Vallásszabadság napja, kiállítással

A vallásszabadság napját ünnepelte vasárnap a kövesdombi unitárius gyülekezet, majd a Bözödi György-teremben megnyitották Novák József képzőművész és Plájás István fotóművész Egyházi építészet és díszítőművészet Marosvásárhelyen című kiállítását.

Bakó Zoltán

2017. január 15., 18:052017. január 15., 18:05

Az unitárius egyház az 1568-ban tartott tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét. Az erdélyi rendek ekkor iktatták törvénybe a szabad vallásgyakorlatot. Az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés volt az első a világon, amely kimondta, hogy senkit nem szabad vallásáért hátrányban részesíteni vagy elmarasztalni, esetleg bántalmazni. „Minden helyökön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és az község, ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszerítse […], de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik. Ezért penig senki az szuperintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa; ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől […], mert a hit Istennek ajándéka…” – tartalmazza a világ első vallási türelmi rendelete. Az Erdélyi Unitárius Egyház zsinata 2002-ben nyilvánította január 13-át, az 1568-as tordai országgyűlés évfordulóját egyházi ünneppé. Ezeknek a jegyében tartotta a vasárnapi istentisztelet igehirdetésének vezérfonalát Kecskés Csaba lelkész esperes.

Az egyházi szolgálat után a Bözödi György-teremben megnyitották Novák József képzőművész és Plájás István fotóművész Egyházi építészet és díszítőművészet Marosvásárhelyen című kiállítását. A pannók egyenként foglalkoznak a második világháború előtti Vásárhely tizenkét templomával, minden pannón egy-egy templomot mutatnak be, apró, de nem jelentéktelen részletekre is fókuszálva, s ezekből az olyan szemlélő is teljes képet kap a város egyházi, vallási életéről, aki amúgy „élőben” nem is látta azokat. A pannók időrendi sorrendben követik egymást, kezdve a Vártemplommal, folytatva a minorita, majd a Keresztelő Szent János-plébániatemplommal, a mára már lebontott ferencesek templomával, az ortodox fatemplommal, a kőtemplommal, a Gecse utcai református kistemplommal, az Iskola utcai zsinagógával, az ortodox katedrálissal, a görög katolikus templommal, a Bolyai téri unitárius és végül a Régi kórház utcai evangélikus templommal. Mindegyik egy-egy történet, egy-egy felekezet életének mérföldköveit tartalmazó krónika.

A pannók mellett egy-egy magyarázó, bemutató ív is áll a történelmi áttekintéssel, a képek magyarázatával. Ezeket Puskás Attila, Virgil Pană és Eugen Man készítették. A Maros Megyei Múzeum történelmi szakosztályának védnöksége alatt létrejött kiállítás kitűnően illeszkedik a világtörténelmi jelentőségű 449 évvel ezelőtti vallási türelmi rendelet kibocsátása alkalmából szervezett rendezvények sorába. Tizenkét templomot mutatnak be úgy, hogy a kollázsban megjelennek a múlt képei is. S ez különösen érdekes például a főtéri „barátok temploma” esetén, amelyet a mai Színház tér megépítésekor lebontottak. És az is jó, hogy a fotós szemének, a fényképezőgépnek köszönhetően olyan részleteket, építészeti díszítőelemeket is megtekinthetünk közelebbről, amelyeket a gyors templomlátogatáskor észre sem veszünk, vagy olyan magasságban, netán helyen vannak, amelyek kevésbé vonzzák a tekintetet.

A kiállítás a továbbiakban megtekinthető hétköznaponként 9–13 óra között, valamint a vasárnap 11 órától kezdődő istentiszteletek előtt és után.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei