A magyar filmtörténet jelentősebb alkotásai Udvarhelyen

Az I. világháború időszakát hangsúlyosan képviseli a hétfőn este levetítendő Sarajevo. Az 1940-es évekig viszonylag sok I. világháborúról szóló magyar alkotás született, majd a nosztalgia helyét átvette a II. világháború valósága. A Sarajevót az említett korszakra történő hangolódással az Emberek a havason követi, melynek szövegkönyvét maga az irodalmi mű szerzője, Nyirő József írta. Ez a film Szőts István Kossuth-díjas magyar rendező első jelentős munkája, amellyel berobbant az európai filmtörténetbe – ismertette Szabó Károly, a Városi Könyvtár film- és hangzóanyagrészlegének vezetője. A harmadik vetítésre kerülő produkció a Hannibál tanár úr, melyet Móra Ferenc Hannibál föltámasztása című szatirikus kisregénye alapján rendezett Fábri Zoltán. Ez a háborút követő igen súlyos időszak egyik emblematikus filmje. Ezt követi Jancsó Miklós nosztalgikus alkotása, a Szegénylegények, majd a Déry Tibor regénye alapján készült filozofikus film, a Szerelem, Makk Károly rendezésében. Az 1981-ben alkotott Megáll az idő már az újkor mozija, Gothár Péter rendezte 1956-os nosztalgia, a magyar forradalom egyik legérzékletesebb ábrázolása. Az évet decemberben Bereményi Géza Eldorádója zárja. Érdekesség, hogy Bereményi, aki ugyanakkor Cseh Tamás dalszövegeinek is szerzője, előszeretettel nyúl történelmi témákhoz, ez a film viszont kivételt képez. Hangulatában érinti ugyan 56-ot, azonban sokkal inkább egy korrajz.

„Mivel a vetítésekkel a magyar filmtörténet 120 évére emlékezünk, minden korszakból egy jelentős alkotást ragadott ki a Bukaresti Balassi Intézet, mi csak házigazdái vagyunk a rendezvénynek” – mondta Szabó Károly. Az év első felében levetített három alkotás a némafilmkorszakot emelte ki, amely ma is a magyar filmtörténet legjelentősebb része. „Nyilván a hangosfilmek között is vannak jelentős alkotások, de a világ élvonalában sokkal hangsúlyosabban jelen voltunk a némafilmekkel. Ezt követte az elmúlt ciklus utolsó filmje, a Hyppolit, a lakáj, amellyel nem csupán egy filmtörténeti, hanem egy történelmi korszakot is átléptünk” – tette hozzá.

A nyári szünet előtti periódus szűkösebb létszámú vetítéssel indult, de lassan kezdett kialakulni egy állandó nézőközönség, volt olyan vetítés, amelyen mintegy ötvenen gyűltek össze. A fiatalok valamiért nem érdeklődtek a régi filmek iránt, leginkább a középkorúak és idősebbek közül kerültek ki a nézők. A szünet után is havonta egy-két vetítést terveznek, melyekre máris többen jelezték részvételi szándékukat. Ezeket a Facebookon, plakátokon, médiában népszerűsítik, de mivel Udvarhely kisváros, szájról szájra is terjed a hírük – tudtuk meg a házigazdától.