Fotó: Pixabay
Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát biztonságos területté alakítsa, de számos kihívással kell szembenéznie – mutatott rá az ukrán külügyminisztérium vasárnap, a csernobili atombaleset 34. évfordulóján kiadott sajtóközleményében.
2020. április 27., 09:572020. április 27., 09:57
A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában.
A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták. Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszágba is átnyúló, nyugati irányba viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették, ahová most is csak különleges engedéllyel lehet belépni.
Napokon át küzdöttek a tűzoltók a lángokkal egy erdős területen a csernobili tiltott övezetben. A lángok még április 4-én csaptak fel. A mintegy százhektáros területet érintő tűz miatt Romániában és Magyarországon is megnövekedett radioaktív sugárzásról szóló rémhírek kezdtek terjedni a közösségi oldalakon.
Az évfordulón kiadott közleményében a külügyi tárca kiemelte, hogy
„A külső (orosz) agresszió által okozott nehéz időszak ellenére Ukrajna nemcsak sikeresen harcol a baleset következményeivel, hanem minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát egy »fekete lyukból« biztonságos területté, a modern technológiák fejlesztésének területévé alakítsa” – hangsúlyozta a minisztérium. A tárca hozzáfűzte, hogy nagyra értékeli a nemzetközi partnerek segítségét és a közös munkát, amelyet a sérült atomerőmű biztonságossá tételére fordítottak.
A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek.
Letehetetlen könyv, de nem az izgalmas, szövevényes cselekmény miatt. Egy megrázó, milliókat érintő katasztrófa dokumentációja, a leghitelesebb forrásból: a túlélők történeteiből. Szvetlana Alekszijevics dokumentumkötete, most, hogy Csernobil tragédiája ismét bekerült a köztudatba, mondhatni, kötelező olvasmánynak számít.
A projekt fő szponzora az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) volt, de Ukrajna jelentős támogatásokat kapott a költségek fedezéséhez az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is. Az új védőburkot 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Facebook-üzenetében arra hívta el a figyelmet, hogy a 1986-os nukleáris baleset az egész bolygót veszélyeztette, és erre mindig emlékeznie kell a jövő nemzedékeinek.
– fogalmazott az államfő.
Fotó: Pixabay
A mostani évforduló különösen nehéz Ukrajnának amiatt is, hogy
és a radioaktív sugárzás szintje sem haladta meg a megengedett szintet sem a zónában, sem Kijev megyében, sem a fővárosban, Kijevben. A katasztrófavédelem szombati jelentése szerint
Szakértők szerint noha igen gyakoriak az erődtüzek a csernobili övezetben, a mostani különösen nagy kiterjedésű volt, ráadásul egyszerre több, egymástól távol eső helyszíneken törtek fel a lángok. Ez a hatóságok feltételezése szerint szándékos gyújtogatásra utal, akár csoportos elkövetésre is.
Nemrég a nemzeti gárda szabotázsellenes műveletet indított, ami azt jelenti, hogy drónokkal figyelik a zónát a gyújtogatók felkutatása érdekében.
A történtek után még így, harminchárom évvel is szörnyű belegondolni a „mi lett volna, ha kérdésbe?” Csernobil vonatkozásában. Mi lett volna, ha még több hazugság és titkolózás, a megingathatatlannak vélt rendszerbe vetett elvakult hit fokozta volna az atomkatasztrófa mértékét?
Tavaly Zelenszkij célul tűzte ki a csernobili zóna turisztikai felfuttatását, amibe jelentősen besegített az HBO által Csernobilról készített sorozat is. A koronavírus miatti korlátozások és ráadásul a tüzek, amelyek sok látványosságot megsemmisítettek az övezet erdős részein, most teljesen visszavetették a zónaturizmust.
A 22 éves Tyler Robinsont azonosították Charlie Kirk konzervatív politikai kommentátor feltételezett merénylőjeként – az elfogás körülményeiről sajtótájékoztatón számoltak be a hatóságok és Utah állam vezetői helyi idő szerint pénteken reggel.
Nemes Jeles László legújabb alkotása, az Árva képviseli Magyarországot jövőre a legjobb nemzetközi filmért járó Oscar-díjért folyó versenyben – közölte a Nemzeti Filmintézet pénteken az MTI-vel.
A Charlie Kirk amerikai konzervatív influencer életét kioltó potenciális elkövetőről tett közzé fotókat a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI). Mint ismert, a 31 éves fiatalembert Orem városban, egy egyetemi eseményen lőtte le az elkövető.
Továbbra is keresik a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét, az előzőleg őrizetbe vett személyt elengedték a hatóságok Utah államban – közölte az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatója washingtoni idő szerint szerdán késő este.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
Idén is korábban lesz a karácsony Venezuelában – jelentette be hétfőn Nicolas Maduro elnök, és elrendelte, hogy a világszerte decemberben tartandó szent ünnep Venezuelában október 1-jén kezdődjön.
Szüzet emelt ma oltárra az egyház, Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú 24 éves sem volt, amikor életét áldozta a hitért és a tisztaságért – jelentette ki Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szombaton Veszprémben.
Visszautasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Vlagyimir Putyin orosz államfő felvetését, hogy Moszkvában tárgyaljon vele a háború lezárásáról, ehelyett azt javasolta, hogy ő látogasson el Kijevbe.
Életének 76. évében meghalt Kásler Miklós Széchenyi-díjas egyetemi tanár, az emberi erőforrások volt minisztere, aki egész életében végig dolgozott, és tudását fejlesztette – közölte a magyar belügyminisztérium az MTI-vel pénteken.
Megválni készül mintegy 2000 alkalmazottjától a világszerte hozzávetőlegesen 23 ezer személyt foglalkoztató osztrák OMV olajvállalat, az OMV Petrom főrészvényese – értesült az ausztriai Kurier, amelyet a Reuters idézett pénteken.
szóljon hozzá!