A bevételek beosztása komoly feladat a családban

– mondta a Székelyhonnak a pénzügyi szakember, hozzátéve azt is, hogy beszélni kell arról, hogy

„Bármilyen korban és életszakaszban van egy aranyszabály, amelynek a betartására törekedni kell, ahhoz, hogy összhangban éljünk. Ez az 50–30–20 százalék szabálya” – mutatott rá Nagy Ágnes, majd meg is magyarázta, hogy

• a bevételnek a felét a havi állandó kiadásokra – lakásfenntartás költségei, élelmiszer, bankrészlet, stb. – kell fordítani,

• a 30 százalékát költhetjük könyvre, színházra, utazásra, mindarra, ami kikapcsolódást, feltöltődést jelent és

• 20 százalékát a bevételeinknek próbáljuk meg megtakarítani.

Akár egy belátható időn belül nagyobb összeget igénylő költségre, akár az előre nem látható kiadásokra. Ha nem tudjuk ezt a húsz százalékot tartani, akkor is igyekezzünk, hogy a 10, vagy legalább az öt százalékát félretegyük a jövedelmünknek.

– hangsúlyozta Nagy Ágnes.

A közös kassza mellett saját félretett pénz

Minél kevesebb a pénz, annál kevesebb gondot jelent az elosztása, de minél több, annál nagyobb a gond is vele – válaszolta a Székelyhonnak Sajó Norbert, a Telefonos Szetetszolgálat alapítója, aki pénzbeosztást tanító kurzusokat is szervez.

„Látom a gyerektáborok szervezésekor, úgy fogalmaznak a szülők, hogy van egy kis félretett pénzünk, tehát mindig többes számban, közös pénzről beszélnek, ami közös háztartásban élőknek a legtermészetesebb” – magyarázta, hozzátéve azt is, hogy

Ezért szerinte a házasfeleknek az önállóságra is fel kellene készülniük, illetve a közös kassza mellett jó, ha mindkét fél a keresetéből egy kis összeget félretesz, vagy úgy gazdálkodik azzal, hogy nem kell elszámolnia házastársának.

Azokról a 30-40 éves férfiakról is említést tett Sajó Norbert, akik az édesanyjuk mellett élnek, az ő gondozásukat tartják fő feladatuknak, az ő nyugdíjából, esetleg némi szociális juttatásból élnek, de az édesanyjuk elhunyta után összeomlik az életük. Megszűnik a pénzforrás, nem tudnak, mit kezdeni magukkal, a rájuk szakadt szabadsággal.

– vázolta.

A külön kassza nem jelenti, hogy rossz a kapcsolat

Azok, akik gyerekként a család rossz pénzbeosztását, az állandó szűkölködést, vagy felelőtlenséget tapasztalták meg, felnőttkorukban sokkal óvatosabbak és nagyobb figyelmet fordítanak pénzügyeikre, a jövedelmük helyes beosztására – válaszolta érdeklődésünkre Kacsó Erika pszichológus.

Akárcsak azok, akik egy előző házasságban rossz tapasztalatokat szereztek, egy második párkapcsolatban más lesz a hozzáállásuk, de ha

„Ahány család, annyi szokás, ha közös a kassza, az se jár feltétlenül nagy harmóniával, ahogy a külön-külön sem jelenti, hogy nincs összhang” – magyarázta a pszichológus, hozzáfűzve, hogy ha az értékrend hasonló, akkor az egy közös kiindulópontja a közös boldogságnak. A bank által megrendelt tanulmány kimutatta, hogy

A nézeteltérések okai között első helyen a nagy kiadások szerepelnek, az eltérő nézetek, ami a takarékosságot illeti, vagy a különböző beruházások, tervek.