
Fotó: Presidency.ro
Megtámadta pénteken az alkotmánybíróságon Klaus Iohannis államfő azt a törvényt, amely június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánítja. A jogszabályt május 19-én küldte el kihirdetésre az államfőnek a parlament.
2020. június 05., 16:352020. június 05., 16:35
Az alkotmánybírósághoz intézett óvásban az államfő rámutat:
– számol be az Agerpres.
Az államfő szerint, ahogyan a törvényt megfogalmazták, ennek pusztán kijelentő jellege van, anélkül, hogy megjelölték volna a jogszabály pontos célját.
– állítja az államfő az alkotmánybírósághoz intézett óvásban.
A dokumentum szerint „a bírált törvény célja nem individualizált, nincs pontosan meghatározva, mert nem világos, hogy mi a vonatkozó általános társadalmi érdek”.
Iohannis az óvásban utal a törvény kezdeményezésének okaira is.
„Az indoklásból az derül ki, hogy a törvény célja a szerződés fontosságának hangsúlyozása kulturális és oktatási rendezvények által. Mivel a meghatározás pontatlan, úgy gondoljuk, hogy fennáll annak a kockázata, hogy ne valósuljon meg a kezdeményező célja, mert előfordulhat, hogy a megrendezésre kerülő események a jogalkotó szándékával ellentétesek legyenek.
– véli az államfő.
A június 4-e alkalmával szervezendő ünnepségek finanszírozásával kapcsolatban az államfő megjegyzi:
Ugyanakkor az államfő vitatja azt a cikkelyt, amely előírja a román zászló felvonását ezen a napon, mert – meglátása szerint – ez nem illeszkedik az érvényben lévő vonatkozó jogszabályokba.
Hasonló módon Iohannis vitatja azt a cikkelyt is, amely előírja, hogy a közszolgálati rádiónak és televíziónak az eseményhez kapcsolódó műsorokat kell szolgáltatnia.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
szóljon hozzá!