Húsvéthétfő a locsolás napja, ilyenkor a lányok piros tojással és süteménnyel várják a – csapatban érkező – fiúkat, akik vízzel vagy illatos kölnivel locsolják meg a lányokat, asszonyokat, hogy azok ne hervadjanak el. Az elmúlt években azonban egyre kevesebben élnek ezzel a hagyománnyal, a lányok inkább kirándulnak és nem fogadják az amúgy is megcsappant számú locsolót.
2012. április 09., 13:162012. április 09., 13:16
2012. április 09., 14:172012. április 09., 14:17
Régen vízzel locsoltak, sőt az itatóvályúba dobták a legények a lányokat húsvéthétfőn, később a kölnivíz terjedt el, de a szokás tovább élt. Napjainkban azonban – legalábbis városon – egyre kevesebben indulnak húsvéthétfőn locsolni és piros tojást gyűjteni. Összeállításunkban néhány sepsiszentgyörgyi férfit kérdeztünk meg: eljárnak-e locsolni, kihez és mit kapnak cserébe?
Laczkó Zoltán 33 éves rajzoló, évről évre felkeresi hölgyismerőseit, a locsolás mellett pedig virágot is visz minden hölgynek. „Napokkal húsvét előtt megvásárolom a parfümöt, igyekszem finom illatút választani, és minden hölgyismerősömnek viszek egy kis virágcsokrot, ibolyát vagy hóvirágot. Az ismerős hölgyek finom házi pálinkával, süteménnyel hálálják meg mindezt, de a piros tojást is elfogadom, hiszen a hagyomány is így tartja: locsolásért piros tojás jár. Na meg a puszi, azt is mindig behajtom. Tapasztalatom szerint a nők sem zárkóznak el a locsolóktól, főleg akinek kislánya van, az a nő különösen készül a húsvéthétfőre. Szép szokás, jó lenne, ha nem halna ki. Annyi mindent átvettünk más kultúrából, de a mi hagyományainkkal semmi nem ér fel” – mondta Zoltán.
Kerekes Lóránd 32 éves mérnök, kisfiával jár locsolni, betartva a családi hagyományokat. „Én is édesapámmal kezdtem locsolni, még pár hónapos koromban. Mindig vitt magával, édesanyám tanította a szép verseket, aztán végül mégis a tömör, néha pikáns rímeket mondtam, melyeket édesapám tanított meg útközben. De ez titok maradt, sosem derült ki anyukám előtt. Én élek ezzel a szokással, elsősorban a rokonokat keresem fel, de azokat a kolléganőket is meglocsolom, akik szívesen látnak. A feleségem parfümjével locsolok, egyszer volt is baj belőle, hiszen a legdrágábbat vittem el. Másnap aztán vásároltam neki egy újat. Szeretem a húsvétot, azért mert ez a két nap anélkül is ünnep, hogy ránk nehezedne az ajándékozás kényszere, mégis összehozza a családot és igazi pihenést, kikapcsolódást jelent.”
Ördög Zsolt István 19 éves tanuló a barátokkal jár locsolni, nagy csapatban kezdik hétfőn reggel és minden lányhoz ellátogatnak, akit bármelyikük is ismer. „Osztálytársak, tanárnők, rokonok, szomszédok – mindenkit meglocsolunk vízzel, szódásüvegből. Évek óta így járunk locsolni, jó mulatság, amikor egy-egy lány át kell öltözzön a locsolás után. Verset mindenhol egy valaki mond, persze felváltva. Igyekszünk szép verset mondani, fiú vagyok, de gusztustalannak tartanám, ha valaki csúnya verssel állítana be hozzám húsvéthétfőn. A mókázás viszont nem marad el, a lányok szoknyája alá is locsolunk vizet, és elfogadjuk a piros tojást, pénzt viszont sosem. Ez nem a pénzről szól, hanem arról, hogy találkozzunk az ismerősökkel, osztálytársakkal és tanárnőkkel, egy szabadabb, ünnepi légkörben. Inni sem szoktunk sokat, hiszen ha mindenhol csak egy pohárka italt is iszunk, az ötvenedik lányhoz már csak mászni tudnánk. Az ivászat az este kezdődik, miután mindenkit meglocsoltunk, összeülünk valahol és megiszunk pár üveg bort. Szeretem a húsvétot, a különleges ízeit, az illatokat, és a tavaszt is. Bár utóbbi az idén elkésett” – mondta Zsolt.
Az általunk megkérdezett férfiak nagy része hanyagolja a locsolást már jóideje, akik viszont eljárnak, azok szívesen teszik és mókás versekkel köszöntik a hölgyismerőseiket húsvéthétfőn. A hölgyek, kislányok pedig piros tojással és finom süteményekkel hálálják meg a locsolást, és bizonyára nem hervadnak el jövő húsvétig.
Több százan gyűltek össze Sepsiszentgyörgy főterén a hétfői békés megmozdulásra. A tiltakozók a városvezetésnek üzentek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével, és követelik a drágítások felülvizsgálatát.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából, a Barcsay 125 emlékév keretében tárlatot nyitnak Barcsay Jenő Művészeti anatómia című könyvének giclée-nyomataiból.
A kovásznai önkormányzatnak is csökkentenie kell a személyzetét, de turisztikai településként és fürdővárosi minőségében plusz alkalmazottakat igénylő feladatai vannak. Vagyis kevesebb emberrel kell még többet felmutatnia.
Eddigi működésének legjobb évét zárta a sepsiszentgyörgyi Művész mozi, a legsikeresebb film pedig 4000-rel rávert a korábban jegyzett legmagasabb nézőszámra, amit a Kincsem ért el. Külön öröm, hogy a rekorder is magyar produkció.
Brassóban indítja, majd több erdélyi helyszín után Budakalászon zárja januári előadássorozatát a Háromszék Táncszínház. Ugyanakkor vendég produkciókat is fogadnak sepsiszentgyörgyi termükben.
Az 1940-es második bécsi döntéssel Székelyföld határvidékéről nem minden magyar került a visszacsatolt Észak–Erdélybe. Sokan a befagyott Olt jegén átszökve jelentkeztek a haza szolgálatára, és voltak, akik sosem tértek vissza a fagyos Szibériából.
„Ma, amikor újra háborog a világ, amikor a szomszédban háború darál, álljunk meg egy percre a Donnál.” Iochom Zsolt versének sorai a 83 évvel ezelőtti tragédia szereplőire való szombati megemlékezésen hangzottak el a katrosai kettős keresztnél.
Nyomozást indított a Kovászna megyei rendőrség minősített lopás gyanúja miatt, miután a szitabodzai rendőrök több falopási esetről értesültek.
Megpróbált elmenekülni az őt kereső rendőrök elől egy autólopásért elítélt kézdivásárhelyi fiatal, de elfogták. Javítóintézetbe szállították, hogy hároméves büntetését letöltse.
Januárban megérkezett az igazi tél, és habár ilyenkor a többség törekedik védelmezni az élőlényeket, most is találni kidobott kutyákat az út szélén. Állatvédő egyesületet kérdeztünk a téli kutyatartásról, valamint a gazdátlan ebek helyzetéről.
szóljon hozzá!