
Borbély Bartis Emília egyéni műsora, a Mady-Baby Gianina Cărbunariu kortárs román drámaíró műve, B. Fülöp Erzsébet marosvásárhelyi színésznő rendezésében. Az előadás igencsak furcsa, mivel nem a szokványos színházi körülmények közt zajlik: színház helyett egy 18 személyes kisbuszra szállnak fel a nézők, amely egy előre meghatározott útvonalon közlekedik a város területén. A túljelentkezés miatt szinte lehetetlen volt a buszra felkerülni: akinek sikerült, olyan élményben lehetett része, ami már közel áll a katarzishoz.
2010. október 13., 17:572010. október 13., 17:57
2010. október 14., 10:272010. október 14., 10:27
A monodráma három román fiatalról szól. Madyt rábírja írországi barátja, Voicu, hogy költözzön ki hozzá. A reptéren találkozik Bogdannal, együtt utaznak. Mady Írországban prostituálttá válik, teherbe esik, a fiúk nem vállalják a következményeket, inkább megölik. Ezt a szomorú történetet több alkalommal is mesterien mutatta be Udvarhelyen Borbély Bartis Emília egyéni műsorában, a 3. dráMA kortárs színházi találkozó keretében. Emília Gyergyóremetén született, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színháznál játszik, már a hatodik évadot kezdi. Székelyudvarhelyen végezte a középiskolát, az akkori Benedek Elek Tanítóképzőben. Jelenleg a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem harmadéves színészhallgatója. A Mady-Baby a temesvári színház és az egyetem közös produkciója – erről beszélgettünk a művésznővel.
– Miért épp egy buszon adod elő?
– Ahogy az élet is egy utazás, ezért ezzel a fogalommal kapcsoltuk össze az egészet. Ezért választottuk az alternatív helyszínt.
– Hogyan látod te ezt az igencsak furcsa műsort?
– Azért találom érdekesnek ezt így, mert nagyon színházi nyelven íródott meg. Amellett, hogy kiváló a témája is, mindig aktuális Romániában. Sokkal érdekesebb egy színésznek, ha több karaktert kell végigvinnie előadásán. Itt gyakorlatilag hármat jelenítettem meg, sőt ebből kettő időnként improvizál is. Igazából saját magamra szabtuk. Ahogy megszülettek a jelenetek (mindegyiknek nyolcvan variációja volt), azokból kezdtünk lefaragni: de amit megírt Gianina, annak az összes jelenete benne van, ha nem szöveg szintjén, akkor improvizálva vagy játékban. Ami az egyéni műsorban látható, az a drámában is benne van. Minden szó ugyan nem hangzik el, viszont vagy játékban jelenik meg, vagy pedig improvizációban. Alig 20 perccel lett hosszabb a megszokott egyéni műsoroknál, de ez mind az interaktivitás miatt van.
– Mady esetében előadás és előadás közt mi a különbség?
– Minden előadás más, ahogy a nagyszínpadiakra is mondani szokták. De a Mady-Baby aztán totál más! Legalább fele attól függ, kik ülnek a buszon, előadásonként megannyi 18 ember ül fel, más-más energiákkal. Minden egyes utas aktuális hangulatától is függ. Az itt és most befolyásol mindent. Nem különösebben tesz stresszessé. Úgy gondolom: nagyobb a kihívás, nagyobb adrenalin. Az a szépsége, hogy közösen játszunk az „utasokkal”. Nem mindenkivel beszélek, de öt centiről lehetetlen nem részesévé válni. Pontosan ettől lesz érdekes!
– Veszik a lapot az „utasok”? Ez tulajdonképpen egyféle játszmázás?
– Abszolút az. Látszik minden. Egyszerűen érzed az „energiájukból”, hogy mit lehet, és mit nem: minden érezhető. Nagyon sokszor mellétrafálok, persze ez is benne van. Egyszer egy nézőm ideges volt, nem volt kedve az egészhez. Nem oda ült, ahova a jegye szólt. Végig éreztem, hogy baja van velem. Kb. 20 perc után feloldódott, és ő is „jött velem”.
– A darabból kitűnik, hogy bevállalós vagy, láthatóan szereted tesztelni magad. Ez a mindennapi életben is megnyilvánul?
– Azért szeretem a színházat (hatalmasat nevetve saját kliséjén), mert olyasmit is megtehetek, amit másképp nem. Néha elcsodálkozom azon, hogy ez másokat miért nem érdekel? A Mady kapcsán parlagian fogalmazva elmondom, hogy olyan kérdéseket tehetek fel tök természetesen, amilyeneket az életben, Emíliaként soha nem mernék. Akkora lehetőségeket tár fel – akár önmagammal szemben is –, amilyeneket máskor meg sem fogalmaznék. Itt mindent lehet.
– Mi volt a legszebb élményed Madyvel?
– A mi megfogalmazásunk szerint Mady visszajön, és elmeséli a történetet, felhíva a figyelmet arra, hogy ilyenek is megeshetnek. Az én műsorombanban is eltávozik az élők sorából. Volt egy előadás, amely közben végig esett az eső. Abban a pillanatban, amikor átment a másik világba, kisütött a nap! Szerintem ennél nagyobb csoda színházban nem is létezik. Egy másik nagy élményem az utolsó otthoni előadáshoz kötődik. Az egyik utastól kérdeztem, hogy szerinte van-e élet a halál után? Gondolkodott, majd azt válaszolta, hogy van, erre megkondult egy harang. Az ilyen pillanatokért mindent érdemes!
– Mit teszel azért, hogy mindig újat tudj mutatni Madyvel?
– Mindig bennem marad az előadás lenyomata. Az „utasok” kiszállnak, hazamennek, elgondolkodnak. Én sem úgy szállok le a buszról, hogy egyből kezemben a mobil, és már mással foglalkozom. A „járatokon” megélt rengeteg új élmény miatt sokkal inkább bennem marad minden egyes műsor, mint egy színpadi előadás után. A legtöbb darab beáll egy bizonyos keretbe, de Madyről ez nem mondható el.
– Húsz év múlva felülnél ugyanerre a buszra szereplőként?
– Persze, miért is ne? Akkor biztos nem így fogok kinézni, mint most. Mivel egy fiatal lányt játszom, sokkal inkább közel állok most hozzá, mint húsz év múlva. Biztos kitalálnánk egy olyan koncepciót, ami beleférne abba is.
– Hogyan fogadták itthoni volt tanáraid és diáktársaid a darabot?
– Sajnos egyetlen volt tanárom sem jött el az előadásra. Lehet, hogy nem tudtak róla, de lehet, hogy egyszerűen csak nem voltak kíváncsiak rá. Mondjuk lehet, hogy ez az én hibám, nekem kellett volna meghívót küldenem. Én bízom benne, hogy a következőkben kíváncsiak lesznek.
– Színésznő vagy. Hogyan éled meg ezt a „bércsökkentett helyzetet”?
– Nagyon rosszul. Most jön a tél, fogalmam sincs, mi lesz. Nem is merek belegondolni. Ha egy országban a kultúrára, a tanügyre és az egészségügyre nincs pénz, akkor mire van? Az a baj, hogy eddig sem éltem jaj de milyen jól, de sikerült valahogy beosztani. Most tényleg csak túlélni akarok. Majd lesz valahogy.
– A rendhagyó kérdés: mit üzensz a nézőknek és az olvasóknak?
– Azt szeretném, ha ez a műsor egy felkiáltójel lenne, mely arra ösztökél, hogy igyekezzünk nyitottabb szemmel járni. Úgy értem, ne kizárólag a hétköznapi dolgokra koncentráljunk, mert azonnal felszippant a materiális világ. Kellenek a hasonló felkiáltójelek: számoljunk el ötig, és utána gondolkodjunk el. Azt szeretném, ha meglátnánk az apró részletékszereket, melyek a varázslatot hozzák. Ha ezeket nem vesszük észre, akkor valóban értelmetlenné válhat minden.
Utánfutóval ellátott kvad sodródott le egy erdei útról hétfőn este Gyergyóalfaluban; a járműben hét 15 és 17 év közötti fiatal utazott, akik közül többen megsérültek – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Lesodródott az úttestről, majd 20 méteres szakadékba zuhant hétfőn este egy sofőr Gyergyószentmiklós Gyilkos-tó felőli kijáratánál. Az autóból kiszabadított sofőr nem engedte, hogy kórházba szállítsák – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
A gyergyószentmiklósi Szeretetkonyha 1997 óta biztosít meleg ebédet azoknak, akik nehéz anyagi helyzetben élnek. A szolgáltatást a Gyulafehérvári Caritas katolikus segélyszervezet veszi át, és több rászorulót fognak segíteni.
Életét vesztette az egyik áldozat vasárnap délelőtt a Gyergyószentmiklós melletti Vaslábon történt közúti balesetben.
Huszonegy kisgyermek öltözhetett új, hagyományos viseletbe a gyergyóalfalvi Mesevár óvodában, amelyet tánccal avattak fel ünnepi hangulatban, beteljesítve az óvónők és a közösség többéves álmát.
A gyergyószentmiklósi rendőrség egy 44 éves nő eltűnésének ügyében indított keresést, megtalálásában a lakosság segítségét kérik.
Átfogó rendőrségi ellenőrzés zajlott szerdán Gyergyószentmiklóson: a razzia a fegyvertulajdonosokat, az autóvezetőket, az állattartókat, az erdészetet és a biztonsági előírásokat is érintette.
Sok szülő és gyerek örül annak, hogy – ha közel két hónapos csúszással is, de – elindulnak reggelente a „Fenyves járatok”. Csütörtöktől felnőtt önkéntesek felügyelete mellett újra szervezetten, gyalog mennek iskolába a bekapcsolódó gyerekek.
Különböző fejlesztésekre, a beruházások önrészének biztosítására kapott néhány település pénzt a személyi jövedelemadó 6 százalékos visszaosztásából. Minderről Hargita Megye Tanácsának hétfői, rendkívüli ülésén döntöttek.
Tizenkilenc év kihagyás után ismét szüreti bált szerveznek Gyergyószentmiklóson. A rendezvény életre hívói fiatalok – többségük 16–20 év közötti –, akik szüleiktől hallották, hogy az ő fiatal korukban milyen jó hangulata volt ezeknek a báloknak.