HIRDETÉS
2019. április 21., vasárnap
Konrád
Konrád
Az internet korában szinte azonnalivá váltak a körülöttünk zajló események és az ezekről szóló tudósítások, a különböző Facebook-bejegyzésekhez vagy híroldalakra való kommentelés pedig óriási méreteket öltött.
A térségünk híroldalainak felületein, de leginkább a közösségi médiában megosztott tartalmak alatt is sokszor elszabadulnak az indulatok, az egyes hozzászólások kifejezetten rosszindulatúak, személyiségi jogokat sértenek, vagy durvák, trágárok. Sok esetben csak egy hangos és agresszív kisebbség nézeteit tükrözi, ha körülnézünk egy adott cikk vagy poszt „kommentszekciója” alatt. A felesleges vitát generáló vagy a személyiségi jogokat sértő hozzászólásokat a szaknyelv trollkodásnak nevezi.
Egy témában végzett felmérésből például az derül ki, hogy
sok esetben az emberek a cikk vagy bejegyzés elolvasása nélkül, kizárólag a cím ismeretében kommentelnek,
illetve a hozzászólók többsége szívesebben fogalmaz meg bírálatot, kevesebben írnak csak azért, hogy egyetértésüket fejezzék ki egy adott témával kapcsolatban. Viszont azt is megállapította a felmérés, sokan csak a kialakult viták miatt szólnak hozzá egy bejegyzéshez, hogy ismertessék véleményüket.
Egy másik átfogó kutatás szerint az online szóváltásokban a „trollhozzászólók” dominálnak, kommentjeik befolyásolják a személyek hozzáállását a témához, sokszor pedig vitára sarkallják azt is, aki egyébként nem szokott kommentelni. Nem ritka, hogy
az ilyen viták hatására formálódik a közvélemény bizonyos tartalmakkal, témákkal kapcsolatosan.
A kutatásban azt is kimutatták, a negatív hangvételű kommentek írásánál erőteljes szerepet játszik az illető személy hangulatingadozása, de még a napszakok is. Például a legtöbb rossz hangvételű komment a késő esti órákban íródik.
De nemcsak a közösségi médiában figyelhető meg az említett jelenség, épp ezért nem ritka, hogy a legtöbb híroldalon a hozzászólások szigorúan szabályozva vannak a trollok kommentjei miatt. Amennyiben egy oldalról törölnek egy hozzászólást a moderátorok, az érintett a szólásszabadság megsértésére hivatkozva ír további kommenteket. Egy témában íródott cikk szerint a 2000-es évek elején a hírportálok még optimisták voltak az online kommentekkel kapcsolatban, bízva abban, hogy azok kapcsolatot teremtenek a tartalomgyártók és a fogyasztók között, manapság azonban megváltozott az ezzel kapcsolatos vélemény.
Dósa Zoltán pszichológus portálunk érdeklődésére közölte, a negatív hangvételű, troll kommentekkel általában a feltűnési mániás, kitűnni vágyó személyek igyekszenek felhívni magukra a figyelmet.
– fogalmazott. Ugyanakkor ő is megemlítette, a gyalázkodó kommentek hatására a hétköznapi viselkedő emberek hozzászólásai is negatívvá válhatnak.
