Csíkszereda az aranyérmes az U14-es bajnokságban. Az idény Gyergyószentmiklóson rendezett utolsó fordulója azonban nem erről marad igazán emlékezetes. A forduló eseményeire a szégyenletes jelző sem túlzó.
Nem a jégkorongozó gyermekeken múlt az, hogy sokaknak elment a kedve az egész hazai hokitól. Ez nem annyira a jégen történtekre érvényes, mint a mérkőzések lebonyolításának a körülményeire. A március 5-én kezdődött hatcsapatos turné programja legalább ötször változott meg a négy játéknap során. Az egyik e-mail a másik után érkezett a jégkorongszövetségtől, az új és még újabb időpontokkal. Több meccs csúszott azért, mert a sok módosítás miatt a bírók sem tudták, hogy mikor kell jégre állniuk.
Fotó: Gergely Imre
Az első két hely sorsa legalább a jégen dőlt el, a Csíkszeredai ISK Sportklub megérdemelten lett első, és az őket egyedüliként megszorítani képes Gyergyószentmiklósi ISK Progym Junior Vipers második. A harmadik helyet viszont egy olyan, a tisztességtől és sportszerűségtől nagyon távol álló módszerrel szerezte meg a bukaresti Steaua, amire nehéz jelzőt találni. Első lépésként bejelentették, hogy nem játszanak a szintén fővárosi CSS együttesével, mondván, hogy ezt ők már Bukarestben egymás között elintézték, és 18–0-ra nyert a Steaua. A megkérdezett gyerekek közül volt aki 10, más 14 gólra emlékezett… Tény viszont, hogy ennek a meccsnek a létezését semmivel nem tudták igazolni.
A második nagy húzás a bukarestiektől az volt, hogy a harmadik helyről döntő, a Kézdivásárhelyi KSE Bikák elleni meccsen Iustinian George edző egyértelműen azzal az utasítással küldte jégre a csapatát, hogy lehetőleg minél több sérülést okozzanak a nagyrészt fiatalabb játékosokból álló ellenfélnek. A kézdivásárhelyi hokisok a végére mindössze kilenc mezőnyjátékossal maradtak.
Ezzel a módszerrel 6–3-ra nyert a Steaua. A korábbi találkozójukon 10–7-re a kézdivásárhelyiek győztek, így a háromgólos különbség teljes egyenlőséget okozott a rangsorban a két csapat között. Jöhetett a következő kritérium, a bajnokságban lőtt gólok száma. Itt már eleve súlya lett a senki által nem igazolt 18–0-s bukaresti mérkőzésnek. Mindennek a legteteje viszont az volt, hogy a turné utolsó meccsére, a csíkszeredai csapat ellen nem állt ki a Steaua, mondván, hogy a meg nem jelenésért járó 0–5 elég számukra a bronzéremhez. A jégen valószínűleg ennél sokkal nagyobb lett volna a különbség…
Csúnya volt tehát az U14-es korosztály bajnokságának a vége. Újra bebizonyosodott az, hogy a székelyföldi csapatoknak semmi értelme benevezni a romániai korosztályos bajnokságokba, mert ez nem a jégkorongról szól. A bajnokság lebonyolítása eleve a székely csapatokat hozza hátrányba, a bukaresti történések pedig követhetetlenek.
A bajnokság erdélyi alapszakaszának negyedik helyezettje, a csíkkarcfalvi csapat nem juthatott a döntőbe, mert a két csoportból 3-3 együttes juthatott ide. Így csupán az alsóházban folytathatta, pedig fölényesen verné a galaciakat, és a gyengébbik bukaresti csapatot is. Milyen bajnokság az, ahol bronzérem jár a meg nem jelenésért, akkor amikor másokat kizárással fenyegetnek, ha ezt meg merné tenni.
szóljon hozzá!