Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:13

Mandel Katával a soraiban lett megyei kézilabda-bajnok a csíkszeredai együttes

20:55

Tavaly Marosvásárhely–Székelyudvarhely futsaldöntő volt, idén ez megismétlődhet

20:42

Nyáron elkészül az új községháza Csíkcsicsóban

20:09

Egy órára Jeruzsálemmé vált a gyergyószentmiklósi Szent István tér

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

A becsapódás utáni állapotok a csíkszeredai tömbháznál

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Hatalmas tűz pusztított egy benzinkút közelében Sepsiszentgyörgyön

Máris megvan a tegnap beharangozott 24 órás sebességmérő akció egyik kiemelt gyorshajtója

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Tánczos Barna: elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása

Magyar Péter találkozóra várja Kelemen Hunort

Az alkotmánybíróságon támadta meg Iohannis a Trianont ünnepé nyilvánító törvényt

Fotó: Presidency.ro

Megtámadta pénteken az alkotmánybíróságon Klaus Iohannis államfő azt a törvényt, amely június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánítja. A jogszabályt május 19-én küldte el kihirdetésre az államfőnek a parlament.

Székelyhon

2020. június 05., 16:352020. június 05., 16:35

Az alkotmánybírósághoz intézett óvásban az államfő rámutat:

a törvény ellentmond az államhatalmi ágak szétválasztására, a jogviszonyok stabilitására, valamint a törvények minőségére vonatkozó alkotmányos elveknek

– számol be az Agerpres.

Az államfő szerint, ahogyan a törvényt megfogalmazták, ennek pusztán kijelentő jellege van, anélkül, hogy megjelölték volna a jogszabály pontos célját.

Márpedig egy törvény lényege a normatív jelleg, és nem a deklaratív, aminek semmilyen jogi következménye nincs”

– állítja az államfő az alkotmánybírósághoz intézett óvásban.

A dokumentum szerint „a bírált törvény célja nem individualizált, nincs pontosan meghatározva, mert nem világos, hogy mi a vonatkozó általános társadalmi érdek”.

Az államfő szerint a június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánító jogszabály nem egy, a parlament által elfogadott törvénynek kellene lennie, hanem másodlagos jogszabálynak, vagy akár egy politikai nyilatkozatnak.

Iohannis az óvásban utal a törvény kezdeményezésének okaira is.

„Az indoklásból az derül ki, hogy a törvény célja a szerződés fontosságának hangsúlyozása kulturális és oktatási rendezvények által. Mivel a meghatározás pontatlan, úgy gondoljuk, hogy fennáll annak a kockázata, hogy ne valósuljon meg a kezdeményező célja, mert előfordulhat, hogy a megrendezésre kerülő események a jogalkotó szándékával ellentétesek legyenek.

Úgy értékeljük, hogy a jogszabály rosszul felépített, zavaros és kiszámíthatatlan”

– véli az államfő.

A június 4-e alkalmával szervezendő ünnepségek finanszírozásával kapcsolatban az államfő megjegyzi:

a jogszabály az önkormányzatok belátására bízza, hogy támogatják-e az eseményeket vagy sem, így a törvénynek „ajánlás jellege” van.

Ugyanakkor az államfő vitatja azt a cikkelyt, amely előírja a román zászló felvonását ezen a napon, mert – meglátása szerint – ez nem illeszkedik az érvényben lévő vonatkozó jogszabályokba.

Hasonló módon Iohannis vitatja azt a cikkelyt is, amely előírja, hogy a közszolgálati rádiónak és televíziónak az eseményhez kapcsolódó műsorokat kell szolgáltatnia.