A magyar Országgyűlés elnöke szerint a jövő évi magyarországi parlamenti választás megerősíti a nemzet közjogi egyesítését.
2013. december 08., 17:412013. december 08., 17:41
Erről Kövér László (képünkön) a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki ülését megnyitva beszélt a Parlamentben. Németh Zsolt külügyi államtitkár a zárt ülés után azt mondta, alapvető nemzeti érdek, hogy minél nagyobb legyen a részvétel a voksoláson. „Nemzetpolitikai szempontból történelmi választás előtt állunk” – emelte ki a házelnök.
Kifejtette: a magyar állam fennállása során még soha nem nyílt lehetőség arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok általános, egyenlő, közvetlen, titkos és demokratikus szavazati joggal egyidejűleg részt vehettek volna a magyar Országgyűlés megválasztásában. Hozzátette: a külhoni magyarok által leadott szavazatok nem a mennyiségük, hanem a minőségük okán nyithatnak két vonatkozásban is új fejezetet a magyar politikában. Az egyik új lehetőség, hogy a külhoni magyar szavazatok révén a magyar államnak nem pusztán erkölcsi felhatalmazása, hanem választási legitimációja lesz arra, hogy képviseljen minden magyart, éljen bárhol a világon.
Ez azt jelenti – folytatta a házelnök –, hogy nemzetközi jogi értelemben is megteremtődnek a feltételei annak, hogy a magyar közösségek részügyei egyetlen magyar ügyként legyenek megjeleníthetőek a nemzetközi kapcsolatokban. Kövér László szerint a másik új lehetőség, hogy a külhoni magyarok bevonása a „magyarországi politikai akaratképzésbe” segítheti az itthoni pártpolitikát abban, hogy felszámolja önmagán belül azt a nemzeti tudathasadást, amely 1919 óta jelen van a magyarországi politikai osztály nemzethez való viszonyában.
A magyarországi baloldalt segítheti abban, hogy visszaforduljon nemzetéhez, a liberálisokat segítheti, hogy felélesszék a magyarok nemzeti szabadelvűségét, és a jobboldalnak lehetőséget ad, hogy kiteljesítse politikai hitvallását – fejtette ki. A jövő évi európai parlamenti választásokra utalva azt mondta: nemzetpolitikai szempontból 2014-ben a legfontosabb feladat, hogy a magyar választópolgárok segítségével a Kárpát-medencei magyar képviselet erejét növeljék Brüsszelben.
Böjte Csaba ferences szerzetes, aki előző nap az ötszázezredik külhoni magyarként tette le az állampolgársági esküt a Parlamentben, az összefogás fontosságát hangsúlyozta.
Németh Zsolt külügyi államtitkár az ülés után az MTI-nek úgy nyilatkozott: a jövő évi választás sikeres lebonyolítása a nemzetegyesítés és a honosítás visszaigazolása lehet a külhoni magyarok részéről.
Az államtitkár elmondása szerint az ülésen áttekintették a nemzetpolitika aktuális helyzetét, a honosítás folyamatát és a 2014-es magyarországi parlamenti választás előkészületeit, valamint a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatokat. Németh Zsolt a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatokról azt mondta, hogy az elkövetkező időben akkor lehet sikeres a magyar nemzeti érdekérvényesítés, ha minél erősebb képviseletet sikerül szerezniük a szomszédos országokban és az Európai Parlamentben a legitim politikai szervezeteknek. A határon túli magyarok szempontjából döntő fontosságú, hogy erős Magyarország álljon mögöttük, hiszen egy erős Magyarországnak megnövekszik az érdekérvényesítő képessége a határon túli magyarok tekintetében is – fogalmazott.
A plenáris ülés állásfoglalás elfogadásával zárult. Eszerint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma üdvözli, hogy a honosítás és visszahonosítás révén immár 540 ezer honfitárssal, közülük 500 ezer esküt tevő magyar állampolgárral bővült a magyar politikai nemzet. A KMKF tagjainak meggyőződése, hogy a külhoni magyar állampolgárok részvétele a magyarországi választásokon teljessé teszi a magyarság közjogi egységét.
A KMKF kifejezte reményét, hogy a májusi európai parlamenti választások után az erdélyi és a felvidéki magyar képviselet megőrzi vagy erősíti jelenlétét a testületben, és a magyarországi új képviselők is valamennyien az egységes magyar nemzet eszméjének szolgálatát tartják majd szem előtt. Az ülés után a jobbikos Szávay István közölte, hogy nem írták alá az állásfoglalást, mivel az szerintük ismét csak az elszakított magyar közösségek problémáit sorolja, az egyes sérelmek megoldásáról azonban nem tud számot adni.
Több ember is életét vesztette az M3-as autópályán szombatról vasárnapra virradó éjszaka történt buszbalesetben – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI megkeresésére.
Óriási Mária-szobrot avattak fel a közép-lengyelországi Torun városához közeli Konotopie faluban. A lengyel milliárdos házaspár adományából megvalósult, 55,6 méter magas emlékmű Európa legnagyobb ilyen jellegű emlékművének számít.
Az USA energiaügyi hivatala jelentősen, hordónként átlagosan 86,81 dollárra emelte a Brent nyersolaj 2026-os világpiaci átlagárára vonatkozó előrejelzését a korábbi 82 dollárról a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások tartós fennakadása miatt.
Történelmi mélypontra csökkent a Lake Mead, az Egyesült Államok legnagyobb víztározójának vízszintje szombaton – derül ki a vízügyi hatóságok adataiból.
Andrew és Tristan Tate influenszerek ügyvédei pénteken azt kérték egy amerikai bírótól, hogy óvadék ellenében helyezze szabadlábra ügyfeleiket a miami börtönből.
Megerősítették a biztonsági intézkedéseket a ceutai határ mindkét oldalán péntekre virradó éjjel, miután Marokkó felől tömegesen, a hatóságok első becslései szerint mintegy 40 ezren jutottak be az észak-afrikai autonóm spanyol városba.
Megrongálták a medjugorjei Mária-szobrot és felgyújtották a helyi Szent Jakab-templom szabadtéri oltárát néhány nappal a Mladifest nemzetközi katolikus ifjúsági találkozó kezdete előtt.
Őrizetbe vették Miamiban a férfiak felsőbbrendűségét hirdető amerikai-brit influencert, Andrew Tate-et és testvérét, Tristant. Az intézkedésre az Egyesült Királyság kérésére került sor, amely nemi erőszak vádja miatt kezdeményezte a kiadatásukat.
Izraelben a környezetvédelmi miniszter megszelídített vadállattá minősítette át a nílusi krokodilokat, hogy a természetvédelmi hatóságok tiltakozása ellenére börtönök őrzésére is alkalmazhassák őket – jelentette az izraeli média pénteken.
Ukrajna jelenleg évente 10 millió drónt gyárt, és ezt a mennyiséget 20 millióra tervezi növelni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Kijevben, az ukrán államiság napja alkalmából rendezett ünnepségen.
szóljon hozzá!