A fiatal nők szívesebben fogadják a locsolókat

a felmérés alapján. A kiadós ünnepi étkezés mellé előszeretettel fogyaszt a magyar lakosság szénsavas üdítőt (53 százalék), rostos üdítőt (43 százalék), sört (37 százalék), bort (35 százalék) és pálinkát (30 százalék). A gasztronómiai preferenciák a nemek tekintetében jelentős eltéréseket mutattak, míg a franciasaláta, zserbó, linzer sütemény, tojáslikőr és rostos üdítők a nők ízlésvilágához inkább illeszkednek, addig a férfiak tányérjára és poharába az átlagnál magasabb arányban kerül sült oldalas, töltött káposzta, sör, bor és pálinka.

A Kutatópont felmérése továbbá kiemeli, hogy

A 18 évnél idősebb lakosság ünnephez köthető szokásait is feltérképezte a vizsgálat, mely szerint a felnőtt populáció 55 százaléka vásárol ajándékba csoki nyuszit/tojást, 40 százalék csinosítja otthonát barkával, 37 százalék dekorálja otthonát friss, vágott virággal, további 37 százaléka a megkérdezetteknek fest tojást, közel harmada (31 százaléka) a lakosságnak utazik el rokonlátogatás céljából, valamint 19 százalék rejt el ajándékot a kertben rokon gyermekek számára vagy látogat el az ünnepi misére. A pácolt sonka, füstölt tarja elfogyasztása előtt a magyar lakosság 13 százaléka tartja a húsvéti böjtöt időtartamtól függetlenül.

A 17. századig visszanyúló magyar népszokás, a locsolkodás népszerűségi mutatóinak alakulása is helyet kapott a felmérésben.

– mondta el Rabcsánszki Laura, a Kutatópont Kft. projektigazgatója. A felmérés rávilágított arra is, hogy az „ellenállás” a népszokás irányába a legalacsonyabb a 18–29 évesek körében, míg az 50–59 évesek és a magasabb végzettségűek zárkóznak el a leginkább. A húsvéti hagyományt tovább vivő nőket a szűk családon túl (férj, gyermek, szülő, testvér) a szomszédok (29 százalék) locsolják meg a legmagasabb arányban.