Egy év a Székelyföld folyóirattal

– Mióta új székházba költözött a Székelyföld, kicsit mintha felélénkült volna a tevékenységük, lapbemutatókat és képzőművészeti kiállításokat is szerveznek. Kérem, emelje ki az elmúlt év legfontosabb eseményeit.

– Az új székház tetőterében alakítottuk ki a Székelyföld Galéria nevű, 40-50 fő befogadására, illetve 15–20 képzőművészeti alkotás kiállítására alkalmas kis termet, ide várjuk havi rendszerességgel a kultúra iránt érdeklődő csíkszeredai közönséget. A képzőművészek közül volt már kiállítása nálunk az élő klasszikusnak számító Márton Árpádnak, a Svédországban élő Vincefi Sándornak, illetve – a fiatalabbak közül – Csillag Istvánnak, Ferencz S. Apornak, Léstyán Csabának, Részegh Botondnak, Siklódy Ferencnek és Vorzsák Gyulának is.

A képzőművészeti kiállítások mellett, amint a kérdésben is elhangzott, lapszámbemutatókat is szervezünk, neves meghívottak társaságában. Hál\' istennek 2010-ben is, a gazdasági válság ellenére, zavartalan volt a Székelyföld megjelenése: 2352 oldalon „szolgálhattuk” alázattal a kultúra ügyét. Szerzőink közül nem szeretnék senkit külön kiemelni, de örömmel mondhatom, hogy tavaly is fontos anyagok jelentek meg a lapunkban. Nos, ezeket az anyagokat igyekeztünk népszerűsíteni a lapszámbemutatókkal is: vendégünk volt például Ioan Groşan román prózaíró, P. Ferencz Ervin gyergyószárhegyi ferences szerzetes, Egyed Péter író, filozófus, Gottfried Barna levéltáros, a Székely Hadosztály legelkötelezettebb kutatója, Láng Gusztáv irodalomtörténész, Bodor Ádám Kossuth-díjas író, sőt, decemberben Hozó Levente jégkorongozót is vendégül láttuk, meg lévén győződve, hogy a sport ugyanúgy a kultúra része, mint egy vers vagy egy filozófiai esszé.

Tevékenységünkben 2010-ben is fontos helyen szerepelt az olvasókkal való találkozás, hiszen majdnem minden ilyen találkozás újabb és újabb előfizetőket jelent (talán ezzel is magyarázható, hogy 2010-ben sem csökkent a Székelyföld-előfizetők száma). Számos író-olvasó találkozónkból feltétlenül kiemelném a szerbiai utunkat, ahol a bukovinai székelyek egyik csoportjával találkozhattunk. Ha jól tudom, valamikor a XIX. század végén telepítették a bukovinai székelyek egy részét az Al-Duna mocsaraiba, ezek leszármazottai élnek még mindig Hertelendyfalván és Székelykevén. Ritka nagy élmény volt még nekünk, székelyföldieknek is, hallgatni azt a pompás székely nyelvjárást, amit azok az emberek beszélnek...

Végezetül: fontosnak tartom megemlíteni, hogy tavaly is, a gazdasági válság ellenére, sikerült kiosztanunk a Székelyföld-díjakat. Ezúttal olyan neves szerzők iratkoztak föl a Székelyföld-díjasok hosszú listájára, mint Czakó Gábor, Mózes Attila és Térey János. Szintén a Székelyföld szerkesztőségében került átadásra a Romániai Írók Szövetsége által alapított Szabó Gyula-díj, amellyel az ígéretes tehetségeket díjazzák, és amelyet 2010-ben a csíkszeredai Potozky László vehetett át.

– Milyen tervekkel készülnek az új évre?

– A legfontosabb, hogy 2011-ben is olyan költségvetésünk legyen, amely biztosítja a Székelyföld megjelenését és az elkezdett „projektek” folytatását. Komolyabb szerkezeti, illetve arculatbeli módosításokat nem tervezünk – ami jól működik, azon kár lenne csak az újdonság kedvéért változtatni, de ha a költségvetésünk lehetővé teszi, szeretnénk kiírni egy riportpályázatot, hiszen úgy látjuk, hogy ez a fontos műfaj kezd kikopni a Kárpát-medencei magyar lapokból.

Ami a Hargita Kiadóhivatalt illeti: 2011 elején jelenik meg a kiadó bilingvis (magyar-román nyelvű) sorozatának, a Bibliotheca Moldaviensisnek a 10. kötete, Jerney János Keleti utazása... Közismert, hogy ez a sorozat a moldvai csángókkal kapcsolatos alapműveket (Páter Zöld, Domokos Pál Péter stb.) jelentette meg. A 10. kötet után viszont egy kicsit „pihentetni” szeretnénk ezt a sorozatot, illetve egy másik, ezúttal a székelységgel foglalkozó sorozattal kiváltani (de erről majd bővebben akkor nyilatkozom, ha majd tényleg aktuális lesz).

2011 végén jelenik meg a Székelyföld Évkönyv következő kötete, amely a lapunkban megjelent, színházi tárgyú tanulmányokból-interjúkból közöl majd egy bő válogatást...

– Napjainkban egyre fontosabb szerepet kapnak az elektronikus kiadványok. A Székelyföld anyagainak nagy része is megjelenik a www.hargitakiado.ro portálon. Szándékoznak-e a nyomtatott lap mellett egy olyan Székelyföld-portált szerkeszteni, amely a nyomtatott kiadvány adta lehetőségek mellett újabb perspektívákat is nyithat?

– Szerencsére az interneten is elég sokan követik már a Székelyföld, illetve a Hargita Kiadóhivatal körüli történéseket (hogy egy konkrét példát is említsek: 2010 októberében 7314 effektív olvasója volt a honlapunknak). Úgy tervezzük, hogy rendezvényeinkről, író-olvasó találkozóinkról ezután hangfájlok és videók is fölkerülnek a portálra... Reméljük, hogy 2011-ben ezeket az aprócska újításokat tényleg el is hozza majd az elektronikus jövő...