Néprajzi tanulmányok egy kötetben

Több éves kutatómunka anyagait, eredményeit válogatták össze a szerzők a Forrásközpont legújabb kiadványába. „Nem úgy született ez a könyv, hogy évek óta terveztük, hanem volt egy ilyen lehetőség: ki lehetett adni egy könyvet és megnéztük, milyen írásokat tudunk összegyűjteni. Így kerültek be a Szilárd és a magam néprajzi vonatkozású írásai. Tehát nem úgy készítettük korábban, hogy egy közös könyv lesz belőle – mutatott rá P. Buzogány Árpád.

Salló Szilárd elmondta, korábban ezeknek a szövegeknek egy részét hosszabb formában, tudományos céllal néprajzi kiadványokban, folyóiratokban közölte. Ezúttal ezeket átalakította, rövidítette, a szakirodalmat mellőzte, mivel a kötet inkább tudománynépszerűsítési céllal készült széles közönség számára, érdekes lehet egy néprajzkutatónak, de akár egy diáknak is.

A három fejezetből álló könyv első részében Salló Szilárd a csíki juhászathoz kapcsolódó írásai kaptak helyet. Olvashatunk a csíkmadarasi juhászok Naskalaton található pásztorszállásáról, az őszi juhelhányásról, valamint a Csíki Székely Múzeum néprajzi gyűjteményében található pásztorbotok mintakincséről. A negyedik írás egy csíkmadarasi rózsafüzér társulat tevékenységét mutatja be.
A gyimesi hiedelmek és szokások világába nyújt betekintést a kötet második fejezete, ebben egy gyimesfelsőloki asszony hiedelmeit, a rontás egyik legveszélyesebb típusát, az urszitát, valamint a húsvéti tojásírást ismerheti meg az olvasó.

A könyv harmadik részében P. Buzogány Árpád gyűjtéseit feldolgozó írások vannak a fa megmunkálásáról, a kézművességről, valamint Kőrispatakon gyűjtött régi lakodalmi szokásokról, a kőrispataki állatnevekről, valamint a Gagy menti szólásokról, közmondásokról olvashatunk. A kötetben  gazdag fotómellékletet is találunk.

A Forrásközpont a korábbi években is adott ki hasonló köteteket, az idén még egy ilyen jellegű néprajzi gyűjtéseket tartalmazó kiadvánnyal jelentkeznek. „Mindenhol vannak helytörténészek, akik nem feltétlenül néprajzkutatók, hanem például pedagógusok, és ezeknek az embereknek – ahogy az elmúlt tíz, tizenöt évben láttam – az a legnagyobb problémájuk, hogy hol közöljék ezeket a gyűjtéseket, kutatásokat”– magyarázta Buzogány.

Salló Szilárd hozzátette, mindig vannak olyan témák a néprajzkutatásban, amelyek éppen aktuálisak. „A néprajz terén napjainkban nagyobb számban társadalomnéprajzi vonatkozású tudományos munkák születnek, hiszen mindig vannak aktuális társadalmi kérdések, ez már a jelenkor néprajza. Bizonyos jelenségek egyre inkább háttérbe szorulnak. Árpád írásaiban például a népi mesterségeket mutatja be, ezek fokozatosan visszaszorulnak, egyre kevesebben vannak, akik még ismerik a hagyományos népi mesterségeket.”