Szép Ernő Vőlegénye a Csíki Játékszínben

Október 14-én 19 órától mutatja be a Csíki Játékszín Szép Ernő 1919-ben írt Vőlegény című darabját Parászka Miklós rendezésében. A Vőlegény a korához nagyon is kötődő mű, mert számos vonatkozása miatt kimozdíthatatlan abból a korból, amit a téma meghatároz – mutatott rá a rendező.

„Az első világháborút megelőző hónapokban játszódik a darab, és ez a huszadik század meglehetősen drámai és tragikus első feléhez kötődő mű mégis hallatlanul a mához beszél. Ebben a gazdag műben benne van annak az értelmezésnek a lehetősége, hogy egy perifériára szoruló család, amely esendő a maga módján, mégis megőrzi a humánum és a szolidaritás reflexeit. A darabtól távol áll mindenféle didakticizmus, gazdag, mint az élet, benne van sok minden, ami költői, ami megrázó, ami nevettető ebben a mi bolond életünkben – a szerző szófordulatával élve.”

„Egy többgyermekes családban vagyunk. Szép Ernő darabjában minden név beszél, így a Csuszik név is elmondja a családról, hogy éppen merre tart a lejtőn. A lányok már felnőttek és dolgoznak a betevőért, a szülők eltartott gyerekként élnek túl. Aztán megcsillan a remény, hiszen a lányok egyike, Kornél a tánciskolában megismerkedik egy fiatalemberrel. A kilátástalan helyzetre kézenfekvő megoldás lenne egy jól szituált vőlegény” – olvasható az előadás színlapján. Parászka Miklós elmondta, a színészeknek nem volt könnyű dolguk a szöveg megtanulásakor. „A zseniális Szép Ernő egy olyan élő, lüktető, artisztikusan pongyola szöveget adott a színészek szájába, amelynek csak a memorizálása is egy hősi cselekedet. A kollégák már ezen túl vannak, van amiből az utolsó napok próbáin eljussunk addig a formáig, amit terveztünk.”

Szereposztás:
Rudi, fogász – Vass Csaba; Kornél, Papa és Anya lánya – Sándor Anna; Papa – Fülöp Zoltán; Anya – Márdirosz Ágnes; Mariska, Papa és Anya lánya: Fekete Bernadetta; Duci, Papa és Anya lánya – Bokor Andrea; Zoli, Papa és Anya fia – Bende Sándor; Fater, Rudi apja – Kiss Ernő; Gyengusné, mozi-zongorista – Bartalis Gabriella; Nusi, táncosnő – Ráduly Beáta; Sári, táncosnő – Zsigmond Éva Beáta; Pimpi, kamester, Nusi férje – Bilibók Attila; Pendzsi, székely szolgáló – Szederjesi Teodóra; díszlet-jelmeztervező: Parászka Máté; rendező: Parászka Miklós.