A rossz pénzbeosztás állandó nehézségeket okozhat. Képünk illusztráció • Fotó: Haáz Vince
Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának egykori tagja, úgy fogalmazott, hogy ha két személy összeköti az életét, akkor annak az együttélésnek közös céljai vannak, aminek az elérését közösen kell megvalósítani.
Függetlenül attól, hogy ki mennyit keres, együtt kell a közös célért küzdeni
– mondta a Székelyhonnak a pénzügyi szakember, hozzátéve azt is, hogy beszélni kell arról, hogy
kinek mik a vágyai, felismerni a lehetőségeket, a korlátokat, és a bevétel mértékét szem előtt tartva költekezni és takarékoskodni.
„Bármilyen korban és életszakaszban van egy aranyszabály, amelynek a betartására törekedni kell, ahhoz, hogy összhangban éljünk. Ez az 50–30–20 százalék szabálya” – mutatott rá Nagy Ágnes, majd meg is magyarázta, hogy
-
a bevételnek a felét a havi állandó kiadásokra – lakásfenntartás költségei, élelmiszer, bankrészlet, stb. – kell fordítani,
-
a 30 százalékát költhetjük könyvre, színházra, utazásra, mindarra, ami kikapcsolódást, feltöltődést jelent és
-
20 százalékát a bevételeinknek próbáljuk meg megtakarítani.
Akár egy belátható időn belül nagyobb összeget igénylő költségre, akár az előre nem látható kiadásokra. Ha nem tudjuk ezt a húsz százalékot tartani, akkor is igyekezzünk, hogy a 10, vagy legalább az öt százalékát félretegyük a jövedelmünknek.
Mindig tegyünk félre, de csak a saját bevételeinkhez képest, soha ne viszonyítsuk a megtakarításainkat másokhoz. Ez sokkal nagyobb elégtételt is jelent számunkra, ha a kevésből is tudunk félretenni. Az öngondoskodás fontos, és ha hosszú éveken, évtizedeken át gyakoroljuk a hármas beosztást, sikerülni fog
– hangsúlyozta Nagy Ágnes.
A közös kassza mellett saját félretett pénz
Minél kevesebb a pénz, annál kevesebb gondot jelent az elosztása, de minél több, annál nagyobb a gond is vele – válaszolta a Székelyhonnak Sajó Norbert, a Telefonos Szetetszolgálat alapítója, aki pénzbeosztást tanító kurzusokat is szervez.
„Látom a gyerektáborok szervezésekor, úgy fogalmaznak a szülők, hogy van egy kis félretett pénzünk, tehát mindig többes számban, közös pénzről beszélnek, ami közös háztartásban élőknek a legtermészetesebb” – magyarázta, hozzátéve azt is, hogy
ha bekövetkezik egy családi tragédia és kiesik az oszlopos kereseti forrás, akkor a család nagy bajba juthat.
Ezért szerinte a házasfeleknek az önállóságra is fel kellene készülniük, illetve a közös kassza mellett jó, ha mindkét fél a keresetéből egy kis összeget félretesz, vagy úgy gazdálkodik azzal, hogy nem kell elszámolnia házastársának.
Azokról a 30-40 éves férfiakról is említést tett Sajó Norbert, akik az édesanyjuk mellett élnek, az ő gondozásukat tartják fő feladatuknak, az ő nyugdíjából, esetleg némi szociális juttatásból élnek, de az édesanyjuk elhunyta után összeomlik az életük. Megszűnik a pénzforrás, nem tudnak, mit kezdeni magukkal, a rájuk szakadt szabadsággal.
Ekkor következik az, hogy eladják a lakást, a hirtelen jött sok pénzzel sem képesek jól gazdálkodni, egyre lejjebb csúsznak, aminek az alkoholizmus és a hajléktalanság lehet a következő fokozata
– vázolta.
A külön kassza nem jelenti, hogy rossz a kapcsolat
Azok, akik gyerekként a család rossz pénzbeosztását, az állandó szűkölködést, vagy felelőtlenséget tapasztalták meg, felnőttkorukban sokkal óvatosabbak és nagyobb figyelmet fordítanak pénzügyeikre, a jövedelmük helyes beosztására – válaszolta érdeklődésünkre Kacsó Erika pszichológus.
Akárcsak azok, akik egy előző házasságban rossz tapasztalatokat szereztek, egy második párkapcsolatban más lesz a hozzáállásuk, de ha
ki-ki külön kezeli a bevételét és a közös kiadásokra tesznek csak a közösbe, az nem jelenti azt, hogy rossz lenne a kapcsolatuk.
„Ahány család, annyi szokás, ha közös a kassza, az se jár feltétlenül nagy harmóniával, ahogy a külön-külön sem jelenti, hogy nincs összhang” – magyarázta a pszichológus, hozzáfűzve, hogy ha az értékrend hasonló, akkor az egy közös kiindulópontja a közös boldogságnak. A bank által megrendelt tanulmány kimutatta, hogy
a megkérdezettek 98 százaléka megbeszéli élettársával, ha nagyobb kiadást tervez, 60 százaléka közösen költi a család bevételét, 65 százalékuk soha nem titkolta társa előtt a jövedelmi forrásait.
A nézeteltérések okai között első helyen a nagy kiadások szerepelnek, az eltérő nézetek, ami a takarékosságot illeti, vagy a különböző beruházások, tervek.
24h
