Ballada-játék a Vigadóban

Csoóri Sándor Halálra táncoltatott lány című ballada-játékát adja elő a Nomád Nemzedék Társulat február 3-án 19 órától a Vigadó Művelődési Központ nagytermében.

Novák Péter rendezésében a Nomád Nemzedék Társulat viszi színpadra az 1959-ben megrendelt darabot. A művet nem kellett aktualizálnia a rendezőnek, hiszen a Halálra táncoltatott lány című darab mondanivalója ma, s mi több örök érvényűen aktuális.

A szerelem csábító édessége, a féltékenység mérge, a tiltás és a dacos ellenállás, a szegénység, valamint a gazdagság, a családi hagyományokért hozott észszerűtlen áldozatok örök küzdelmei kerülnek terítékre. A rendező, Novák Péter így vall a darab megszületésének a szándékáról:

„Minél többet őrizni az eredeti írói szándékból, minél inkább tartani vele a történet sűrűjébe, különös tekintettel arra a megrázó lírai környezetre, amiben megszólal.”

Maga Csoóri Sándor számára is kiemelt szerepet kapott ez a mű, éppen ezért esett erre a rendező választása. Az író ekképpen vallott egykor a különleges dráma létrejöttéről.

„…Ötvenkilenc tavaszán üzenetet kaptam Muharay Elemértől, keressem föl, mert fontos ügyben szeretne velem beszélni. A találkozásunk végeredménye az lett, hogy bevallotta: drámát szeretne íratni velem parasztszínjátszók számára. Drámát velem? Amilyen figyelemmel hallgattam, annyira megrémültem az ötletétől… Amikor elmondtam neki, hogy mostanában nyílott rá a szemem a modern költészetre, s nem szeretnék visszahátrálni. Máris új alkut kínált: írjam meg a darabot versben, sőt úgy írjam meg, hogy legyen benne a néptáncnak, a népzenének is szerepe, mert e kettő forgószelében sodróbb erővel hangozhatnak el zaklatott, modern csillámú szövegek, mint prózai párbeszédekre épülő darabban… Ekkor kezdtem el a balladás, a népdalos, a néprajzos könyveket bújni. S már az első napokban olyan hangok moccanására neszeltem föl, amelyre eddig sose volt fülem. Nem a balladák vagy a dalok voltak újak azok közül a javát ismertem, hanem a nyelv s a nagyvonalú stilizáló készség… A modernség élményét ugyanúgy a saját gyötrődéseim üllőjén kalapáltam ki, ahogy a népköltészet másféleségére is szorultságomban döbbentem rá. De bárhová mentem, bármibe kezdtem az 56-os országrobbanás szilánkjait nemcsak, hogy testemben éreztem vándorolni, de bizonyos voltam abban, hogy végérvényesen bennem maradtak…” (Csoóri Sándor)

*

TÁNCOSOK

Józsa Tamás, Santana Cadena Diána, Chifor Lénárd, Bodnár Dániel, Kiss Sarolta, Gál Nóra, Dajka Ilka, Marosy Gerda, Bolgovics Gergő, Bölcsföldi Bálint, Sosovicza Fanni

*

SZEREPOSZTÁS

Szabó Gábor: Béhr Márton

Sági Erzsi: Kulcsár Viktória

Bíró: Bede Fazekas Szabolcs

Halál: Orosz Ákos

Gazdag legény: Appelshoffer János

Gábor anyja/Öregasszony: Rémi Tünde

Vénasszonyok: Balogh Melinda, Izabella Causanell

Őrmester: Berecz István

*

ZENEKAR

Horváth Balázs – hegedű, harmonika

Deáky Márton – szaxofon

Lajti Ákos/Könczei Bálint – brácsa

Pandák Viktor/Deáky Máté – bőgő

Bősze Tamás Jean-Pierre – ütőhangszerek, koboz

Csurkulya József – cimbalom

*

MUNKATÁRSAK

Dramaturg: Sediánszky Nóra

Zeneszerző: Kelemen László

Látvány-rendező: Kuthy Ágnes

Rendezőasszisztens: Sárosi Emőke

Koreográfus: Berecz István

*

Csoóri Sándor Halálra táncoltatott lány című ballada-játékát színpadra alkalmazta és rendezte Novák Péter.

Támogatók: EMMI, Csoóri Sándor Alap

Jegyek válthatók a Vigadó Művelődési Központ jegypénztárában minden hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 8.00 és 16.00 óra között, minden pénteken 8.00 és 14.00 között, valamint előadások előtt egy órával. Jegyár: 25 lej.