– véli Szilágyi István adó- és pénzügyi szakértő, akit arra kértünk, hogy együtt elemezzük ki a vonatkozó jogszabályt.

Már az elemzésünk elején érdemes tisztázni, hogy az elmúlt két hónap alatt három variáns került „forgalomba”: az elsőt, a „legvadabbat” augusztusban lebegtette meg Marcel Ciolacu miniszterelnök; a másodikat szeptemberben bocsátották közvitára; egy harmadikat pedig kedden délután mutatták be a parlament előtt.

Közintézményekre vonatkozó változtatások

Íme a közintézményekre vonatkozó legfontosabb változás:

A 29. cikkely rendelkezik a nagy port kavart összevonásokról is. Egyrészt eltolja az átszervezéseket 2024. júliusáig, másrészt megszab egy feltételt:

Itt azonban van egy nagyon lényeges pont:

A más típusú alárendelt intézményekre azonban érvényes lesz az összevonás (például a turisztikai információs irodákra vagy a kertészetekre).

Maradt egy olyan rész (a 28. cikkely 2. pontja), amely megszabja, hogy az önkormányzati fenntartású sportklubok (vsk-k) esetében a leigazolt játékosoknak nem lehet magasabb fizetést biztosítani, mint amennyi a megyeitanács-elnökök fizetésének a kétszerese – pontosabban lehet, de a különbözetet már nem közpénzből, hanem adományokból vagy szponzori pénzekből kell fedezni.

A betöltetlen állások (országosan mintegy 200 ezerről volt szó) „augusztusi formában” tervezett befagyasztása is kikerült a végleges tervezetből: a polgármesteri hivatalokra és a megyei tanácsokra nem vonatkozik a betöltetlen állások megszüntetése.

A vonatkozó jogszabály 17. cikkelyének 8. pontja azonban rendelkezik az önkormányzatoknál betölthető állások számáról (amit a település lakosságszáma és a területi besorolása alapján határoznak meg). A vonatkozó pont értelmében

Ez november elsején lép életbe, és tulajdonképpen csak azok az önkormányzati alkalmazottak vannak veszélyben, akik olyan polgármesteri hivatalnál vagy megyei tanácsnál dolgoznak, ahol minden állás be van töltve.

További megszorításként jelenik meg, hogy akinek havi nettó 8000 lej felett van a fizetése, az ezentúl nem fog kapni 1600 lejes vakációs utalványt (ez a 24. cikkelyben szerepel). A 27. cikkely többek között a mobiltelefonokra tér ki: a készülékekre egyszeri, legtöbb 500 lejt lehet költeni, a havi beszélgetést pedig készülékenként havi legtöbb 35 lejig lehet elszámolni. Újdonság, hogy

Mindez azonban nem vonatkozik a választott személyekre, például a polgármesterekre vagy tanácselnökökre.

A bankoknak a profitadójuk mellett mostantól egyfajta többletadót is be kell majd fizetniük, erre is kitér az új jogszabály (románul impozit suplimentar pentru instituțiile de credit).

A mikróadóról is rendelkeznek. Előzményként érdemes annyit tudni, hogy eddig azoknak a kis cégeknek, amelyeknek legalább egy alkalmazottjuk van, a forgalmuk egy százalékát kellett adó formájában befizetniük.

(a jogszabály több tevékenységi kódot – CAEN – is felsorol). 3 százalékos adót vezetnek be azonban azok esetében, amelyek meghaladják a havi 60 ezer eurós forgalmat vagy a felsorolt tevékenységek valamelyikét folytatják (például vendéglőt vagy szállásadói helyet működtetnek, esetleg orvosi szolgáltatásokat nyújtanak).

A személyi jövedelemadóra vonatkozó változásokról:

Az ebédjegyekre bevezetik a tízszázalékos egészségbiztosítást.

A jogszabály tételesen felsorolja azt is, hogy az eddigi 5 helyett mire kell majd 9 százalékos áfát fizetni (többek között nőni fog a kiváló minőségű élelmiszerek, a napelemek, a hőszivattyúk és más nagy hatékonyságú fűtési rendszerek értékesítésének és telepítésének az áfája);

A magas, száz grammonként tíz gramm cukortartalmú élemiszereknél 19 százalék lesz az áfakulcs (az édesített italoké már most is ennyi) – kivételt jelent a kalács és a keksz.

A készpénzmozgások korlátozásáról

A készpénzmozgások korlátozásáról is intézkedik a jogszabály 64. cikkelye. Említést érdemel, hogy

Természetes személyek (magánszemélyek) és cégek között eddig 10 ezer lejig készpénzben lehetett fizetni, a jogszabály életbe lépése után azonban lecsökkentik 5000 lejre; 2025-től pedig 2500 lejre. Magyarán,

A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a magánszemélyek egymás között 2024 végéig készpénzben legtöbb 10 ezer lejes adásvételt hajthatnak végre, utána már csak 5000 lejt. Tehát

A magyarázat a készpénzhasználat szabályozására az, hogy az állam követni akarja az állampolgárok készpénzhasználatát – a fejezet címe is a pénzügyi fegyelemre vonatkozik (a pénzügyi fegyelem erősítése; întărirea disciplinei financiare).

Az 58-as cikkely értelmében pénzügyi, adóügyi és könyvelési kihágások esetén el fogják törölni azt a lehetőséget, hogy a bírság megszabásától számított tizenöt napon belül a kiszabható büntetés minimumának a felét lehessen törleszteni –

Mindemellett a büntetések mértéke is növekedni fog. Mindezek a törvény megjelenésétől számítva tizenöt napon belül lépnek érvénybe.