Amikor inkább megéri kifizetni az illetéket, mint bajlódni az újrahasznosított csomagolóanyaggal

Kiegyensúlyozott piaci verseny hiányában jelentősen drágult a vállalkozók számára a csomagolóanyag-hulladék begyűjtése és újrahasznosítása, emiatt sok kisebb cég csődközeli állapotba került. Korodi Attila parlamenti képviselő kedden csíkszeredai sajtóbeszélgetésén hívta fel a figyelmet a problémára – szerinte közel állunk ahhoz, hogy az országos hulladék-újrahasznosítási rendszer teljesen összeomoljon. A politikus nyílt levélben akar Cristiana Paşcu Palmer környezetvédelmi miniszterhez fordulni, akitől azt kéri, hogy engedélyezze a hulladék begyűjtésével és újrahasznosításával foglalkozó új vállalkozások létrehozását.

A hatályos törvények szerint a csomagolóanyagot használó gyártóknak (például a tejfeldolgozóknak vagy az ásványvíz-palackozóknak) kötelességük az előállított mennyiség legalább 60 százalékát begyűjteni. A rendszer hatékony működése érdekében a csomagolóanyagok újrahasznosításának kötelezettségét átvállaló szervezeteket (Organizaţiile de Transfer de Responsabilitate – OTR) hoztak létre, ezek egyikével kell szerződést kötnie a termelőnek. Amennyiben nem teljesítik a 60 százalékos normát, a gyártóknak a pluszmennyiségért kilogrammonként 2 lejes illetéket kell fizetniük a Környezetvédelmi Alapba. Korodi Attila emlékeztetett: a bírságot még az ő miniszteri mandátuma alatt vezették be abból a meggondolásból, hogy aki nem akar tenni a környezetért, fizessen. „Csakhogy ma már másképp fest a helyzet. „Odajutottunk, hogy a gyártóknak immár kilogrammonként közel 2 lejt kell fizetniük az újrahasznosított csomagolóanyagért, vagyis szinte ugyanannyit, amekkora az illeték mértéke” – mutatott rá a képviselő.

A megbízott szervezetek a műanyagpalackért, az alumíniumért és a fapalettáért kilogrammonként 1,29 lejt számláznak ki, a papírért és üvegért valamennyivel kevesebbet. A díjszabásokat gyakorlatilag kedvük szerint határozzák meg, a romániai piacon ugyanis kevés ilyen szakcég maradt. Korodi elmondása szerint a korábbi években 8–10 ilyen vállalkozás is működött, csakhogy tavaly sokuk ellen ügyészségi eljárás indult, ennek nyomán egyes cégeket bezártak, mások ettől függetlenül szűntek meg. Jelenleg például az országban csak egyetlen üzemben hasznosítanak újra üveget. A helyzetet az is rontja, hogy a szaktárca tavaly óta nem engedélyezi az új szervezetek létrehozását.

A címlapkép forrása: Igazi Csíki Sör Manufaktúra Facebook-oldala

Lénárd: rossz a a rendszer
Lénárd András, a csíkszentsimoni Csíki Sör Manufaktúra sörgyár tulajdonosa kérdésünkre megerősítette, hogy a rendszer rosszul működik. Mint kifejtette: a megbízott szervezetek annyira megdrágították a szolgáltatásaikat, hogy anyagilag inkább megéri kifizetni az illetéket, mint csomagolóanyaggal bajlódni. „Gyakorlatilag ellehetetlenítik a kis termelő cégek működését” – panaszolta a cégvezető. Lehetséges megoldásként a sörgyár szerződést kötött a helyi hulladékgazdálkodó vállalattal, amellyel közösen elindították az „üvegszüret” elnevezésű környezetvédelmi kampányukat, amelynek keretében már 50 tonna üveget gyűjtöttek be, cserébe pedig sört adtak. „Hosszú távon működhet a kampány, de nagyon költséges” – mutatott rá Lénárd, aki ezért reméli, hogy sikerül országos szinten megoldani a problémát. A költségeik folyamatos növekedésére panaszkodott Bogács Lóránd, a csíkmadarasi Bomilact tejfeldolgozó tulajdonosa is – a cég szintén egy helyi céggel kötött szerződést.