El lehet távolítani a hangulatkeltő plakátokat a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házáról
Fotó: Pinti Attila
Szinte minden állami alkalmazott megnyugodhat és hátra dőlhet, ugyanakkor a kulturális intézményeket féltő óriásmolinókat is el lehet távolítani, a kormányfő ugyanis egy teljesen kilúgozott deficitcsökkentő tervet ismertetett a parlamenttel.
2023. szeptember 26., 21:012023. szeptember 26., 21:01
2023. szeptember 28., 10:142023. szeptember 28., 10:14
A kormányfő két hónapja világvégi hangulatban bejelentett törvénytervezete mára gyakorlatilag egy jelentéktelen formasággá silányult – legalábbis ahhoz képest, amiről augusztus elején még szó volt.
A kulturális és a közintézmények alkalmazottai hetek óta aggódnak, az átlagolvasó pedig napok óta azt látja, hogy az internet tele van a színészek siránkozásaival. Elmagyarázzuk, hogy mi készül, mitől ideges mindenki.
Mindez nagyszerű hír a romániai magyarság számára, hiszen a parlament előtt kedden felelősségvállalással ismertetett tervezet nem csonkítja meg a magyar kulturális intézményeket.
A közpénzek pazarlásának csökkentése a célja azoknak a adóügyi és költségvetési intézkedéseknek, amelyekért a kormány felelősséget vállal a parlament előtt, a törvénytervezet ugyanakkor véget vetne „az erősek és gazdagok érinthetetlenségének”.
A 81 oldalas deficitcsökkentő törvénytől a kormány az előirányzottnál jóval magasabb államháztartási hiány csökkentését reméli, ám
– véli Szilágyi István adó- és pénzügyi szakértő, akit arra kértünk, hogy együtt elemezzük ki a vonatkozó jogszabályt.
Már az elemzésünk elején érdemes tisztázni, hogy az elmúlt két hónap alatt három variáns került „forgalomba”: az elsőt, a „legvadabbat” augusztusban lebegtette meg Marcel Ciolacu miniszterelnök; a másodikat szeptemberben bocsátották közvitára; egy harmadikat pedig kedden délután mutatták be a parlament előtt.
Közintézményekre vonatkozó változtatások
Íme a közintézményekre vonatkozó legfontosabb változás:
A 29. cikkely rendelkezik a nagy port kavart összevonásokról is. Egyrészt eltolja az átszervezéseket 2024. júliusáig, másrészt megszab egy feltételt:
Itt azonban van egy nagyon lényeges pont:
A más típusú alárendelt intézményekre azonban érvényes lesz az összevonás (például a turisztikai információs irodákra vagy a kertészetekre).
Maradt egy olyan rész (a 28. cikkely 2. pontja), amely megszabja, hogy az önkormányzati fenntartású sportklubok (vsk-k) esetében a leigazolt játékosoknak nem lehet magasabb fizetést biztosítani, mint amennyi a megyeitanács-elnökök fizetésének a kétszerese – pontosabban lehet, de a különbözetet már nem közpénzből, hanem adományokból vagy szponzori pénzekből kell fedezni.
A betöltetlen állások (országosan mintegy 200 ezerről volt szó) „augusztusi formában” tervezett befagyasztása is kikerült a végleges tervezetből: a polgármesteri hivatalokra és a megyei tanácsokra nem vonatkozik a betöltetlen állások megszüntetése.
A vonatkozó jogszabály 17. cikkelyének 8. pontja azonban rendelkezik az önkormányzatoknál betölthető állások számáról (amit a település lakosságszáma és a területi besorolása alapján határoznak meg). A vonatkozó pont értelmében
Ez november elsején lép életbe, és tulajdonképpen csak azok az önkormányzati alkalmazottak vannak veszélyben, akik olyan polgármesteri hivatalnál vagy megyei tanácsnál dolgoznak, ahol minden állás be van töltve.
További megszorításként jelenik meg, hogy akinek havi nettó 8000 lej felett van a fizetése, az ezentúl nem fog kapni 1600 lejes vakációs utalványt (ez a 24. cikkelyben szerepel). A 27. cikkely többek között a mobiltelefonokra tér ki: a készülékekre egyszeri, legtöbb 500 lejt lehet költeni, a havi beszélgetést pedig készülékenként havi legtöbb 35 lejig lehet elszámolni. Újdonság, hogy
Mindez azonban nem vonatkozik a választott személyekre, például a polgármesterekre vagy tanácselnökökre.
Több városban is tiltakoztak a kormány korábbi, költségcsökkentő tervei ellen. Már nem kell aggódni, mert nem kell lakatot tenni a kulturális intézményekre
Fotó: Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala/Facebook
Adózásra vonatkozó változtatások
Az új törvény bevezet egy úgynevezett minimáladót (románul impozit minim), ami csak azokra a cégekre vonatkozik, amelyeknek az éves forgalmuk 50 millió euró fölött van – ezt a részt nem tárgyaljuk részleteiben. Annyit azonban érdemes tudni, hogy
A bankoknak a profitadójuk mellett mostantól egyfajta többletadót is be kell majd fizetniük, erre is kitér az új jogszabály (románul impozit suplimentar pentru instituțiile de credit).
A mikróadóról is rendelkeznek. Előzményként érdemes annyit tudni, hogy eddig azoknak a kis cégeknek, amelyeknek legalább egy alkalmazottjuk van, a forgalmuk egy százalékát kellett adó formájában befizetniük.
(a jogszabály több tevékenységi kódot – CAEN – is felsorol). 3 százalékos adót vezetnek be azonban azok esetében, amelyek meghaladják a havi 60 ezer eurós forgalmat vagy a felsorolt tevékenységek valamelyikét folytatják (például vendéglőt vagy szállásadói helyet működtetnek, esetleg orvosi szolgáltatásokat nyújtanak).
A személyi jövedelemadóra vonatkozó változásokról:
Az ebédjegyekre bevezetik a tízszázalékos egészségbiztosítást.
A jogszabály tételesen felsorolja azt is, hogy az eddigi 5 helyett mire kell majd 9 százalékos áfát fizetni (többek között nőni fog a kiváló minőségű élelmiszerek, a napelemek, a hőszivattyúk és más nagy hatékonyságú fűtési rendszerek értékesítésének és telepítésének az áfája);
A magas, száz grammonként tíz gramm cukortartalmú élemiszereknél 19 százalék lesz az áfakulcs (az édesített italoké már most is ennyi) – kivételt jelent a kalács és a keksz.
A készpénzmozgások korlátozásáról
A készpénzmozgások korlátozásáról is intézkedik a jogszabály 64. cikkelye. Említést érdemel, hogy
Természetes személyek (magánszemélyek) és cégek között eddig 10 ezer lejig készpénzben lehetett fizetni, a jogszabály életbe lépése után azonban lecsökkentik 5000 lejre; 2025-től pedig 2500 lejre. Magyarán,
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a magánszemélyek egymás között 2024 végéig készpénzben legtöbb 10 ezer lejes adásvételt hajthatnak végre, utána már csak 5000 lejt. Tehát
A magyarázat a készpénzhasználat szabályozására az, hogy az állam követni akarja az állampolgárok készpénzhasználatát – a fejezet címe is a pénzügyi fegyelemre vonatkozik (a pénzügyi fegyelem erősítése; întărirea disciplinei financiare).
Az 58-as cikkely értelmében pénzügyi, adóügyi és könyvelési kihágások esetén el fogják törölni azt a lehetőséget, hogy a bírság megszabásától számított tizenöt napon belül a kiszabható büntetés minimumának a felét lehessen törleszteni –
Mindemellett a büntetések mértéke is növekedni fog. Mindezek a törvény megjelenésétől számítva tizenöt napon belül lépnek érvénybe.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint a jelenlegi adókedvezmények évi 75 milliárd lejtől, az adókerülés pedig további 150 milliárd lejtől fosztja meg az államkasszát. Ezek együttesen a GDP 15 százalékát teszik ki. A kormányfő azt is „aberráns” ellentmondásnak nevezte, hogy míg európai viszonylatban Romániában a legmagasabb a munka adóterhe, a tőke megadóztatásának szintje a legalacsonyabbak között van. A kormányfő rámutatott: a deficitcsökkentő intézkedések nélkül veszélybe kerülnének az európai uniós alapok és a helyreállítási terv végrehajtása. A kormányfő úgy véli, nem lehet „megszorításokról” beszélni, amikor az átlagemberek nem fognak több adót fizetni; ráadásul október elsejétől 10 százalékkal 3300 lejre nő az országos bruttó minimálbér. Megjegyezte: megszorító intézkedéseket 2010-ben vezettek be Romániában, amikor csökkentek a fizetések és a nyugdíjak, az általános áfakulcs pedig 19 százalékról 24 százalékra nőtt. A törvénytervezetet úgynevezett kormányzati felelősségvállalással, parlamenti vita nélkül készül életbe léptetni a Marcel Ciolacu vezette kabinet. Ezt csak a kormány megbuktatásával akadályozhatnák meg a törvényhozásban az ellenzéki pártok, ennek azonban elhanyagolható az esélye, az RMDSZ támogatása nélkül ugyanis nem tudják összegyűjteni a bizalmatlansági indítvány beterjesztéséhez szükséges kellő számú aláírást sem.
Életét vesztette két és fél hete az izraeli hadsereg (IDF) rakétatámadásában az iszlamista Hamász terrorszervezet katonai vezetője, Mohammed Deif – jelentette be az izraeli katonai szóvivő csütörtökön.
A címzetes tanári állásokra kiírt versenyvizsga végleges eredményei szerint az óvások elbírálása után 3,18 százalékponttal többen kaptak 7-est vagy annál nagyobb jegyet, mint óvások előtt.
Teheránban merényletben megölték Iszmail Hanijét, a gázai iszlamista Hamász terrorszervezet politikai vezetőjét órákkal azután, hogy részt vett az iráni elnök eskütételi ceremóniáján. A Hamász közleményében Izraelt vádolja.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) árának korlátozását „a piac rendeződése után” megszünteti a kormány – jelentette ki egy vasárnapi sajtóeseményen Marcel Ciolacu, Románia miniszterelnöke.
Nem kívánta kommentálni vasárnap Marcel Ciolacu a magyar miniszterelnök Tusványoson tartott szombati beszédét.
A sokéves átlagnál magasabb hőmérsékleti értékek várhatók a következő hónapban, de még nem állítható teljes bizonyossággal, hogy augusztus melegebb lesz júliusnál – nyilatkozta vasárnap az Agerpresnek az Országos Meteorológiai Szolgálat vezérigazgatója.
Hatósági felügyelet alá helyezték pénteken a Beszterce-Naszód megyei Mezőszentmihály község polgármesterét, alpolgármesterét, a polgármesteri hivatal titkárát és egy leendő helyi tanácsost.
Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy indoklással ellátott véleményt küld a román kormánynak, amiért nem alkalmazza helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és a hulladékokról szóló 2008/98/EK direktívát.
Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken informális megbeszélést tart magyar hivatali kollégájával, Orbán Viktorral – közölték csütörtökön hivatalos források.
Magyarország és Románia közlekedési megállapodást írt alá, amelynek értelmében megkezdik a Szeged és Temesvár közötti vasútvonal építésének előkészületeit, valamint 2027-ig újabb határátkelőhelyet létesítenek.
1 hozzászólás