A Székelyföld Galériában szerdán 18 órától gróf Kálnoky Tiborral találkozhatnak az érdeklődők. A folyóirat májusi számában ugyanis Oláh Gál Elvira újságíró beszélgetését olvashatják az erdélyi arisztokrácia egyik legkiemelkedőbb személyiségével.
2011. május 23., 17:582011. május 23., 17:58
2011. május 23., 18:262011. május 23., 18:26
A miklósvári kastély
Gróf Kálnoky Tibor vendégházakat üzemeltet az erdélyi Kőröspatakon. Napjainkban azért vált világszerte ismertté, mert Vilmos herceg pompás londoni esküvőjének vendége volt, távoli rokona ugyanis a brit trónörökösnek. Tizenkét nemzedékkel ezelőtt, a 16. században élt apától, Kálnoky Bálinttól származik le ő is, akárcsak Károly herceg. A gróf szerény, nem is a birtokát, kastélyát követeli, hanem a még imitt-amott fellelhető hagyományos életmódért imádja Erdélyt.
„A miklósvári kastélyt hosszú távra haszonbérbe vettük, az én halálomig legalábbis biztosan használhatjuk, de remélem, hogy még életemben tulajdonunkba is kerül. De itt nem annyira a kastély lényeges, amely még mindig felújítás alatt áll, illetve kész van egy lakosztály, ami lakható, hanem a vendégházak lényegesek. Hagyományos hétköznapi parasztházakról van szó, amelyek eredeti szépségükben maradtak meg, gyönyörűek abban az egyszerűségben, ahogy vannak. Csak annyira alakítottuk át, hogy bebútoroztuk, minimális komfortot biztosítunk. Azt az egyszerű alapelvet követtük, hogy minél természetesebb és egyszerűbb, annál jobb, nem akartuk eltorzítani. Miklósváron az érték a harmónia a falu és a természet között van, ami létezett valamikor, és amit újrateremtettünk. A vendégházakat vásároljuk. (…)
Nos, Károly herceg, az angol királyi ház trónörököse, meghívásomra 2006-ban járt először Miklósváron, és annyira megérintette az a modell, amit mi megteremtettünk, hogy igazi értelmét látva, ő is részt akart venni ebben az értékmentő munkában. Ő meggyőződéssel vallja, hogy az emberiségnek vissza kell találnia a természethez, most rossz és veszélyes úton járunk. Tehát, újra meg kell találni a harmóniát a természettel, és ez a gondolat hozott össze bennünket. Vásárolt is, nem egész falvakat, ahogy némely újságban megjelent a túlzás, hanem csak egy házat Szászfehéregyházán rögtön látogatása után, ugyanis itt tevékenykedett egy alapítvány, amelynek ő a védnöke, majd még egyet Almakeréken. Mindezekből viszont hiányolta a természet közelségét és akkor ajánlottam Zalánpatakát (...) Elvittem Zalánpatakra és megmutattam azt a házat, amit a család építtetett a bírónak, aki felügyelte a család részéről az üveghutát. Egy kis fából készült épületegyüttes, és amikor Károly meglátta, akkor azt mondta: Így képzeltem Erdélyt. Aztán megvásárolta, most folyik a felújítása” – olvashatjuk a fentebb említett interjúban.
Több mint negyven éven keresztül Moldvában töltötte nyári szabadságait, vissza-visszatért Magyarországról csángó barátaihoz, szokásvilágukat kutatta, a lelkükig ért el. A számos díjjal elismert néprajzkutató tíz éve Gyimesközéplokot választotta otthonául.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjaként Gál Sándor nevét szokás emlegetni. Szülőfaluja, a csíkszentgyörgyi közösség az elmúlt években több előrelépést is tett emlékének és munkásságánk megőrzésében.
A ballagás dátuma körül kialakult helyzet ugyanis nem a betegség maga, hanem egy kitüremkedő szimptómája egy komplex folyamatnak – állítja a szerkesztőségünknek eljuttatott véleménycikkében a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori diákja.
Két hete, hogy kénytelenek voltak felfüggeszteni a csíkszeredai ideiglenes távolsági buszállomás működését egy bírósági ítélet nyomán, akkor elszállították az információs irodaként, és váróteremként működő konténereket.
Az öreg, kihalt fákban is megannyi lehetőség rejlik még – erre hívja fel a figyelmet a Projekt Bag Egyesület és a Sapientia EMTE csíkszeredai karának eseménye, amelyet hétfőn tartanak Csíkszeredában.
Megcsúszott és lesodródott az úttestről egy Kománfalva és Csíkszereda útvonalon közlekedő pótkocsis teherautó kedden Gyimesközéplokon, a 12A jelzésű országúton – tájékoztat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Átfogó közúti ellenőrzést végeztek Hargita megyében a rendőrök pénteken, ezúttal a tömegközlekedési járművek voltak az akció célkeresztjében. Kimagasló kihágást nem tapasztaltak.
A csíkszeredai városkasszába tavaly összesen 22,6 millió lej folyt be a helyi adókból és illetékekből. A több mint 54 ezer befizetés java része, hozzávetőleg 37 ezer ügylet készpénzben történt.
Egy turnéfilmmel és egy előadással készül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes január folyamán: először az együttes dubaji világkiállításon készített Sivatagi álom című filmje lesz megtekinthető.
Készülnek Csíkszereda általános városrendezési tervének (PUG) frissítésére, amelyhez január 30-ig várják a lakók javaslatait – ez az első lépés a témában zajló közvita során. A város nemsokára kiírja a közbeszerzést a dokumentáció naprakésszé tételére.
szóljon hozzá!