Hirdetés
Hirdetés

Barabási-Albert László: két hónapra meg kellene állni

„Már túl vagyunk azon a ponton, hogy karanténnal meg lehetne fékezni a COVID-19 terjedését. Az ebolát ki lehetett így irtani, de a koronavírus túlságosan fertőző és már túl elterjedt. Ráadásul oltásra sem számíthatunk az idén” – állítja Barabási-Albert László, csíki származású fizikus, hálózatkutató.

Székelyhon

2020. március 15., 18:032020. március 15., 18:03

2020. március 15., 18:092020. március 15., 18:09

„Most már azt is értjük, hogy a vírust nem lehet megállítani. Terjedni fog attól függetlenül, hogy hány ország zárja le a határát és hány repülőjárat lesz lemondva vagy hány iskolát zártak be.

Idézet
Ahol tíz beteg van kórházban, ott már több száz fertőzött él a közösségben. Sokan soha nem is tudják meg, hogy fertőzöttek voltak, mert nem voltak szimptómáik. Viszont rajtuk keresztül is terjed a vírus

– írja vasárnapi, nagy népszerűségnek örvendő Facebook-posztjában a hálózatkutató. Mégis nagyon aggódom a vírus miatt. Annyira, hogy elkerülhetetlennek tartom azt, hogy két hónapra lezárjuk a világot. Nem magam miatt tennem ezt, hanem édesanyám miatt – teszi hozzá.

Mint írja, azért tudhatta, hogy mi fog történni, mert a bostoni Network Science Institute-ban, ahol dolgozik, a hálózatelmélet segítségével a kollégái évek óta pontosan meg tudják jósolni az épp aktuális vírusok terjedését. Követték a zikát, az ebolát, és most épp a koronavírus van soron.

„A laborban február óta tudjuk, hogy március közepén le fog állni a világ. Sok barátomnak említettem ezt már hetekkel ezelőtt, de még számomra is nehéz volt felfogni, hogy ez pontosan mit jelent. Most már kezdjük látni – nehéz két hónap – lesz, és a java még hátra van” – így a hálózatkutató.

Hirdetés

Idézet
Ha megállíthatatlan a vírus, akkor miért nyomjuk be a társadalmi féket? Miért zárjuk be az iskolákat, miért taszítjuk a világ gazdaságát recesszióba?

– teszi fel a kérdést Barabási. Szerinte mindez egyetlen ok miatt történik: hogy lelassíthassuk. Mert ezáltal megmenthetjük a szüleinket, a nagyszüleinket és néha magunkat is.

Minden modell azt jósolja, hogy nagyjából a lakosság fele fertőzötté válik egy éven belül. Beavatkozás hiányában a folyamat egy jól megjósolható Gauss-görbét követ: gyors növekedés, egy markáns csúcs, majd lecsengés. A csúcson viszont nem lesz kórházi kapacitás mindenki számára, akinek erre szüksége lenne. És a csúcs ijesztően közel van,

heteken belül tízezrek lesznek megfertőzve, ha nem teszünk semmit.

Olaszország példáján látjuk, hogy mi történik, ha elszabadul a vírus – kapacitás hiányában az orvosok kénytelenek élet és halál fölött dönteni, egyes pácienseken segíteni, másokat eszköz hiányában elengedni – írja a Facebook-posztjában a hálózatkutató.

„Én leginkább az idősek miatt aggódom. Mindenki, akinek idős vagy beteg van a családjában, szomszédjában, házában, felelősséggel tartozik. Ne vigyétek haza a vírust! (...) És tegyetek meg mindent, hogy ne terjesszétek a vírust, ezzel csökkentvén az egészségügy terhelését” – fogalmazza meg jótanácsként Barabási-Albert László.

Idézet
Ha most mindnyájan komolyan vesszük a COVID-19-et, elkerülhetjük, hogy egyszerre legyünk betegek. Így maradhat ellátás és oxigén azok számára, akiknél súlyossá válik a fertőzés.

Ha viszont nem teszünk meg mindent, ami tőlünk telhető, hogy lassítsuk a járványt, az év végére rengetegen szülők és nagyszülők nélkül maradunk – zárul a hálózatkutató posztja.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 20., kedd

Kihirdették az első kijárási korlátozásokat Franciaországban

Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.

Kihirdették az első kijárási korlátozásokat Franciaországban
Hirdetés
2026. október 19., hétfő

Hogyan tehették franciák ezt Franciaországgal? Dühöt és szégyent érez Macron

Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.

Hogyan tehették franciák ezt Franciaországgal? Dühöt és szégyent érez Macron
2026. október 18., vasárnap

Több százmillió eurós a kár Franciaországban az erőszakos összecsapások után

A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.

Több százmillió eurós a kár Franciaországban az erőszakos összecsapások után
2026. október 18., vasárnap

Tüntetők csaptak össze a rendőrökkel Milánóban, csatatérré változott a dóm előtti tér

Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.

Tüntetők csaptak össze a rendőrökkel Milánóban, csatatérré változott a dóm előtti tér
Hirdetés
2026. október 18., vasárnap

Összecsapások kísérték a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tüntetéseket

Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.

Összecsapások kísérték a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tüntetéseket
2026. október 15., csütörtök

Zelenszkij: Ukrajna újrakezdi az orosz finomítók elleni támadásokat

Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.

Zelenszkij: Ukrajna újrakezdi az orosz finomítók elleni támadásokat
2026. október 13., kedd

Lövöldözésben halt meg egy ember az EP épületénél, egy másik helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe

Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.

Lövöldözésben halt meg egy ember az EP épületénél, egy másik helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe
Hirdetés
2026. október 09., péntek

Dél-afrikai jogász kapja idén a Nobel-békedíjat

Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.

Dél-afrikai jogász kapja idén a Nobel-békedíjat
2026. október 08., csütörtök

Anne Carson kapja idén az irodalmi Nobel-díjat

Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Anne Carson kapja idén az irodalmi Nobel-díjat
Anne Carson kapja idén az irodalmi Nobel-díjat
2026. október 08., csütörtök

Anne Carson kapja idén az irodalmi Nobel-díjat

2026. október 08., csütörtök

Életfogytiglanra ítélt alvilági vezetőt kaptak el, aki egy baki miatt kerülhetett szabadlábra

Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.

Életfogytiglanra ítélt alvilági vezetőt kaptak el, aki egy baki miatt kerülhetett szabadlábra
Hirdetés