meg 1705. szeptember 13-án, és az örmény temetőben temették el.

Holttestét Zrínyi Ilonáéval együtt 1906-ban Magyarországra szállították, ahol a kuruc vezér hamvait a késmárki evangélikus templomban, a feleségéét a kassai Szent Erzsébet templomban helyezték örök nyugalomra. Hozzánk, erdélyi magyarokhoz és székelyekhez – akik ma is megmardásunkért küzdünk nap mint nap – különösen közel áll a gyermek- és ifjúkorát Erdélyben töltő Thököly Imre, valamint a szintén egész életében a hazáért küzdő Zrínyi Ilona személye.

I. Rákóczi Ferenc Európa legbátrabb asszonyaként emlegetett özvegyéről érdemes megjegyezni azt is, hogy ő az egyetlen nő, aki török szultántól kitüntetést kapott Munkács várának védelme során mutatott hősies helytállásáért. De a törökök tiszteletét Thökölynek is sikerült kivívnia. Halálának 300. évfordulóján, 2005-ben utcát neveztek el róla Izmitben, a város Seka parkjában 2008-ban emlékművet emeltek tiszteletére síremléke megmaradt darabjaiból, létrehozták a Thököly Múzeumot, egy évvel később pedig száműzetése utolsó éveinek helyszínén, Karatepén szintén utcát neveztek el róla.

A múzeum kertjébe egy mini-Magyarországot is terveznek, amelyben valódi patak folyik a Duna és a Tisza helyén, sőt a méretarányos modellben helyet kapnak az ország legjelentősebb városai, épületei, sőt a mai határokon kívüli fontos települések, köztük a székelyek fővárosa, Marosvásárhely is.
Idén szeptember 13. óta hatalmas méretű székely kapu is díszíti a Kocaeli városaglomerációhoz tartozó Izmit múzeumparkjának bejáratát.

Nagy megtiszteltetés ez minden magyar ember számára, éljen bárhol a világon, mert nem akármilyen hely és kapu ez. Tölgyfa oszlopai a Hargita-alji Lövétéről, a galambdúcos rész fenyődeszkái Zágonból, a zsindej Gelencéről származik. A Haszmann testvérek alsócsernátoni faragóműhelyében vált szemet gyönyörködtető székely kapuvá, amelyet székely emberek szerelték össze az odaszállított elemekből. Ennek a kapunak lelke van, hiszen amikor a székely ember kivágja a fát, megsajnálja és addig faragja, míg belefaragja a lelkét.

Az izmiti kapu minden székely és magyar ember lelkét hozta ide, mert közadakozásból készült: Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzatai, közbirtokosságai, közművelődési egyesületek, civil szervezetek és magánszemélyek anyagi és erkölcsi támogatásából állt össze. És vált a székely–magyar identitás nagykövetévé az egész viIágon. Három éven át Isztambulban, a Boszporusz európai partján, a Boszporuszt átívelő két híd felezővonalán, a Magyar Kulturális és Baráti Társaság által bérelt ingatlan udvarán állt.

Az épület közben gazdát cserélt, az új tulajdonos által kért bért pedig a támogatásokból élő szervezet nem tudta megfizetni. A szervezet elköltözött, a székely kapu pedig megrendelőjének, a Magyarok Székelyföldi Társaságának beleegyezésével került Izmitbe. Ezáltal az Antalya közeli Macarköy „gyalogkapuját” leszámítva ez Ázsia egyetlen székely kapuja, amelynek párját ritkítja az is, hogy Európából való áttelepítése miatt kétszer avatták fel.

A nemrég rendezett ünnepségen olyan jeles személyiségek mondtak avatóbeszédet, mint Kadir Topbas, a 20 milliós Isztambul főpolgármestere és Mátrai Márta, a magyar Országgyűlés háznagya. A Magyarok Székelyföldi Társasága a Magyar–Török Kulturális és Baráti Társasággal és a helyi önkormányzattal közösen 2015 szeptemberében Isztambulban is székelykaput állít.

Miközben az izmiti Seka parkban felállított székely kapu arra figyelmeztet, hogy a Thököly Imre által beindított harc még nem ért véget, szeptember idusa óta ugyanitt székely zászlót lobogtat a szél. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere adományozta a lobogót a város lakói nevében. Ennek megfelelően a Kárpát-medence számos régióján kívül immár Ázsiában is hirdeti a jelkép a székelység egységét.

„A székely zászló égszínkék mezeje az ázsiai pusztákra tereli a figyelmet, ahol a székelyek és más török népek ősei, a hunok éltek. Ezt a zászlót immár a keleti szél lobogtatja abban a küzdelemben, melyet megmaradásáért vív a székely nép. Székely kapuval és zászlóval gazdagodott városunk lakói a testvérnépeknek kijáró figyelemmel fogják megőrizni a szimbólumokat” – mondta köszöntőbeszédében a törökországi Izmit város polgármestere.

Beder Tibor (a szerző a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke)