A művészeteken keresztül a nagyvilág is megismerheti Szárhegyet

A Lázár-kastély körül kialakult használatjogi viták miatt 2014 januárjában ki kellett költöznie az épületből a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központnak. Akkor érvágásnak tűnt a változás, mára többé-kevésbé megoldódtak a nehézségek. A Scola Alkotóházban jó körülmények között őrzik az évek hosszú során felgyülemlett alkotásokat, az épületben és udvarán, illetve a helyi önkormányzat által biztosított műteremben alkotnak a művésztelepek meghívottjai. Körvonalazódni látszik egy állandó kiállítófelület létrehozása, és bár a kastély miliőjét hiányolják a visszatérő művészek, Szárhegy szelleme visszavonzza őket a településre. Az idei táborok során is bizonyosságot nyert ez a tény, mint ahogy az is, hogy Szárhegyről nem fordult el a „világ szeme”, nemzetközi projektek vannak születőben.

Tavalyi alkotótáborainak összefoglaló kiállításával indította az idei évet a kulturális és művészeti központ, a tárlatot Csíkszereda, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós és Gyergyóremete közönségéhez juttatta el. A Csíkszeredában tartott restaurátorkiállítás, Miholcsa József szobrászművész munkáinak szárhegyi tárlata is az intézmény nevéhez fűződik, a Székelyföldi Biennálé társszervezőjeként, a hargitai megyenapok, a Székelyföld Napok művészeti programjainak szervezőjeként jegyzik nevét. Munkatársai csereművész programot bonyolítottak, a Láthatatlan Oskola program havonta tartott rendezvényeivel járultak hozzá a szárhegyi közösség formálásához. Az intézménynek idén sikerült hazahoznia az 1980-as években útjára indított, időközben más helyszíneken rendezett szárhegyi írótábort.

Az év folyamán négy alkotótábor zajlott az intézménynél. Tavasszal tartották a már hagyományos tehetséggondozó tábort, amelyen Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Csíkszereda és Székelyudvarhely művészeti középiskoláiból 16 végzős diák vett részt. A tábort minden évben azzal a céllal szervezik, hogy a diákoknak lehetőségük legyen megismerkedni, együtt alkotni a hazai művészeti egyetemek meghívott tanáraival, akiktől információkat is kapnak a felsőoktatási intézményekről, a továbbtanulási lehetőségekről.

Júniusban, augusztusban és szeptemberben képzőművészek alkottak a más-más ágazatokban szervezett művésztelepeken, és a nyár folyamán egy önszerveződve érkező debreceni alkotócsoportot is befogadott a központ. Ennek a csoportnak a munkája nyomán láthatta a közönség Szárhegyen a Rejtő Jenő születésének 111. évfordulójára készült, illetve a Variációk véglegességének elve című kiállítást – számolt be lapunknak Ferencz Zoltán, az intézmény művészeti vezetője. Az alkotótáborok résztvevői kapcsán megjegyezte, a nemzetközi szinten ismert és elismert művészek jelenléte éppen annyira fontos a központ számára, mint azoké, akik neve nem annyira ismert szakmai körökben.

„Augusztusban sikerült egy olyan tábort megszervezni, ami számomra nagyon nagy boldogság. Olyan emberek, mint Imre Mariann, Asztalos Zsolt Munkácsy-díjas képzőművészek, akik előző években képviselték Magyarországot a Velencei Biennálén, felhívtak még januárban, hogy szívesen eljönnének a nyári táborba, mert korábbi ittlétükkor annyira tetszett nekik Szárhegy, hogy visszavágynak. Ugyanakkor fontosnak tartom meghívni olyan embereket a táborainkba, akiknek munkahelyük miatt ritkán van lehetőségük alkotni. Eljönnek egy művésztelepre, és semmi másra nem kell odafigyelniük két hétig, csak arra, hogy művészetet csináljanak” – fogalmazott Ferencz Zoltán. Elmondta, annak ellenére, hogy általában nincs kötött tematikája egy-egy alkotótábornak, a Szeptemberi Művésztelep – Márton Áron születésének 120. évfordulója alkalmából, a püspök előtti tisztelgés jegyében – a szakralitás témában zajlott. Szerencsés témaválasztás volt – mondja a művészeti vezető, kifejtve, hogy a táborban készült alkotásokból a Nemzeti Kulturális Alap Képzőművészeti Kollégiumának vezetője szeretne publikálni, illetve – az elképzelések szerint – egy nemzetközi projektbe is bekerülnek ezek a munkák.

A nagyvilágba vinné Szárhegy hírnevét az a projekt is, aminek ötlete a nyár folyamán fogalmazódott meg egy bulgáriai képzőművészeti táborban. Itt több ország politikai és kulturális képviselőivel volt lehetőségük beszélgetéseket folytatni a részt vevő művészeknek, amiknek nyomán egy kezdeményezés is született – adta hírül Ferencz Zoltán. Mint részletezte, a kelet-európai művészetek képviselőit tömörítené a kezdeményezés azzal a céllal, hogy egységesen mutatkozzanak meg a nyugat és a nagyvilág előtt. Ebben Szárhegy is részt vállal. Már jövőben szeretnének megszervezni egy művésztelepet itt az érdekelt kelet-európai országok képzőművészei számára. „A kapcsolati tőke erősítése a cél, ezzel a későbbiekben lehet majd gazdálkodni” – fogalmazott a művészeti vezető.

Egy másik jövő évi tervről is beszélt, ami szerint Szárhegy több napon át helyszínt biztosítana a dél-koreai YATOO természetművészeti csoport Erdélyben esedékes művésztelepének. „Szeretnénk, hogy Szárhegy egy kiemelkedő pontja legyen a Global nomadic art projektnek. Abban gondolkodunk, hogy ne csak egy napra, hanem helyszín, szállás és étkezés biztosításával több napig itt tartsuk az alkotókat” – osztotta meg Ferencz.

A nemzetközi projektekhez való kapcsolódás mellett a már működő magyarországi kapcsolatok erősítése is fontos a szárhegyi központnak, ennek köszönhetően az idei művésztelepek anyagaiból készülő kiállítást Miskolcon, Békéscsabán, Nyíregyházán, Budapesten, Sopronban mutatják be a jövő év folyamán.

Nehézségekkel is szembe kell néznie a szárhegyi művészeti központnak, egyik ilyen az anyagi bizonytalanság. A Hargita megyei tanács fennhatósága alatt működik, közintézményként általában tavasszal válik ismertté az éves költségvetése, és a pályázatok eredményei is későn derülnek ki. Ehhez képest a nemzetközi táborok szervezését már januárban el kell kezdeni. „Úgy szervezünk programokat, hogy nem tudjuk, lesz-e pénzünk rájuk. Nem egy olyan intézmény vagyunk, amelyik megengedhetné magának, hogy kétségeinket ecsetelve hívjuk meg a résztvevőket. Márpedig év elején már tudatni kell velük a tábor dátumát” – fogalmazott Ferencz Zoltán. Hozzátette, a nehézség ellenére, idén minden betervezett programot sikerült megtartani, amikhez a megyei tanácstól biztosított költségvetési keret mellett a sikeres pályázatok járultak hozzá.

A művészeti vezető úgy látja, van jövője a központnak. „Visszatekintve az elmúlt három évre, elmondhatom, felfelé ível a művészeti központ útja. Az említett megkeresések, tervek is ezt igazolják. Az is egyfajta visszaigazolás arra, hogy jól végezzük munkánkat, hogy egyre jobb művészek jelentkeznek táborainkba, vagy fogadják el a meghívásunkat. Olyan visszajelzéseket kapunk, ami szinte felfoghatatlan annak fényében, hogy három évvel ezelőtt honnan és hogyan indultunk” – fogalmazott.