Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:56

Hatalmas tűz pusztított egy benzinkút közelében Sepsiszentgyörgyön

22:13

Taktikusan hokiztak, így gyűrték le a spanyolokat a romániai fiatalok

21:38

Ezúttal sem bírtak egymással, újra ráadásban döntött a GYHK és a Corona

21:08

Magyar Péter találkozóra várja Kelemen Hunort

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Ennyivel lett olcsóbb a gázolaj a jövedéki adó csökkentése nyomán

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Lépcsőházba hajtott egy autós Csíkszeredában

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Orbán Viktor videóüzenetben szólította meg a határon túli magyarokat

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Újra benőtte a nád és a bozót az egykori Suta-tavat, miközben még mindig várat magára a felújítás

Felelősségvállalással fogadta el a kétfordulós polgármester-választást az Orban-kormány

Fotó: Gov.ro

Kormányzati felelősségvállalást jelentett be a kétfordulós polgármester-választás bevezetésére a kétkamarás román parlament szerdai együttes ülésén Ludovic Orban miniszterelnök.

MTI

2020. január 29., 16:472020. január 29., 16:47

Az eljárás kiiktatja a parlamenti vitát az idei helyhatósági választások megszervezését módosító jogszabályról.

A felelősségvállalással beterjesztett törvények hatályba lépését csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a parlament.

Ha a törvényhozás három napon belül nem terjeszt be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, vagy a beterjesztett indítvány nem szerzi meg a kormány leváltásához szükséges többséget, a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül.

Ludovic Orban miniszterelnök parlamenti beszédében kifejtette: a demokrácia érvényesüléséért teszi kockára mandátumát,

a kétfordulós rendszerrel ugyanis lehetőséget akarnak teremteni, hogy a polgármestereket a leadott voksok több mint felével válasszák meg.

Orban szerint 2016-ban csaknem 50 településen az érvényes szavazatok kevesebb mint 30 százalékával jutottak mandátumhoz elöljárók.

Politikai elemzők szerint a november óta kormányon lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) valójában

a jelenleg népszerűségi hullámvölgyben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) meggyengítése érdekében próbálja módosítani a voksolás előtt alig néhány hónappal a választási törvényt.

Az egyfordulós polgármester-választás ugyanis a tisztségben lévő elöljárók újraválasztásának kedvez, márpedig Romániában a PSD-nek van a legtöbb polgármestere. Az önkormányzati vezetők száma és mozgósító ereje az ugyancsak idén esedékes parlamenti választásoknál is döntő lehet.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bejelentette: megszavazza a szociáldemokrata ellenzék által benyújtandó bizalmatlansági indítványt, hogy megakadályozza a választási törvény módosítását.

Az RMDSZ becslése szerint a magyarság körülbelül polgármestereinek 20 százalékát veszítené el, ha bevezetnék a kétfordulós önkormányzati választást.

A jelenlegi erőviszonyok mellett néhány vokson múlhat, hogy a jobbközép kormány talpon marad-e egy bizalmi voksolás nyomán.

A kétfordulós rendszert szorgalmazó, a kormányt támogató jobbközép pártok jelezték: ők is elégedetlenek a választási törvény módosítását célzó törvénytervezettel, az általuk megfogalmazott javaslatoknak azonban csak egy részét fogadta el a kormány.

A törvénytervezet szerdán parlament elé terjesztett végső változatában 90-ről 60 napra csökkentették azt az időtartamot, amely az ideiglenes lakcímmel egy településen tartózkodó polgárokat feljogosítja a választásra.

Több párt is kérte, hogy a megyei tanácsok elnökeit is két fordulóban válasszák meg, a PNL-kormány azonban arról dolgozott ki sürgősségi rendelettervezetet, hogy a megyei tanácsok elnökeit immár ne közvetlenül a polgárok, hanem az önkormányzati testület tagjai egymás közül, utólag válasszák meg.