Fényfüggönyben az Országház

Hétfő éjjel egy óra után eddig soha nem látott látványban lehetett része annak, aki a Batthyányi tér környékén sétált. Először teljesen lekapcsolták a Parlament világítását (ez eleddig a kupolát jelentette és pár izzót az árkádok alatt), majd lassan felizzottak a nátriumlámpák, és az Országház egész dunai oldala fénybe került. Jézusom, mekkora! – kiáltott fel egy arra járó, és valóban, elsőre a gyönyörű épület nagysága döbbenti meg az embert, hiszen a sötét háttér miatt sokkal jobban kitűnnek az impozáns méretek.

A negyven főt foglalkoztató magyar vállalkozás, a Lisys Fényrendszer Zrt. szakemberei az új díszvilágítás műszaki főpróbáját tartották éppen. Közbeszerzési pályázaton nyerték el a munkát, mely négyszázhetvenöt millió forintjukba kerül az adófizetőknek. A munkával huszadikáig kell végezniük, akkor lesz a hivatalos átadás. A húsz évvel ezelőtt alapított magyar vállalat a felelős gyakorlatilag a teljes budapesti éjszakáért, hiszen a kivilágított épületek kilencvenöt százalékában ők szerelték a fényrendszert.

Évente közel félmillió ember kíváncsi a magyar Parlamentre, ezek legalább fele külföldi. Az Országház gyakorlatilag az ország arca – minden bizonnyal ez a legtöbbet fotózott magyar épület. Mégis, ha megkérdezünk egy Budapestre látogató turistát, mi tetszett a legjobban a fővárosban, a legtöbben a budai esti panorámát emelik ki. Jogos tehát a kérdés, miért késett ennyit a Parlament megvilágítása? A Duna-parti épületek zöme, már a műfaj hőskorában, a múlt század húszas-harmincas éveiben is rendelkezett díszvilágítással, és ezeket időről időre, a kor színvonalának megfelelően megújítottak. Az Országház is minden világítási korszakban kapott valamilyen fényt (a mostani állapotot a hetvenes években alakították ki), ezek azonban a kupola mellett maximum a kőtornyok részleges, illetve az árkádok belső világítását jelentették. A dunai homlokzat majd évtizede folyó építészeti felújítása, vagyis az állványozás miatt eddig nem volt értelme a teljes kivilágításnak, ám két éve lekerültek az állványok a nyugati homlokzat elől, így az épület nappal teljes pompájában látszik. A napközben fehéren ragyogó épület sötétedés után eddig a dunai panoráma mostohagyerekének tűnt – a kupola megvilágítására szorítkozó visszafogott látványt egyszerűen elnyomta a Budavári Palota tíz évvel ezelőtt megépült, itthon páratlan színvonalú megvilágítása, valamint a Lánchíd, újabban pedig a Szabadság és az Erzsébet hidak fényárja.

Érdemes felleltározni azt is, mit kellene éjszaka is láthatóvá tenni Budapesten. Már a rendszerváltoztatás után a főváros vezetése rendeletet alkotott a megvilágítandó budapesti épületekről, hidakról, szobrokról. A lista egyre bővül, jelenleg közel háromszáz tételt tartalmaz, de ennek csak mintegy fele van jelenleg kivilágítva – a Parlament után várhatóan a Margit híd esti fényfüggönye lesz a következő látványosság.

Érdekes kérdés az is, mit emeljen ki az esti kép. Sokan a nappal megszokott látványt szeretnék viszontlátni este is, mások éppen azokat az érdekességeket kívánják a világítással kiemelni, amelyekre világosban kevés figyelem irányul.

Budapesten a díszvilágítások zöme melegsárga színű nátriumlámpás megoldást alkalmaz, és ez szinte magyar specialitás, hiszen külföldön egyértelműen fehér színű díszvilágítások készülnek. Ez annyira igaz, hogy sok lámpatest-gyártó nem is szerepeltet repertoárjában nátriumlámpás fényvetőket – mondja Deme László, a Lisys igazgatója. A fénytechnikai szakember ismeri a kérdést, hiszen Budapest díszvilágítása (1989–2009) címmel könyvet is írt a témában. Most különben újra szakaszhatárnál vagyunk, hiszen kezdődik a LED-ek világa, így néhány év múlva a ma korszerűnek tekintett világítások felett is eljár az idő.

A melegsárga szín barátságos, romantikus érzületet kelt, szemünk is jobbnak lát sok részletet – folytatja a szakember. Budapesten érdekes kettősség is megfigyelhető: mindkét oldal épületeit túlnyomó részt sárga színű világításokkal láttatják, míg az összes hidat – a Margit hídé is ilyen lesz – fehér színű világítással látták el.

A parlamenti munka kivitelezésére mindössze két hónapjuk volt, így hétvégén és éjszaka is dolgozniuk kellett. Lépcsőzetes kialakítás mellett döntöttek, az épület előtti nyolc oszlopról hat-hat fényvető világítja meg a tornyok itteni oldalait, illetve homlokzati traktusokat – néha nyolcvan méteres távolságból. Az út túloldalán, az időnkénti árvíz sújtotta területen álló oszlopok kialakítása egyedi és különleges, a fényforrások működni fognak akár a jeges árban is. A tetőzetre kerülő lámpatestekhez egyedi tartókat konstruáltak, melyeket a tetőzet lemezelésén átvezetve a padlás gerendázatához erősítettek. A tornyokba, a mellvédekre kerülő lámpatestek tartószerkezeteinek megalkotásánál a vezérelv az volt, hogy minél kevesebb furatra, csavaros rögzítésre legyen szükség. Magára a homlokzatra viszonylag kevés lámpatestet szereltek fel, az árkádokba szerelt, födémbe süllyesztett lámpatestekkel az oszlopsorok sziluett megjelenítést kaptak. Az Országház vadonatúj világítását 682 lámpatest alkotja, a beépített teljesítmény közel száz kilowattóra. Ezzel a Parlament épületének díszvilágítási berendezése – a Budavári Palota után – itthon a második legnagyobbnak számít.

Az új világítás szükségességét elsősorban turisztikai okokkal indokolják: az Országház huszadikától kezdve este is egyensúlyt tud majd tartani a Budavári Palota, a Mátyás templom és a Halászbástya látványával.

Lukács Csaba, Budapest